Back to top

Megsemmisített repcetáblák Baranyában - meg kell előzni a tömeges méhpusztulást

Az előző héten több Baranya megyei virágzó vagy virágzás előtt álló repcetáblából mintát vettek a megyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei a méhészek jelzésinek következményeképpen. Az állami laborvizsgálatból kiderült, hogy a növényállományok kockázatot jelentettek a beporzókra, különös tekintettel a méhekre. Bross Pétert, az OMME elnökét kérdeztük az eset kapcsán.

A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia alkalmazását eredményezte, emiatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a repcetáblák megsemmisítését írta elő. Az esetről, valamint a növényvédőszer-használati ellenőrzésekről, a beporzók védelméről és a méhészekkel szembeni elvárásokról kérdeztük Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét, a Magyar Mezőgazdaság kiadó Méhészeti szaklapjának felelős szerkesztőjét.

– Mi a véleménye a Baranya megyei repceincidensről?

– A NÉBIH illetékes igazgatósága és Egyesületünk között hosszú évek óta tart a kapcsolat, mely évről évre egyre hatékonyabb és gyakorlatiasabb – utóbbi alatt éppen a nemrégiben lezajlott repcevizsgálatot értem. Mi, méhészek, természetesen nagyon örülünk a méhek védelmét célzó intézkedéseknek, hiszen valamit tenni kell az évek óta tartó megmagyarázhatatlan méhveszteségek okainak felderítéséért. Tudni kell, hogy jó ideje tart az a folyamat, ami Baranya megyében történt.

A NÉBIH és az OMME minden évben közös mintavételezést végez egy adott növénykultúrában; a méhészek jelzései alapján jelöljük ki a helyszíneket.

A hatóság az OMME szakembereivel közösen vesz mintát, állami laborban végzik a vizsgálatokat, melyeket mindkét fél szakemberei kielemeznek, mindezt az OMME finanszírozza – évente közel 100 mintáról van szó. Az első időszakban a gyümölcsösökben előforduló kora tavaszi méhmérgezések okait próbáltuk felfedni – sikeresen. A minták alapján kiszabott büntetések hatására a gazdák között elterjedt a hír az „akcióról”, így jobban odafigyeltek a szabálytalan növényvédelmi eljárás mellőzésére – ezt tapasztaltuk is az évek folyamán. Majd néhány éve áttevődött a hangsúly a repcére.

Ennek két oka van: az egyik, a legtöbb méhész sajnos azt tapasztalja, hogy a tavasszal dinamikusan fejlődő méhcsaládok nem hogy megtorpannak, hanem jelentős veszteséget szenvednek, amint a repce kivirágzik. A másik pedig, köztudott, hogy az egyik leginkább „vegyszerigényesebb” növényi kultúra a repce.

– Milyen szintű és mértékű növényvédőszer-használati ellenőrzéseket javasol az egyesület?

– Nagyon nehéz teljes mértékű ellenőrzést folytatni, azt is mondhatnám, gyakorlatilag lehetetlen. De nem is szükséges. Továbbra is ott kell ellenőrizni, ahol probléma van. Ezeket az eseteket, mármint amikor a méhészek jelzik nekünk a problémát, jelentjük a hatóságnak, és megtörténik a mintavétel. De ez sokszor nem hoz eredményt, különböző okokból adódóan.

A károsodott méhcsalád röpkörzetében (kb. 2800 hektár) több tábla is van az éppen virágzó növényből, emiatt nem lehet pontosan megállapítani, melyikre jártak éppen a méhek.

Vagy éppen azért, mert mire a mérgezés tényét észreveszi a méhész, és megtörténik a hatósági mintavétel, már nem találnak semmilyen tiltott növényvédőszer-maradványt a növényben. Ezek miatt is fontos az idei baranyai történés, hiszen ez véleményem szerint áttörést is hozhat a növényvédőszer-használat ellenőrzésében, ugyanis már a növények virágzásának kezdeti fázisában megtörténik a mintavétel.

Minden szakember tisztában van azzal, hogy ekkor milyen hatóanyagok, mekkora mennyiségben lehetnek jelen a növényben.

Idén a sárgabimbós repcéből az OMME 100 helyről vett mintát, melyek eredményeit bejelentettük a hatóságnak. Nyilván mi csak előszűrtünk, a problémás helyszínekről a hatóság is vett mintákat, és az eredmények függvényében, további büntetéseket kiróhatnak a helytelen növényvédelmi gyakorlatot folytató gazdáknak. Idén további 100 helyszínről az Egyesület a hatóság szakembereivel vesz mintát. Ez összesen 200 mintát jelent (ebben benne vannak a Baranya megyei esetek is). Ebből a mintaszámból már levonhatók a következtetések a hazai repcetermesztés növényvédelmi gyakorlatáról.

– Mit lehet tenni, illetve mi a kötelezettségük a gazdáknak a tömeges méhpusztulás elkerülése, valamint a beporzók védelme érdekében?

– A válasz nagyon egyszerű, be kell tartani a növényvédelmi protokollt!

Például csak engedélyezett készítményeket használjanak, azokat kizárólag a felhasználási utasítás szerint; csak azokban a kultúrákban, amelyekre engedélyezett, emellett a felhasználás megfelelő időzítése is nagyon fontos.

Van olyan vegyszer, amelyet a növény „zöldbimbós” fejlődési szakaszáig lehet kijuttatni. Utóbbi különösen csak a hétvégeken ráérő kiskerttulajdonosokra vonatkozik, hiszen sokszor ők nem veszik azt figyelembe, hogy hiába csak egy nap van ideje permetezni, ha fúj a szél, vagy virágzó aljnövényzet van a gyümölcsfák alatt – ne permetezzen! Fontos megemlítenem, hogy a gazdák többsége tudja, mit jelent a jó gyakorlat, hiszen látjuk a mintákból, hogy lehet növényeket termeszteni úgy is, ha minden szabályt betartunk!

– Milyen elvárások vannak e tekintetben a méhészekkel szemben?

– A növényvédelem kapcsán jelentkező, méhekre veszélyt jelentő tényezőket a méhész nem tudja befolyásolni, így e tekintetben a méhész magatartása irreleváns. Emellett fontos kiemelni, hogy nem szabad ezt a kérdés a mézelő méhekre „kihegyezni”. A helyesen végzett, szabályos növényvédelem is környezeti terhelést jelent a legelő vadra, a vadonélő beporzókra, valamint szennyezi a felszíni vizeket. Gondoljunk bele, milyen következményekkel járhat az, amikor többszörös dózissal, nem engedélyezett szerekkel vagy technológiával végzik a permetezést…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Ártalmatlanok a májustól megjelenő tőrösdarazsak

Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A látvány ellenére nem kell félni tőlük, mert az emberre ártalmatlanok.

Mitől gyógyhatású a méz?

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Váratlan találkozás

Megáll, ahogy ismeretlen szag csapja meg orrát, feje kilóg a repcéből, agancsának egyenes szárai csillognak a napfényben. Vár. Pedig dolga akadna bőven, csatát kell vívni, szívet elnyerni, de most mozdulni nem szabad - kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

GMO-mentesek a Nébih által vizsgált kisvirágú petúniák

Idén, kora tavasszal is a kormányhivatalokkal együttműködve vizsgálta a Nébih a dísznövény-szaporítóanyagok GMO-mentességét. Az ellenőrzés célnövénye a kisvirágú petúnia (Calibrachoa sp.) volt, melynek vizsgált tételei nyugat-európai üzemekből érkeztek a hazai dísznövény-termesztőkhöz. Jó hír, hogy a 12 üzemből vett 103 kisvirágú petúnia tétel mindegyike genetikai módosítástól mentesnek bizonyult.

Tovább zajlanak a közétkeztető konyhák élelmiszerbiztonsági, –higiéniai és –minőségi minősítései

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a koronavírus-járványhelyzet enyhülésével, április közepétől fokozatosan újraindította a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. Bár maga az értékelés a megszokott módon folytatódik, lényeges változások lépnek életbe a közétkeztetést érintő közbeszerzéseknél, valamint a minősítési eredmények közzétételi módját tekintve.

Értéktőzsde - Tovább drágul a takarmány

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 30. és május 6. közötti tőzsdenapokon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára 85 000 forint/tonna (+4000 forint) volt. A termény 2021. november – 2022. májusi jegyzése 3000–4500 forinttal 70 000–71 000 forint/tonnára emelkedett egy hét alatt.