Back to top

Öt élelmiszer, amiket komolyan veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás frontvonalában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyaránt megtalálható. Az emelkedő hőmérséklet, a savasodó óceánok és az évszakon kívüli viharok nagymértékű pusztítást végeznek az emberi táplálkozás részét képező növény- és állatvilágban.

Közismert tény, hogy a kávét már régóta nagy veszély fenyegeti, mivel az arabica babok nem tűrik a magas hőséget, de egy ritka kávéfajnak az újrafelfedezése jó hírt jelent a jövő kávéfajtái számára. A Coffea stenophylla nagyobb hőtűrképességgel rendelkezik, mint a kereskedelmi forgalomban kapható fajták, így akár évtizedeken keresztül biztosíthatja a kávét.

Ugyanakkor nincs minden élelmiszer ilyen szerencsés helyzetben,

bár még nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy az éghajlatváltozásnak pontosan milyen hatásai lesznek, de annyi biztos, hogy számos növény bizonytalan jövő előtt áll.

Búza

Az éghajlatváltozás által veszélyeztetett növények közül a búza adja az emberek által elfogyasztott összes kalória mintegy 20%-át, amelyet Patagóniától Rajasthanig mindenütt termesztenek. Az éghajlatváltozással járó aszályok egy 2019-es tanulmány szerint a világ búzatermő területeinek 60%-át érinthetik.

Juharszirup

Hazánkban a juharszirup aligha számít mindennapos alapélelmiszernek, melyet elfogyasztunk, de Észak-Amerikában több millió dolláros iparág és a kanadaiak számára egy élelmiszerikon. A juharfa nedvének (mely a szirup fő összetevője) áramlását a késő téli fagyási és olvadási ciklusok szabályozzák, ám a hőmérséklet-változások máris problémát okoznak ebben a folyamatban.

Az amerikai termelők már most is változékonyabb csapolási szezonokról számolnak be.

Egy 2017-es tanulmány szerint a jelenlegi termelés fenntartásához az elkövetkező években további ötmillió csapolásra lenne szükség.

Tenger gyümölcsei

Ezen a ponton valószínűleg nem nyújt új információt az a tény, hogy az óceánjaink bajban vannak. Az emelkedő CO2-szintnek köszönhetően tengereink jelenleg 25%-kal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, ami a vízhőmérséklet emelkedésével együtt minden tengeri fajt fenyeget.

A Földközi-tengerben a szardínia az átlagos tömegének mintegy kétharmadát veszítette el az elmúlt évtizedekben;

a Csendes-óceánban a savasodás gátolja az osztrigák és más kagylók héjának növekedését;

az Atlanti-óceán északi részén pedig a homárok északra vándorolnak a hidegebb vizek felé, ami más ökoszisztémákat és a New England-i halászokat fenyegeti.

Valószínű, hogy a tengeri állatvilág nem fog egyik napról a másikra eltűnni, de köztudott, hogy a halak lassan alkalmazkodnak, így nehéz előre megjósolni, hogy pontosan mit és mikor fogunk elveszíteni.

Csokoládé

A kakaófák robusztus növények, amelyek jól bírják a hőmérsékletemelkedést, ugyanakkor a vízkészlet csökkenését nem tudják kezelni.

A jelenlegi körülmények mellett Nyugat-Afrikában 2050-re a hőmérséklet várhatóan több mint 2 Celsius-fokot fog emelkedni, ami a csapadékmennyiség növekedése nélkül is kiszorítja a fákból az alapvető nedvességet.

Egy évtizeddel ezelőtt egy nagyszabású tanulmány borús képet festett a vezető kakaótermelők, Ghána és Elefántcsontpart számára, melyben 2030-ra a növények jelentős csökkenését jósolta meg. Rövidtávon az árak emelkedését várhatjuk, hosszú távon pedig azt, hogy a csokoládénak teljesen új régiókba kell átkerülnie.

Bor

Ha az emelkedő borárak kilátásba helyezése nem kelti fel az emberiség figyelmét az éghajlatváltozással kapcsolatban, akkor semmi sem fogja.

Egy 2020-as tanulmány szerint a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés a bortermelésre alkalmas területek akár 56%-át is tönkreteheti a Chardonnay Merlot Pinot Noir és a Cabernet Sauvignon pedig potenciálisan veszélybe kerülhet.

Benjamin Cook, a Columbia Egyetem munkatársa a borszőlőt az éghajlatváltozás szempontjából a „szénbánya kanárijának” nevezte, mivel ez a növény rendkívül érzékeny az éghajlatra, valamint az eleve már meleg területen lévő borvidékek természetesen a legveszélyeztetettebbek.

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.