Back to top

Az agrárszekcióval kezdődött

Az agrártudományi szekcióval kezdődött március 29-én a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), és május 19-én, a kémiai és vegyipari szekcióval zárul. A diákok tudományos seregszemléjét a járvány miatt, most először, mind a 16 szekcióban online rendezik meg.

Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) már harmadik alkalommal volt az agrártudományi szekció „házigazdája”, ezúttal 241 előadás hangzott el, 27 tagozatban. Nyolcvan helyezésről döntött és 40 különdíjat ítélt oda a szakmai bizottság.

A 35. OTDK ünnepélyes megnyitóján Rácz Bence, a szekció ügyvezető elnöke, Sótonyi Péter rektor, TDK-elnök és Szendrő Péter, az OTDT elnöke
A 35. OTDK ünnepélyes megnyitóján Rácz Bence, a szekció ügyvezető elnöke, Sótonyi Péter rektor, TDK-elnök és Szendrő Péter, az OTDT elnöke

Az ünnepélyes megnyitón Sótonyi Péter, az ÁTE rektora, aki egyben az intézményi TDK elnöke, kiemelte, hogy 70 éves fennállása során a diákkör mindig a másként gondolkodók műhelye volt a magyar tudományos életben. A tudományon keresztül nevel – ez a legfőbb célja.

A szürkeállomány hazánk legnagyobb kincse, tehát aki a gyarapításában részt vesz, máris a konferencia nyertese.

Sótonyi Péter külön köszöntötte Szendrő Pétert, aki 1987 óta áll az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) élén. Az ő kezdeményezésére alapították a legjobb diákkörösöket elismerő Pro Scientia Aranyérmet és a legkiválóbb tanárokat megbecsülő Mestertanár kitüntetést.

Szendrő Péter felidézte, hogy 2 évvel ezelőtt Magyar Örökség-díjjal ismerték el a mozgalmat. Elmondta, hogy az idei konferenciára 5206 diák jelentkezett 4726 pályázattal, amelyeket több mint 3 ezren bíráltak el.

A fiatalokat leginkább a felfedezés izgalma motiválja a kutatói pálya választására, mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Hozzátette, hogy a hivatás szépségeinek megismertetése érdekében programot indítottak középiskolások számára. Az alapkutatás a tudomány legtisztább módozatai közé tartozik, mert a kíváncsiság, a tudásvágy motiválja benne az embereket. A tudományos diákköri mozgalom jelentőségét mutatja, hogy résztvevői közül kerül ki a doktoranduszok 80–90 százaléka.

Az OTDK-n azokat lehet meghallgatni, akik újdonsággal tudnak szolgálni a tudomány területén, szólt a résztvevőkhöz Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

„Tiszteljük önöket ezért a munkáért – hangsúlyozta. – Örülünk annak, hogy ennyi tehetséges fiatal van Magyarországon. Legfőbb erőforrásunk a kiművelt emberfőkben rejlik, köztük azokban a tehetséges és szorgalmas fiatalokban, akik nap mint nap tesznek azért, hogy a bennük rejlő tehetséget kamatoztassák”

– fogalmazott. Elmondta továbbá, hogy a Nemzeti Tehetség Program évi 3 milliárd forintot biztosít a fiatal kutatók és segítőik támogatására.

Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú eredményeiben mindig jelentős szerepet játszott a tanárok és diákok bensőséges szakmai és emberi együttműködése. A 35. OTDK előzményeként 1858 „házi konferenciát” rendeztek a felsőoktatási intézmények, amelyek keretében 12 736 dolgozatot ismertettek.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta, hogy a hivatal a 16–17 évesektől a senior kutatókig mindenkinek lehetőséget ad pályázati forrás elnyerésére a kutatásaihoz, az Új Nemzeti Kiválósági Programtól az OTKA-programokig terjednek a lehetőségek. A résztvevők figyelmébe ajánlotta a tavaly elindított kooperatív doktori programot, ami a felsőoktatásba való visszatérést támogatja kutatási-innovációs munkahelyekről.

A záróünnepségen Sótonyi Péter átadta a szekció stafétáját Gyuricza Csabának, a Magyar Agrár- és Élettudományi
A záróünnepségen Sótonyi Péter átadta a szekció stafétáját Gyuricza Csabának, a Magyar Agrár- és Élettudományi

Az OTDK sokkal több mint egy szakmai megmérettetés: egy kapu, amely a tudományos sikerek végtelen lehetőségét nyitja meg a fiatalok előtt, fogalmazott köszöntőjében Nagy István agrárminiszter. Örömmel tapasztalja, tette hozzá, hogy az Agrártudományi szekció egyre sikeresebb. A tudományos diákköri mozgalomnak fontos szerepe van az agrárium fejlődésében, a fiatal utánpótlás kinevelésében.

Ezúttal is kiemelte, hogy a vidék sorsa a generációváltáson múlik, és az Agrárminisztérium mindent megtesz a tehetséges fiatalok támogatásáért.

Az agrártudományi szekció március 31-ei záróülésen Pénzes Béla, az OTDT alelnöke, az agrártudományi szakmai bizottság elnöke elmondta, nehéz feladat volt a 27 tagozatba sorolt dolgozatok elbírálása és a sokféle eredmény tudományos igényű összehasonlítása. Ezért kérték fel a szakma kiválóságait a bíráló bizottságban való részvételre, olyanokat, akiknek jelentős tudományos teljesítménye nemcsak megkérdőjelezhetetlenné teszi hitelességüket, hanem több évtizedes elkötelezettséget tükröz a tehetséggondozás iránt.

A diákköri munkának az ismeretlen megismerése a lényege, mondta, és ehhez minden korban kőkemény munkára van szükség. Az a jó tanár, tette hozzá, akinek a tanítványai messze túljutnak a mesterükön. Hallgatói bárkinek lehetnek, de a tanítványokat ki kell érdemelni.

Rácz Bence, a szekció ügyvezető elnöke számolt be arról, hogy a két nap alatt többen és többször is úgy érezték, hogy a hallgatók jobb előadók, mint sok egyetemi oktató.

A megnyitó ünnepségen Sótonyi Péter gazdagon illusztrált előadást tartott a magyar állatorvosképzés történetéről, az állatorvosok alma materéről és az intézmény terveiről.

A magyar állatorvosképzés gyökerei a XVIII. században erednek. Az állatgyógyászat létrejöttének a szükségszerűség volt fő mozgatórugója, ugyanis Németországban
28 millió, Európában 200 millió szarvasmarha pusztult el a keleti marhavész következtében. A járvány kiterjedtsége szükségessé tette az állami beavatkozást.

Európában először 1762-ben Lyonban, majd 1767-ben Bécsben, 1787-ben pedig Pesten, Tolnay Sándor vezetésével kezdődött meg az állatorvosképzés. Magyarországon a Pesti Egyetem Orvosi Karának Állatgyógyászati Tanszékén és Állatgyógyintézetében zajlott a képzés 1851-ig. Azóta tíz újabb formában vagy elnevezéssel, de a mai napig folyamatos az oktatás.

2016-ban visszanyert önállóságukat az egyetem versenyképességének fontos tényezőjeként határozta meg a rektor, de hasonlóan lényegesnek tartja a kiemelkedően magas felvételi ponthatárt is. A tudományos diákköri munkának szintén nagy jelentősége van az állatorvos-oktatásban. Személy szerint olyan fontosnak tekinti ezt a területet, hogy 21 éve Sótonyi Péter az egyetemi tudományos diákkör elnöke. Rektori beosztásában is megtartotta ezt tisztséget, hogy érzékeltesse a TDK kiemelkedő szerepét az állatorvosok és tudósok képzésében.

Az egyetem István utcai kampuszának angol és német nyelvű képzéseire a világ 52 országából járnak hallgatók, a magyar hallgatók a létszám egyharmadát teszik ki. Az intézmény vezetője büszkén említette, a járvány ellenére 10 százalékkal nőtt az egyetemre jelentkezők száma. A magyar nyelvű képzésre hat és félszeres a túljelentkezés, az idegen nyelvű képzésekre két és félszeres.

Bízunk benne, hogy 2024-ben az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége negyedszer is akkreditálja az egyetemet. Az amerikai akkreditáció elnyerését is tervezik, amivel szeretnék elérni, hogy még nagyobb „merítésből” válogathassák meg külföldi hallgatóikat; legyen akár ötszörös is a túljelentkezés, hogy még tehetségesebb fiatalokat tudjanak felvenni.

A néhány évvel ezelőtt bevezetett hetesi gyakorlat az Üllői Tangazdaságban igen népszerűvé vált a hallgatók körében, mert ott részt vehetnek a mindennapi állatápolásban. Ez azért is fontos, mert ma már sokszor a vidéki fiatalok sem látnak gazdasági haszonállatot a lakóhelyük környékén. Másrészt bebizonyosodott, hogy a gyakorlat hatására a felsőbb évfolyamok klinikai tárgyainak tanulása közben másképp nyúlnak az állatokhoz, mint ha akkor találkoznának először jószágokkal.

A rektor az egyetem szakállatorvos-képzését is méltatta. Jelenleg 12 ilyen képzést kínál az egyetem a kisállatgyógyászattól a lógyógyászaton és a vadegészségügyön át a labor-állatdiagnosztikai szakállatorvos szakig. A 1,5–2 éves képzések lehetővé teszik önálló praxis indítását.

Az egyetem közeljövőben megkezdődő nagyszabású beruházásával a világ egyik legmodernebb laboratóriumhálózatát is magába foglaló Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpontot hoznak létre, ami az intézmény versenyképességének javításával tovább növeli a vonzerejét – külföldön és belföldön egyaránt.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Bronzérmet hozott az áltejcsokoládé a szegedi egyetemistának

Kókuszos-rizses, mandulás és kesudiós „tejpor” volt az alapanyaga annak a csokoládénak, amelyet Csatári Enikő, a SZTE hallgatója készített a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Harmadik lett. Tejcsokoládénak csak azért nem nevezhetjük, mert nem állati eredetű tejszármazék van benne.

Nemzetiségek találkoztak a szarvasi aratónapon

Szarvas-Ezüstszőlőben megrendezték a XXIV. Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok és Aratónapot. A Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem gyűjtésének, a Kárpát-medencei nemzetiségek találkozójának és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége éves közgyűlésének is otthont adott a rendezvény.

A málnatermesztés föllendítéséért dolgoznak

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és szeretnénk, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.

Kétféle kereskedelmi csoportba sorolják a nektarinokat Olaszországban

Olaszországban zavarba ejtően sok, rendkívül hasonló megjelenésű nektarinfajta van a piacon, ami nem is csoda, hiszen olasz nemesítők is számos új fajtát hoztak létre. Eddig a hússzínük alapján különböztették meg őket, most azonban az Európai Unió, az olasz vidékfejlesztési program és Emilia-Romagna támogatásával hatéves kutatási projekt eredményeként az ízükről is tájékoztatják a vásárlókat.

Hatalmas növekedés a MATE-ra felvett hallgatók létszámában

A nyilvánosságra hozott felsőoktatási ponthatárok alapján idén ősszel 24 százalékkal több új hallgató kezdheti meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Míg a tavalyi évben 2616 fő nyert felvételt a jogelőd intézmények valamelyikébe, addig idén 3244 fő érte el a ponthatárokat.

A húst semmi sem pótolhatja?

Egy tanulmány szerint a növényi alapú húspótlók nem tekinthetők táplálkozási szempontból felcserélhetőnek a valódi hússal. Habár a növényi alapú húspótlók íze és textúrája hasonló lehet például a marhahúséhoz, ám a kettő tápanyagtartalma nagymértékben eltérhet.