Back to top

Bármikor fertőzhet a tűzelhalás – Növényvédelmi előrejelzés 18. hét

Tavaly ilyenkor a korai tavaszodás miatt már több kártevő is tömegesen rajzott, most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. A betegségek terjedésének viszont kedvez az idő: jelen van a lisztharmat, a varasodás és a tafrinás levélfodrosodás is, rövid időn belül pedig a baktériumos tűzelhalással is számolhatunk.

Április utolsó napjai meghozták a tavaszi időt. Elmúltak a fagyközeli éjszakai hőmérsékletek, nappal pedig 15-20 °C az uralkodó. A nagyon várt változást a mediterrán térségből több hullámban érkezett meleg légtömegek idézték elő.

Az elvirágzott gyümölcsösökben tart a fagykárok okozta terméskiesés felmérése, egyelőre a kajsziról és az őszibarackról mondható el biztosan, hogy országszerte jelentős a kár.

A szilva elvirágzott, az alma és a körte teljes virágzásban van, a meggy és a cseresznye túl van a teljes virágzáson. A gyümölcsösökbe kihelyezett feromoncsapdák fogási adatai rendkívül érdekes képet mutatnak az előző év adataival összehasonlítva. 2020-ban a korai tavaszodás miatt április végén több kártevő is tömegesen rajzott; most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. Ez tapasztalható az almalevél-aknázómoly, a lombosfa-fehérmoly, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly esetében. A heti csapdafogások száma fajonként néhány darab.

Tavaly ilyenkor az almamoly már tömegesen repült a csapdákba, most viszont még egyetlenegy sem.

Baktériumos tűzelhalás tünete almafán
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A magasabb nappali hőmérséklet hatására erősödött az almafa-lisztharmat primer fertőzésének tünete. A gondosan metszett ültetvényekben a fertőzött vesszők aránya csupán néhány százalék, de a gondozatlan gyümölcsösökben ez az arány eléri a 20-30%-ot. Ott a fertőzés már a virágokat is érinti, tehát védekezés nélkül tetemes károkat okoz a lisztharmat. A kedvező időjárás elősegíti a varasodásfertőzés most még alacsony szintjének emelkedését, valamint rövid időn belül megteremtődnek a feltételek a baktériumos tűzelhalás fertőzéséhez is. Az alma, a körte, a birs fogékony állapotban van, ezért a megelőző védekezéseket napokon belül meg kell kezdeni.

A meggy- és a cseresznyeültetvényekben még nem tapasztalható a moníliás virág- és hajtásfertőzés kezdeti tünete, de az elvirágzott kajszin és mandulán már látható elhervadt vesszők.

A beteg vesszők gyors levágásával még megelőzhető a további terjedés a fás részekben.

Érzékeny őszibarackfajtákon a tafrinás levélfodrosodás erős tünetei mutatkoznak. A további megbetegedéseknek valószínűleg már gátat fog szabni a felmelegedés, de a megbetegedett levelek már nem menthetők meg.

Körteültetvényekben lassú, de folyamatos a körte-levélbolhák lárvakelése. A lerakott tojások 60%-a még nem kelt ki, 30%-a L1, 10%-a pedig L2-es lárvastádiumú.

A szőlőültetvényekbe kihelyezett feromoncsapdák már fogják a tarka szőlőmoly első egyedeit, de a tömeges rajzás még nem érkezett el.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Kevesebb holland tulipán lesz jövőre

A holland tulipán népszerűsége évek óta töretlen, ráadásul a tulipánszezon ideje is hosszabb lett. Az idei fagykárok miatt azonban jövőre kevesebb tulipán fog virágozni Hollandiában.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.