Back to top

A gyógyítás és az állatvédelem kart karba öltve jár

Az állatvédelem mellett vallási és etikai érvek, természet- és környezetvédelmi, továbbá gazdasági érdekek is szólnak, ezért ez lesz a jövő generációjának egyik legfontosabb feladata, hangzott el április 15-én „Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatvédelem területén” című online szakmai konferencián.

A gazdasági haszonállatok megfelelő tartásáról is gondoskodnunk kell
A Civil út Alapítvány által szervezett konferencián előadást tartott Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Vetter Szilvia, az ÁTE Állatvédelmi Jogi, Elemző és Módszertani Központjának vezetője, Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon vezetője, Sziládi-Kovács Tibor, a Kutyabarát.hu társalapítója és Szűcsné Mércse Adrienn, az Ürömi Duhajdombi Állatotthon vezetője.

A hazsonállatok megfelelő tartása

Az állatorvoslás a kezdetei óta összekapcsolódott az állatvédelemmel, hangsúlyozta előadásában Sótonyi Péter. A XVIII. század nagy állatjárványai szinte kipusztították Európa szarvasmarha-állományát. Emiatt hozták létre, állami beavatkozással, azokat az egyetemeket, amelyek a mai napig fennállnak.

Az állatorvosok számára az állatok voltak és maradtak a legfőbb érték.

A járványok elleni védekezés után a lógyógyászat került előtérbe, majd a társadalmi gazdagodás haladásával egyre általánosabb tevékenységgé vált a társállatok gyógyítása. A gyógyítás és az állatvédelem karöltve jár együtt az állatorvosi gyakorlatban.

Az állatvédelem az utóbbi években egyre nagyobb társadalmi figyelmet kap, és e terület jelentőségét Magyarország kormánya is felismerte. A civil állatvédők – akiket a rektor kollégák elnevezéssel tisztelt meg – szívvel és szenvedéllyel teszik a dolgukat.

Fontos azonban, hogy az érzelmi elkötelezettség mellett megfelelő tudományos ismeretek hassák át tevékenységüket, és erre van szükség a különböző érintett szakterületek művelői, az agrármérnökök, a tanárok, az állatvédelem jogi hátterét kidolgozó minisztériumi dolgozók esetében is.

Az ÁTE hivatása szerint hozzá tud járulni a hatékony cselekvéshez, hiszen minden szakmai feladat megoldásának a szaktudás a feltétele, érvelt az intézmény vezetője. Az állatvédelem alapjait évek óta kötelező tárgyként tanítja az egyetem. Az állati szervezetek felépítéséről, működéséről, az állatok tenyésztéséről, betegségeiről és gyógyításukról felhalmozott tudás garantálja, hogy az állatvédelem eszméjét az intézmény hatékonyan tudja képviselni.

Az egyetem Állatvédelmi Központját kifejezetten az állatvédelem érdekében hozták létre január 1-jén, és az állatorvosok felkészítése mellett civil szervezetekkel is rendszeres kapcsolatban áll.

A központban a negyedéves hallgatóknak oktatnak összehasonlító állatvédelmet. Főként ennek jogi hátterét világítja meg, hiszen az állatorvosoknak pontosan tudnia kell, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésükre munkájuk során.

Nagyon sok még a tennivaló, szögezte le a rektor. Az állatok védelme nem korlátozható csupán a kutyákra, macskákra és papagájokra. A gazdasági haszonállatok megfelelő tartásáról is gondoskodnunk kell, hiszen akkor termelnek mennyiségileg és minőségileg optimálisan, ha jól érzik magukat. E területen kiemelkedő feladat például a szállítási körülmények javítása.

Az Állatvédelmi Központ egy állatvédelmi kódex megalkotását is tervezi, amihez minden olyan szervezet csatlakozhat, amelyik vállalja, hogy működése során betartja a kódexben foglalt alapvető elveket az állatokkal való bánás során.

Sótonyi Péter beszámolt róla, hogy az egyetem részt vett az állatvédelmi konzultáció kérdéseinek összeállításában, amit a miniszteri biztossal egy asztalnál ülve ki is töltöttek.

Befejezésül Sótonyi Péter emlékeztetett rá, hogy ősi magyar kutyafajtáink a lehető legnagyobb segítséget adták a pásztortársadalomnak. Becsüljük meg az úgymond kedvtelésből tartott barátainkat, kérte, mert ők egy kicsit visszavezetnek bennünket a természetközeli életformába; figyelmeztetnek rá, hogy a természet törvényeit be kell tartani, mert aki felrúgja őket, az öngyilkosságot követ el.

Állatvédelmi kerekasztal

– Az a célunk, hogy Magyarország 5 éven belül az állatvédelem területén is Európa élmezőnyébe tartozzon. Ehhez megoldási javaslatokra van szükség –kezdte előadását Ovádi Péter. Országjáráson gyűjtik össze a helyi tapasztalatokat, amiket beépítenek a nemzeti állatvédelmi programba. Már létrehoztak egy-egy állatvédelmi kerekasztalt Veszprémben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Győrben, Esztergomban, Békéscsabán, Miskolcon, Szolnokon és Nyíregyházán, mindazok részvételével, akik tenni tudnak az ügyért. Az állatkínzók vagy illegális szaporítók elleni fellépésben a hatóságok és a civilek együttműködésére és határozott intézkedésre van szükség.

A miniszteri biztos kijelentette, hogy ma Magyarországon a civil szervezetek alkotják az állatvédelem gerincét.

Az állatvédelmi konzultáció kérdőívét 262 ezren töltötték ki. A kérdőíven kapott válaszok egyértelművé tették, hogy az állatmenhelyeket és a fenntartó civil szervezeteket támogatni kell, az ebrendészeti telepek működését pedig felül kell vizsgálni. A felelős állattartás mibenlétére már az óvodában fel kell hívni a gyerekek figyelmét. Eltérőek voltak a vélemények a pirotechnikai eszközök engedélyezésének megreformálásáról és a cirkuszi vadállatok szerepeltetésének betiltásáról.

Ovádi Péter kiemelte, hogy az ÁTE Állatvédelmi Központja azért jött létre, hogy tudományos hátteret nyújtson a szakemberek és a civilek tevékenységéhez, segítse a Nemzeti Állatvédelmi Program megvalósulását.

Mint ismeretes, április 13-án megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amely az elnökön, társelnökön és a titkáron felül 11 tagból áll, megbízatásuk 5 évre szól.

A testület véleménynyilvánítással, jogszabálytervezetekhez, kormányzati stratégiához fűzött javaslataival, kezdeményezéseivel, oktatással, felmérésekkel formálja a hazai állatvédelem jövőjét.

Az együttműködés művészete

Vetter Szilvia „Az állatvédelem mint az együttműködés művészete” címmel tartott előadást. Mint mondta, habitustól függően az állatvédelem akár a hosszútávfutáshoz is hasonlítható. A címmel a terület komplexitását emelte ki, hiszen az állatvédelem szereplőitől érzékeny együttműködésre van szükség a kívánt eredmény eléréséhez, vagyis az emberek és az állatok közötti harmónia megteremtéséhez.

Az ember és állat közötti együttműködés egyidős az emberiséggel, de ez a kapcsolat ellentmondásos.

Felhasználjuk az állatok bőrét, húsát, munkaerejét, de a háziasításukkal megjelent egy másféle, egy érzelmi és mellérendelő típusú kapcsolódás is, ami nem a hierarchia csúcsára helyezi az embert, hanem inkább egy rendszer részének. Ez a szemlélet egészen odáig jutott, hogy egyes állatok társállati vagy akár családtagi minősítést vívtak ki maguknak az idők folyamán.

Az ÁTE Állatvédelmi Központjának vezetője kitért rá, hogy valamennyi európai uniós felmérés szerint egyre fontosabb szempontja a vásárlóknak, hogy egy-egy termék állatbarát technológiával készült-e.

Szót ejtett az állatok közreműködésével végzett gyógyításról, aminek sok esetben felbecsülhetetlenül nagy a kedvező hatása. Az állatvédelem méltányolása mellett politikai érvek is szólnak, hiszen a közvélemény figyelmét felkeltik az ilyen témák.

A hazai állatvédelem fejlődésének feltételeit is meghatározta Vetter Szilvia. Az állatvédelmi szemléletformáláshoz minél több szereplő bekapcsolódására van szükség, szakemberek irányításával. A jogalkotóknak kezdezményezőbbnek kell lennie az állatvédelem jogszabályi környezetének javítása és finanszírozásának stabilizálása érdekében. Erősíteni kell a hatóságok megoldáskereső hozzáállását, hogy az állatvédelmi ügyeket a súlyuknak megfelelően kezeljék. Végül a civilek egységes, de moderált fellépésére volna szükség minél szélesebb társadalmi rétegek elérése érdekében.

Állatotthonok – társadalmi kapcsolatokkal

Magyarország legnagyobb állatotthona, a Noé Állatotthon Alapítvány jövőre lesz 30 éves. Jelenleg két telephelyen, Budapesten és a Vas megyei Szergényben összesen 11 hektáron helyeznek el állatokat, kutyáktól a nyulakig, malacoktól a pávákig. 2000 óta közhasznú alapítványként működnek, azaz olyan tevékenységeket is vállalnak, amelyek nem feltétlenül a civil szférának lennének a feladatai.

Schneider Kinga, az alapítvány elnöke előadásában elmondta, hogy részt vesznek gazdasági haszonállatok és vadon élő állatfajok mentésében, akár egzotikus állatok elhelyezésére is módjuk van.

Tavaly mintegy 1500 állatot sikerült megmenteniük. Ebből 1100 volt társállat, leginkább kutya és macska.

Esetükben az örökbeadás a fő cél, a vadonélőknél a repatriálás. A gazdasági és egzotikus állatok végleges lakóikká válnak, vagy megkeresik a számukra legoptimálisabb elhelyezést.

Szűcsné Mércse Adrienn, az Ürömi Duhajdombi Állatotthon és az Ürömi Duhajdombi Kutyaiskola vezetője nagymamája, Őri Gyuláné nyomdokain halad. A nagyi a Duhajdombi németjuhász kennel tenyésztője volt, és 1971-ben nyitotta meg kutyakiképző iskoláját. Unokája az ő példáját követve lett aranykoszorús mesterkiképző és nemzetközi munkabíró, emellett még ebrendész is.

Előadásából kiderült, hogy állatotthon nem működhet rendszeres társadalmi kapcsolatok nélkül.

Gyerekek, felnőttek, nyugdíjasok napi szinten látogatják őket – mármint, a pandémián kívüli időszakban. A farsang, a gyermeknap, az állatok világnapja mind olyan események, amelyek adományhoz juttatják az otthont, és egyben felelős állattartásra tanítja a látogatókat. A céges segítőnapok résztvevői hol kennelt építenek, hol festenek: mindenki megtalálja azt a feladatot, ami igazán érdekli.

Szeretet, gondoskodás, törődés – ezek a kulcsfogalmak a társállattartásban, mondta előadásában Sziládi-Kovács Tibor, akitől megtudtuk, hogy a felelős állattartás egyik leglátványosabban fejlődő szegmensévé vált a kutyabarát turizmus. A kutyabarat.hu weboldal etikettrendszert állított össze szállodáknak és vendéglátóhelyeknek, munkahelyeknek és üzletközpontoknak, hogy az alapján ki tudják dolgozni saját házirendjüket és működési szabályzatukat. A legújabb kezdeményezések közül a Keszthelyi Kutyás Parkot és Piknikkertet emelte ki.

Közös ügyünk

Az online konferencián elhangzottak megerősítették, hogy az állatvédelem mindannyiunk közös ügye és felelőssége. A kifejezés nem pusztán az állatokról való szerető gondoskodást, a velük való harmonikus együttélést jelenti, hanem a természet tiszteletét is feltételezi, fogalmazott a programot vezető Szabó László kommunikációs szakember. A tanácskozás, céljának megfelelően, elősegítette a párbeszédet az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, a tudomány képviselői és a döntéshozó szervek között.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át a győri állatkertben

Törpevíziló- és pápaszemespingvin-bemutatót, valamint egy új gazdasági épületet adtak át a győri Xantus János Állatkertben, a Modern városok program részeként szerdán.

Gyomorfekélyt jelezhet, ha bal oldalán fekszik a sertés

Gyomorfekély jele lehet, ha a sertések inkább a bal oldalukon fekszenek. Ezt állapította meg az Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és a belfasti Queens University (QUB) közös kutatása. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé hajlamosak veszélyes viselkedésre, például farokharapásra.