Back to top

Ingyen zöldség, gyümölcs –ilyen is van…

Az ehető vad növények fogyasztása és felhasználása a konyhában reneszánszát éli, az interneten is szaporodnak az ezzel foglalkozó blogok, facebook csoportok és honlapok. Volt idő, amikor ciki volt vadon termő növényeket enni "mint a nyulak" teszik, de a szemlélet jó irányba változik, mert e tevékenység egyre menőbb lett napjainkra...

Rengeteg növény ehető, csak ismerni kell őket...
Fotó: wikipedia
"Legeltünk, legelünk, legelni fogunk..."

Az ősember először gyűjtögetett, így tartotta el magát és családját. Utána jött a halászat, vadászat, majd ezt követte a növénytermelés és az állattenyésztés kialakulása. Később egyre több élelme származott a megtermelt javakból, és egyre kevesebbet gyűjtögetett hozzá... Közben ugyan évezredek múltak el, de mára eljutottunk oda, hogy családi szinten nemhogy nem termelünk, hanem bemegyünk a boltba es megvesszük a más által „gyártott” élelmiszereket.

Amit pedig a természet ingyen ad, amellett szó nélkül elmegyünk egy kirándulás során is, mert már fel sem ismerjük, hogy ehető, hogy hasznos.

Ehelyett vesszük és esszük a külföldről behozott zöldségeket-gyümölcsöket, melyeket ki tudja ki, mikor, és milyen vegyszerrel kezelt? Vagy ha erre gondot fordítunk, akkor veszünk helyette bioterméket, jóval magasabb áron. Pedig mennyivel hasznosabb lenne, ha magunk termelnénk meg a család számára szükséges zöldségeket-gyümölcsöket, és akkor tudnánk, hogy kell-e bennük számítanunk vegyszermaradványra, vagy sem? Erre mondják sokan, hogy megváltozott a világ, nincs idő a kertben kapirgálni, még az egészségünk érdekében sem.


Egy vad növényekből készült étel, lehet éttermi minőségű, és látványú
Fotó: facebook
Azonban akiknek nincs ideje családellátó kertet fenntartani (bár mindig arra van idő, amire időt szakítunk), azok is a környéken járva-kelve felfedezhetik a vad növények sokaságát, melyek maguktól teremnek mindenfelé. Ezek jelentős része (köztük sok gyomnövény is) ehető, ráadásul ingyen van, és ha nem utak mellől szedjük, akkor rámondhatjuk még, hogy bio-minőségű is… Csak észre kell venni, és le kell hajolni e növényekért, hiszen az erdők-mezők nekünk teremnek…

A vadnövények fogyasztása előnyös a szerény anyagi körülmények között élőknek, hiszen ingyen juthat így vadzöldség-gyümölcs a konyhára, ezen alapanyagok beszerzése nem terheli a családi költségvetést. Aki megteheti, hogy minden zöldséget-gyümölcsöt megvásároljon annak is előnyös a vadnövények fogyasztása – mert így ingyen „bio” minőségű konyhai alapanyaghoz jut.

Menő saláta is készülhet vad növényekből - többek között...
Fotó: facebook
Erdő-mező gyümölcsei és zöldségei

Sok olyan hazai erdőt alkotó fafaj és cserje van, melyek étkezési felhasználásra alkalmasak. Az akác (Robinia pseudo-acacia) virágával palacsintát ízesíthetünk, a fekete bodzából (Sambucus nigra) szörp és lekvár is készülhet. Időszaki csemege a krisztustövis (Gleditsia triacanthos), vagy az ostorfa (Celtis occidentalis) termése. A vadrózsa (Rosa canina) termése teának kiváló, a kökény (Prunus spinosa) pedig számos módon felhasználható a lekvártól a szószig, szinte minden elkészíthető belőle, mint kultúr-rokonából a szilvából.

Érdemes tudni, hogy az erdőgazdálkodásról szóló törvény értelmében állami erdőben – nem védett területen – mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát és gyógynövényt gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek napi mértéke fejenként nem haladhatja meg a két kilogrammot.

Ez egy olyan hobbi, ami nem viszi a pénzt, hanem pont fordítva...
Fotó: facebook
Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kivan szedni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. Törvényi előírás vonatkozik a védett területen való gyűjtésre: ebben az esetben bármilyen kis mennyiség szedése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajokban gazdag. Ezt persze mi, akik itt élünk és ezt látjuk nap, mint nap kevésbé érzékeljük (és értékeljük) a megszokottság miatt. Volt idő (még 80-100 évvel ezelőtt is), amikor az emberek jobban rá voltak utalva a természetben előforduló ehető növények ismeretére, és használatára. Háborúk idején, vagy szűkösebb időben sokan sokféle vadnövényt, vagy ebből készült ételeket fogyasztottak, melyek jórészt mára feledésbe merültek. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio-, és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a gyümölcsalapú lekvárok, vagy szörpök (csipkebogyó, som, bodza, stb.), de a vad zöldségek sehol nem szerepelnek a kínálatban. Tehát ha ezeket is szeretnénk megkóstolni, magunknak kell begyűjteni őket a kertből, vagy egyéb helyről.

Bár e tevékenységnek igen lényeges eleme a pontos fajismeret, néhány alapvetően finom ehető vad növény felismerése nem okoz gondot.

A neten egyre kiterjedtebb az irodalma

Az interneten böngészve számos külföldi oldalt találunk az ehető vad növények témakörében. A pfaf.org oldal bevezetőjében leírja, hogy több, mint 20 000 ehető növényfaj él a világon, ám kevesebb, mint 20 faj biztosítja az emberiség növényi táplálékainak a 90 százalékát. Ezen a weblapon számos csoportosításban keresgélhetünk az ehető fajok között, úgy mint ehető vadon termő gyümölcsök, ehető levelek, virágok, sőt még télen található ehető növényekről is van külön menüpont.

A témáról szóló sokszor piktogramokkal jelzik, melyik az ehető rész, és mikor szedhető
Fotó: facebook
Az ediblewildfood.com oldalon is találunk hasonló csoportosítást, itt még ehető vízinövények között is keresgélhetünk, de angol név alapján egy adott növény felhasználási lehetőségeire is rákereshetünk.
A wildfooduk.com oldalnak az egyik erőssége pedig a receptek aloldalon található receptgyűjtemény, ahol igen nagy választékban találunk főfogás, köret, desszert, ital, valamint tartósítás recepteket, amelyeket tovább csoportosítanak praktikus módokon, például a kezdőknek is egyszerűen elkészíthető recepteknek külön oldala van.

A facebookon is több olyan csoport működik, ahol a tagok megoszthatják tapasztalataikat, ilyen a „wild edibles” és az „edible wild plants” csoportok. Természetesen magyar facebook csoportok is működnek a témában (például erdőkóstoló), de a nagyobb országok, több ember és emiatt a több a téma iránt érdeklődő elve alapján a külföldi csoportokban nagyobb élet van egyelőre, ám ígéretes a hazai felhozatal is...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Hurrá! Végre jöhet a kukacropi!

A szárított sárga lisztkukac lett a nyerő, ez az első ehető rovar, amely élelmiszerként megszerezte a forgalomba hozatali engedélyt az EU-ban.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.