Back to top

Ingyen zöldség, gyümölcs –ilyen is van…

Az ehető vad növények fogyasztása és felhasználása a konyhában reneszánszát éli, az interneten is szaporodnak az ezzel foglalkozó blogok, facebook csoportok és honlapok. Volt idő, amikor ciki volt vadon termő növényeket enni "mint a nyulak" teszik, de a szemlélet jó irányba változik, mert e tevékenység egyre menőbb lett napjainkra...

Rengeteg növény ehető, csak ismerni kell őket...
Fotó: wikipedia
"Legeltünk, legelünk, legelni fogunk..."

Az ősember először gyűjtögetett, így tartotta el magát és családját. Utána jött a halászat, vadászat, majd ezt követte a növénytermelés és az állattenyésztés kialakulása. Később egyre több élelme származott a megtermelt javakból, és egyre kevesebbet gyűjtögetett hozzá... Közben ugyan évezredek múltak el, de mára eljutottunk oda, hogy családi szinten nemhogy nem termelünk, hanem bemegyünk a boltba es megvesszük a más által „gyártott” élelmiszereket.

Amit pedig a természet ingyen ad, amellett szó nélkül elmegyünk egy kirándulás során is, mert már fel sem ismerjük, hogy ehető, hogy hasznos.

Ehelyett vesszük és esszük a külföldről behozott zöldségeket-gyümölcsöket, melyeket ki tudja ki, mikor, és milyen vegyszerrel kezelt? Vagy ha erre gondot fordítunk, akkor veszünk helyette bioterméket, jóval magasabb áron. Pedig mennyivel hasznosabb lenne, ha magunk termelnénk meg a család számára szükséges zöldségeket-gyümölcsöket, és akkor tudnánk, hogy kell-e bennük számítanunk vegyszermaradványra, vagy sem? Erre mondják sokan, hogy megváltozott a világ, nincs idő a kertben kapirgálni, még az egészségünk érdekében sem.


Egy vad növényekből készült étel, lehet éttermi minőségű, és látványú
Fotó: facebook
Azonban akiknek nincs ideje családellátó kertet fenntartani (bár mindig arra van idő, amire időt szakítunk), azok is a környéken járva-kelve felfedezhetik a vad növények sokaságát, melyek maguktól teremnek mindenfelé. Ezek jelentős része (köztük sok gyomnövény is) ehető, ráadásul ingyen van, és ha nem utak mellől szedjük, akkor rámondhatjuk még, hogy bio-minőségű is… Csak észre kell venni, és le kell hajolni e növényekért, hiszen az erdők-mezők nekünk teremnek…

A vadnövények fogyasztása előnyös a szerény anyagi körülmények között élőknek, hiszen ingyen juthat így vadzöldség-gyümölcs a konyhára, ezen alapanyagok beszerzése nem terheli a családi költségvetést. Aki megteheti, hogy minden zöldséget-gyümölcsöt megvásároljon annak is előnyös a vadnövények fogyasztása – mert így ingyen „bio” minőségű konyhai alapanyaghoz jut.

Menő saláta is készülhet vad növényekből - többek között...
Fotó: facebook
Erdő-mező gyümölcsei és zöldségei

Sok olyan hazai erdőt alkotó fafaj és cserje van, melyek étkezési felhasználásra alkalmasak. Az akác (Robinia pseudo-acacia) virágával palacsintát ízesíthetünk, a fekete bodzából (Sambucus nigra) szörp és lekvár is készülhet. Időszaki csemege a krisztustövis (Gleditsia triacanthos), vagy az ostorfa (Celtis occidentalis) termése. A vadrózsa (Rosa canina) termése teának kiváló, a kökény (Prunus spinosa) pedig számos módon felhasználható a lekvártól a szószig, szinte minden elkészíthető belőle, mint kultúr-rokonából a szilvából.

Érdemes tudni, hogy az erdőgazdálkodásról szóló törvény értelmében állami erdőben – nem védett területen – mindenki csak saját szükségleteinek megfelelő mennyiségű gombát és gyógynövényt gyűjthet külön engedély nélkül. Ennek napi mértéke fejenként nem haladhatja meg a két kilogrammot.

Ez egy olyan hobbi, ami nem viszi a pénzt, hanem pont fordítva...
Fotó: facebook
Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kivan szedni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti. Törvényi előírás vonatkozik a védett területen való gyűjtésre: ebben az esetben bármilyen kis mennyiség szedése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.
Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajokban gazdag. Ezt persze mi, akik itt élünk és ezt látjuk nap, mint nap kevésbé érzékeljük (és értékeljük) a megszokottság miatt. Volt idő (még 80-100 évvel ezelőtt is), amikor az emberek jobban rá voltak utalva a természetben előforduló ehető növények ismeretére, és használatára. Háborúk idején, vagy szűkösebb időben sokan sokféle vadnövényt, vagy ebből készült ételeket fogyasztottak, melyek jórészt mára feledésbe merültek. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio-, és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a gyümölcsalapú lekvárok, vagy szörpök (csipkebogyó, som, bodza, stb.), de a vad zöldségek sehol nem szerepelnek a kínálatban. Tehát ha ezeket is szeretnénk megkóstolni, magunknak kell begyűjteni őket a kertből, vagy egyéb helyről.

Bár e tevékenységnek igen lényeges eleme a pontos fajismeret, néhány alapvetően finom ehető vad növény felismerése nem okoz gondot.

A neten egyre kiterjedtebb az irodalma

Az interneten böngészve számos külföldi oldalt találunk az ehető vad növények témakörében. A pfaf.org oldal bevezetőjében leírja, hogy több, mint 20 000 ehető növényfaj él a világon, ám kevesebb, mint 20 faj biztosítja az emberiség növényi táplálékainak a 90 százalékát. Ezen a weblapon számos csoportosításban keresgélhetünk az ehető fajok között, úgy mint ehető vadon termő gyümölcsök, ehető levelek, virágok, sőt még télen található ehető növényekről is van külön menüpont.

A témáról szóló sokszor piktogramokkal jelzik, melyik az ehető rész, és mikor szedhető
Fotó: facebook
Az ediblewildfood.com oldalon is találunk hasonló csoportosítást, itt még ehető vízinövények között is keresgélhetünk, de angol név alapján egy adott növény felhasználási lehetőségeire is rákereshetünk.
A wildfooduk.com oldalnak az egyik erőssége pedig a receptek aloldalon található receptgyűjtemény, ahol igen nagy választékban találunk főfogás, köret, desszert, ital, valamint tartósítás recepteket, amelyeket tovább csoportosítanak praktikus módokon, például a kezdőknek is egyszerűen elkészíthető recepteknek külön oldala van.

A facebookon is több olyan csoport működik, ahol a tagok megoszthatják tapasztalataikat, ilyen a „wild edibles” és az „edible wild plants” csoportok. Természetesen magyar facebook csoportok is működnek a témában (például erdőkóstoló), de a nagyobb országok, több ember és emiatt a több a téma iránt érdeklődő elve alapján a külföldi csoportokban nagyobb élet van egyelőre, ám ígéretes a hazai felhozatal is...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.