Back to top

A lakosság bevonásával méri fel a Hyalomma kullancs hazai terjedését az ÖK

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) új programjában a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert Hyalomma kullancsok terjedését.

Az ökológusok a közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott www.kullancsfigyelo.hu weboldalra beérkező lakossági információk felhasználásával monitorozzák az Európában is egyre gyakrabban előforduló, emberre veszélyes faj hazai jelenlétét - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel .

Mint a közleményben olvasható, a klímaváltozás az élőlények vándorlását is eredményezi. Ez az Európát is érintő folyamat már elkezdődötg, hatásait és a mértékét azonban nehezen lehet megjósolni. Ennek egyik következménye a Hyalomma kullancsok megjelenése.

Ezek az eredetileg Magyarországtól délebbre őshonos kullancsok többféle veszélyes kórokozót képesek hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust.

A közlemény szerint a Hyalommák a hazánkban élő kullancsokhoz hasonlóan vérszívás útján táplálkoznak. Eredeti élőhelyükön - a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén - gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint az emberen is. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb.

A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.

A betegség ezeken a területeken jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár. A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.

A Hyalomma kullancsok helyi feltérképezését már több kutatócsoport is megkezdte Európában. Ezek a kutatások a lakosság segítségével, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések alapján Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban és Svédországban is.

Az Ökológiai Kutatóközpont most egy hasonló programot indít, azt kérik a lakosságtól, hogy az idei kullancsszezonban talált példányokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg és amennyiben Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kutatóknak. Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon érhető el.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Csíphet, haraphat, karmolhat - Veszélyes társállatok?

Igaz, nem tekinthető kőbe vésett szabálynak, de nagyjából mégis igaz: minél régebb óta tenyésztünk valamilyen állatot, annál szelídebb lesz. Érdekes módon ez éppen a kutyára nem mindig igaz, hiszen kirándulásaink során a farkastól sokkal kevésbé kell tartanunk, mint az erdőben falkában kódorgó gazdátlan kutyáktól.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

Méhekről és mézről a Szelávi fesztiválon

Egy családias fesztivál a hétvégére, zenével, tánccal, irodalommal, méhekkel!

Több mint 300 településen irtják a szúnyogokat

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen - tájékoztatta a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn az MTI-t.

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Mitől méz a méz és hogyan tartalmazhat 181 hasznos anyagot?

A házi méhek a virágokból nektárt vagy a levelekről mézharmatot gyűjtenek, hogy aztán abból az egyik legsokoldalúbb élelmet állítsák elő, mely bizonyítottan gyógyhatású az ember számára.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.