Hosszú évek óta példátlan, hogy jó eséllyel csak április utolsó hetében kezdik szedni a szabadföldi spárgát. Kiemelkedő idényre már biztosan nem számíthatnak a termelők, a szezon értékelésekor pedig sok múlik majd a kereslet-kínálat alakította árakon.
A gyakoribb azonban az, hogy hazai (vagy már itt lakó határon túli) munkavállalókból álló brigádokkal szerződnek, akiknek a metszés után jól jön a spárgaszedés, onnan pedig majd mennek gyümölcsöt (almát) ritkítani, vagy szilvát szedni. A tervezett munkafolyamatokat is felborította azonban az időjárás.
Két-háromhetes késés
Pusztamérgesen Sánta Gáborék gazdaságában is startra kész a szedő-, illetve válogató-csomagoló csapat, az idén azonban az időjárás rossz viccet űz a kertészekkel. Bár februárban rekordmeleg volt, így jó eséllyel számítottak a termelők arra, hogy már az április elejére eső húsvétra is szállíthatnak spárgát partnereiknek, az égiek áthúzták a számításaikat. Az enyhe tél késői fagyokkal bosszulta meg magát, még április közepén is több napon süllyedt 0 °C alá a hajnali hőmérséklet, ezért nem hogy húsvétra nem szedtek, hanem még az eddig legkésőbbi időpontnak számító április 8-10. körül sem kezdhették meg a betakarítást a takaratlan ültetvényekben.
Idén legalább két-három héttel vagyunk hátrább az átlagos éveknél, tudtuk meg Sánta Gábortól.
A gazdálkodónak ez azért is fájó, mert a mintegy 3,5 hektáros gyümölcsösüket is letarolta a fagy. Az őszi- és kajszibarackfákon egyáltalán nem lesz termés, a korai szilváról sem szüretelnek, a későbbi szilvafajtákon pedig legföljebb a gyümölcsök 20-30 százaléka maradt meg.
Tavaly a küzdelmes idénykezdet miatt az idősebb spárgaültetvénytől megszabadultak, és nem telepítettek helyette újat, 10 hektárra csökkent a terület. Bővítésen most sem gondolkodnak, ugyanis ahhoz legalább három-négy igazán jó év kellene egymás után, legföljebb néhány ültetvény megújítását tervezik. Azt is inkább önerőből, mert ugyan nagyon vonzó a legújabb telepítési támogatás, a vállalkozás ültetvényei több, kisebb tagban vannak, ezért azok bekerítése és az öntözésükhöz szükséges összes vízjogi engedély beszerzése drága és bonyolult.
A kevés halványított sípot itthon értékesítik, vevőikkel régi a kapcsolatuk. Választékbővítésként pedig termesztenek lila sípokat, és idén halványzöld spárgájuk is van.
Országos adatokA FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összesítése szerint mintegy 1400 hektár a magyarországi üzemi spárga-termőterület, az évenként betakarított termésmennyiség pedig 4,5-6,5 ezer tonna között ingadozik, függően a termőterület méretétől és az évjárati hatásoktól. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben található az országos termőterület több mint 85%-a. Kisebb ültetvények vannak még Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében is. Az igen alacsony, fejenként legföljebb negyedkilós hazai fogyasztás miatt bőven jut spárga exportra, évjárattól függően a megtermelt mennyiség 60-90%-át külpiacokra szállítjuk. |
Nagy a spárga kereslete, mert Olaszországban, Spanyolországban is hidegebb a tavasz a szokásosnál, a késés miatt azonban nagy csodát nem vár Sánta Gábor. Félő, hogy mire nagy mennyiségben tudunk szállítani, azaz várhatóan május elejére, a kínálat is összetolul. Kiemelkedő szezon már biztos nem lesz, de a kertész bízik a közepes eredményekben, hiszen ebből szeretnének a jövőben is megélni, fejleszteni, vagy netán bővülni. Bizakodásra adhat okot, hogy már tavaly sem csak a forint/euró árfolyamból adódóan emelkedett a spárga értékesítési ára, így a nehéz kezdet ellenére a megszerzett bevétel fedezte a költségeiket, sőt maradt a fejlesztésekre is. Jó lenne, ha ez folytatódna, mondta Sánta Gábor.
Bár rajta ülve is kell hajolgatni, legalább a sok kilométeres gyaloglástól és a kosár cipelésétől megkíméli a szedőt. A telepen pedig mosó-válogató gépsort működtetnek.
Július végéig szednek
Gulyás János 33 éves szakmai múlttal nem emlékszik olyan évre, amikor április 8-9. körül ne indult volna el a spárgaidény. Még tavaly is sikerült akkor megkezdeni a szedést, pedig háromszor is volt fagy tavasszal. Lapzártánkkor, április 22-én a Bács-Zöldért Zrt. igazgatója csak bizakodhatott abban, hogy a hónap utolsó hétvégéje nem hoz újabb fagyot, így 26-tól elindulhatnak a szállítmányok a kiskereskedelmi hálózatokba, illetve külföldre. Addig ugyanis egyetlen kilogrammot sem szedtek.
A kiesés ellensúlyozására azt tervezik, hogy a tavalyihoz hasonlóan július végéig kihúzzák a szedést. Erre lehetőséget ad, hogy minden spárgaültetvényük öntözhető, így a nagy melegekben hűteni tudják a talajt, hogy kedvezzenek a 20-22 °C-ot szerető spárgának. Munkaerővel pedig arra is felkészültek, hogy akár naponta kétszer átjárják a területet, így folyamatosan a piac által megkívánt minőségben szedhetik a sípokat. Bíznak benne, hogy még júniusban, júliusban is lesz igény a spárgára, és Németországhoz vagy a skandináv államokhoz hasonlóan itthon sem fejeződik be a szezon másfél-két hónap után.
Ehhez persze elkelne egy közösségi kampány a hazai spárgafogyasztás fellendítése érdekében, hogy ez az értékes zöldségféle többször kerüljön a fogyasztók asztalára. Abban pedig, hogy a hazai terméket válasszák a vásárlók, Gulyás János szerint segíthetne az áfa 5 százalékra csökkentése, megszüntetve a magyar zöldségek-gyümölcsök versenyhátrányát.
Sőt, inkább azzal szembesülnek, hogy többen jönnének dolgozni hozzájuk. Ebben valószínűleg közrejátszik, hogy a már második, harmadik évben fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack-ültetvények gazdáinak egy része felhagy a termeléssel. Sokszor sújtotta már fagy a Bács-Zöldért gyümölcsültetvényeit is, ám egymást követő években 100 százalékos kiesés most fordul elő először, tudtuk meg az újabb rossz hírt.
A spárga és a gyümölcs mellett 28-30 hektáron paprikát is termeszt a Bács-Zöldért, a dolgozókat ezáltal hét-nyolc hónapig foglalkoztatja, ami segít a megtartásukban. A metszés után tervezett spárgaszedés csúszásával a hideg miatt szintén többhetes késéssel kezdett paprikapalántázással kötik le őket. Idén sajnos ez a munka is sokkal nehezebb és macerásabb, mert az ültetés késése miatt minden igyekezet ellenére felnyurgult palántákat nádpálcákhoz kell klipszezni, hogy ne dőljenek el.
Azt azonban csak sejteni lehet, hogyan alakul az ár a hazai és a mediterrán országok ültetvényeinek „berobbanásakor”.
A járvány miatt ugyan a vendéglátóhelyek továbbra is zárva tartanak Európa-szerte, a tavalyi tapasztalatok szerint ez a spárgafogyasztást nem vetette vissza. A fogyasztók megvették a spárgát a boltokban az otthoni főzéshez. Bár lehet, hogy egy év alatt valamelyest romlott a vásárlóerő, keresletcsökkenéstől remélhetően idén sem kell tartani.
Áztak-fáztak a szedők
Lehangoló helyzetről számolt be a fehérspárga-piac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője is.
A dolgozók sem elégedettek. A teljesítménybérükhöz ugyanis teljesítmény, vagyis szedhető spárga is kellene, ehelyett viszont csak hideg volt és eső.
A fóliával takart bakhátakból a halványított spárga szedése április második felében kezdődött a Dél-Alföldön, a mennyiség azonban nem úgy alakult, ahogy tervezték.
Pedig Németországban a szép első osztályú spárga kilójáért 6-7 eurót lehet még mindig kapni – igaz, a kemény fagyok miatt minőségi reklamációk is adódtak. A görögországi versenytársaknál sem jobb a helyzet, onnan sem látják el a német piacot komoly mennyiségű spárgával, és Németországban is hasonlóan pocsék időjárás hátráltatja a szedést.
A szomszédok spárgájaA húsvéti téli időjárás miatt kissé vontatottan ugyan, de megkezdődött a spárgaszezon Ausztriában. Az agrárpiaci adatok elemzéséért is felelős közintézmény, az Agrarmarkt Austria (AMA) április 8-án tett közzé egy rövid áttekintést az osztrák spárgatermesztés és spárgapiac utóbbi tíz évéről. Eszerint 2020-ban 736 hektáron termesztettek spárgát a szomszédban, a felület több mint fele, 67%-a Alsó-Ausztriában van. 2010 és 2019 között szinte minden spárgatermesztő tartományban nőtt a felület, országos átlagban 62%-kal. Zöldspárgát szinte egész Ausztriában termesztenek, a más jellegű tudást és technológiát igénylő fehéret viszont leginkább csak Alsó-Ausztriában. A halványított területe körülbelül kétszerese volt a zöldspárgáénak. Tavaly azonban alaposan csillapodott az ágazat lendülete, főleg Alsó-Ausztriában, ahol 86 hektárral csökkent a termesztőterület, ezzel a 2016-os szintre esett vissza. Ezt nem fogják rá egyértelműen a koronavírusra. Az AMA információi szerint Ausztria spárga-önellátási aránya 49%, vagyis az országban elfogyasztott mennyiség felét máshonnan, elsősorban Olasz- és Spanyolországból vásárolják, és nemcsak szezonon kívül, de áprilistól júniusig is folyamatos az import. 2020-ban azonban nemcsak a termesztőfelület, de az import is látványosan, 15%-kal visszaesett, és ennek okaként már egyértelműen a járványt nevezik meg a szakértők, vagyis azt, hogy a turizmus egy éve leállt. A lakosság ugyanakkor 8,6%-kal több spárgát fogyasztott el otthon, mint az előző évben, áll a tanulmányban. |