0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Példátlan esztendő – Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.

Hosszú évek óta példátlan, hogy jó eséllyel csak április utolsó hetében kezdik szedni a szabadföldi spárgát. Kiemelkedő idényre már biztosan nem számíthatnak a termelők, a szezon értékelésekor pedig sok múlik majd a kereslet-kínálat alakította árakon.

Az egy éve tartó járványhelyzetben a spárgatermesztők is számolnak a két hét karanténnal, ha külföldről érkeznek hozzájuk vendégmunkások.

A gyakoribb azonban az, hogy hazai (vagy már itt lakó határon túli) munkavállalókból álló brigádokkal szerződnek, akiknek a metszés után jól jön a spárgaszedés, onnan pedig majd mennek gyümölcsöt (almát) ritkítani, vagy szilvát szedni. A tervezett munkafolyamatokat is felborította azonban az időjárás.

Két-háromhetes késés

Pusztamérgesen Sánta Gáborék gazdaságában is startra kész a szedő-, illetve válogató-csomagoló csapat, az idén azonban az időjárás rossz viccet űz a kertészekkel. Bár februárban rekordme­leg volt, így jó eséllyel számítottak a termelők arra, hogy már az április elejére eső húsvétra is szállíthatnak spárgát partnereiknek, az égiek áthúzták a számításaikat. Az enyhe tél késői fagyokkal bosszulta meg magát, még április közepén is több napon süllyedt 0 °C alá a hajnali hőmérséklet, ezért nem hogy húsvétra nem szedtek, hanem még az eddig legkésőbbi időpontnak számító április 8-10. körül sem kezdhették meg a betakarítást a takaratlan ültetvényekben.

Az április közepéig kibújt sípok megfagytak, de még a fólia alatt is megfáztak.

Idén legalább két-három héttel vagyunk hátrább az átlagos éveknél, tudtuk meg Sánta Gábortól.

A gazdálkodónak ez azért is fájó, mert a mintegy 3,5 hektáros gyümölcsösüket is letarolta a fagy. Az őszi- és kajszibarackfákon egyáltalán nem lesz termés, a korai szilváról sem szüretelnek, a későbbi szilvafajtákon pedig legföljebb a gyümölcsök 20-30 százaléka maradt meg.

Tavaly a küzdelmes idénykezdet miatt az idősebb spárgaültetvénytől megszabadultak, és nem telepítettek helyette újat, 10 hektárra csökkent a terület. Bővítésen most sem gondolkodnak, ugyanis ahhoz legalább három-négy igazán jó év kellene egymás után, legföljebb néhány ültetvény megújítását tervezik. Azt is inkább önerőből, mert ugyan nagyon vonzó a legújabb telepítési támogatás, a vállalkozás ültetvényei több, kisebb tagban vannak, ezért azok bekerítése és az öntözésükhöz szükséges összes vízjogi engedély beszerzése drága és bonyolult.

A 10 hektár nagy részén zöldspárgát termesztenek, amit főként az osztrák és a skandináv piacra szállít egy külkereskedő cég.

A kevés halványított sípot itthon értékesítik, vevőikkel régi a kapcsolatuk. Választékbővítésként pedig termesztenek lila sípokat, és idén halványzöld spárgájuk is van.

Országos adatok

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összesítése szerint mintegy 1400 hektár a magyarországi üzemi spárga-termőterület, az évenként betakarított termésmennyiség pedig 4,5-6,5 ezer tonna között ingadozik, függően a termőterület méretétől és az évjárati hatásoktól. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben található az országos termőterület több mint 85%-a. Kisebb ültetvények vannak még Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében is. Az igen alacsony, fejenként legföljebb negyedkilós hazai fogyasztás miatt bőven jut spárga exportra, évjárattól függően a megtermelt mennyiség 60-90%-át külpiacokra szállítjuk.

Nagy a spárga kereslete, mert Olaszországban, Spanyolországban is hidegebb a tavasz a szokásosnál, a késés miatt azonban nagy csodát nem vár Sánta Gábor. Félő, hogy mire nagy mennyiségben tudunk szállítani, azaz várhatóan május elejére, a kínálat is összetolul. Kiemelkedő szezon már biztos nem lesz, de a kertész bízik a közepes eredményekben, hiszen ebből szeretnének a jövőben is megélni, fejleszteni, vagy netán bővülni. Bizakodásra adhat okot, hogy már tavaly sem csak a forint/euró árfolyamból adódóan emelkedett a spárga értékesítési ára, így a nehéz kezdet ellenére a megszerzett bevétel fedezte a költségeiket, sőt maradt a fejlesztésekre is. Jó lenne, ha ez folytatódna, mondta Sánta Gábor.

Az igen fárasztó munkát igyekeznek könnyíteni három szedőkocsi használatával.

Bár rajta ülve is kell hajolgatni, legalább a sok kilométeres gyaloglástól és a kosár cipelésétől megkíméli a szedőt. A telepen pedig mosó-válogató gép­sort működtetnek.

Július végéig szednek

Gulyás János 33 éves szakmai múlttal nem emlékszik olyan évre, amikor április 8-9. körül ne indult volna el a spárgaidény. Még tavaly is sikerült akkor megkezdeni a szedést, pedig háromszor is volt fagy tavasszal. Lapzártánkkor, április 22-én a Bács-Zöldért Zrt. igazgatója csak bizakodhatott abban, hogy a hónap utolsó hétvégéje nem hoz újabb fagyot, így 26-tól elindulhatnak a szállítmányok a kiskereskedelmi hálózatokba, illetve külföldre. Addig ugyanis egyetlen kilogrammot sem szedtek.

Igen komoly gazdasági kár a három-négyhetes késés, hiszen az 50 hektárnyi, zömében zöldspárga-ültetvényről addig nem volt bevétel.

A kiesés ellensúlyozására azt tervezik, hogy a tavalyihoz hasonlóan július végéig kihúzzák a szedést. Erre lehetőséget ad, hogy minden spárgaültetvényük öntözhető, így a nagy melegekben hűteni tudják a talajt, hogy kedvezzenek a 20-22 °C-ot szerető spárgának. Munkaerővel pedig arra is felkészültek, hogy akár naponta kétszer átjárják a területet, így folyamatosan a piac által megkívánt minőségben szedhetik a sípokat. Bíznak benne, hogy még júniusban, júliusban is lesz igény a spárgára, és Németországhoz vagy a skandináv államokhoz hasonlóan itthon sem fejeződik be a szezon másfél-két hónap után.

Ehhez persze elkelne egy közösségi kampány a hazai spárgafogyasztás fellendítése érdekében, hogy ez az értékes zöldségféle többször kerüljön a fogyasztók asztalára. Abban pedig, hogy a hazai terméket válasszák a vásárlók, Gulyás János szerint segíthetne az áfa 5 százalékra csökkentése, megszüntetve a magyar zöldségek-gyümölcsök versenyhátrányát.

Tavaly a járvány körülményesebbé tette a hosszú évek óta Erdélyből visszajáró munkavállalók érkezését, idén nincs hasonló gondjuk Kecskeméten.

Sőt, inkább azzal szembesülnek, hogy többen jönnének dolgozni hozzájuk. Ebben valószínűleg közrejátszik, hogy a már második, harmadik évben fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack-ültetvények gazdáinak egy része felhagy a termeléssel. Sokszor sújtotta már fagy a Bács-Zöldért gyümölcsültetvényeit is, ám egymást követő években 100 százalékos kiesés most fordul elő először, tudtuk meg az újabb rossz hírt.

A spárga és a gyümölcs mellett 28-30 hektáron paprikát is termeszt a Bács-Zöldért, a dolgozókat ezáltal hét-nyolc hónapig foglalkoztatja, ami segít a megtartásukban. A metszés után tervezett spárgaszedés csúszásával a hideg miatt szintén többhetes késéssel kezdett paprikapalántázással kötik le őket. Idén sajnos ez a munka is sokkal nehezebb és macerásabb, mert az ültetés késése miatt minden igyekezet ellenére felnyurgult palántákat nádpálcákhoz kell klipszezni, hogy ne dőljenek el.

Gulyás János is fokozott spárgakeresletről számolt be, a hazai áruház­láncok és a külföldi partnereik is sürgették volna a szállítást már április közepén.

Azt azonban csak sejteni lehet, hogyan alakul az ár a hazai és a mediterrán országok ültetvényeinek „berobbanásakor”.

A járvány miatt ugyan a vendéglátóhelyek továbbra is zárva tartanak Európa-szerte, a tavalyi tapasztalatok szerint ez a spárgafogyasztást nem vetette vissza. A fogyasztók megvették a spárgát a boltokban az otthoni főzéshez. Bár lehet, hogy egy év alatt valamelyest romlott a vásárlóerő, keresletcsökkenéstől remélhetően idén sem kell tartani.

Áztak-fáztak a szedők

Lehangoló helyzetről számolt be a fehérspárga-piac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője is.

Hiába voltak roppant vonzóak az árak Németországban húsvét körül, nem tudtak élni a lehetőséggel, mert nem jött össze olyan mennyiség, amit érdemben exportálni lehetett volna.

A dolgozók sem elégedettek. A teljesítménybérükhöz ugyanis teljesítmény, vagyis szedhető spárga is kellene, ehelyett viszont csak hideg volt és eső.

A fóliával takart bakhátakból a halványított spárga szedése április második felében kezdődött a Dél-Alföldön, a mennyiség azonban nem úgy alakult, ahogy tervezték.

A kamionokban gyakran mindössze 5-6 raklapnyi árut tudott kiküldeni a cég, amely egyébként a magyarországi exportból meghatározó részesedést tudhat magáénak.

Pedig Németországban a szép első osztályú spárga kilójáért 6-7 eurót lehet még mindig kapni – igaz, a kemény fagyok miatt minőségi reklamációk is adódtak. A görögországi versenytársaknál sem jobb a helyzet, onnan sem látják el a német piacot komoly mennyiségű spárgával, és Németországban is hasonlóan pocsék időjárás hátráltatja a szedést.

A szomszédok spárgája

A húsvéti téli időjárás miatt kissé vontatottan ugyan, de megkezdődött a spárgaszezon Ausztriában. Az agrárpiaci adatok elemzéséért is felelős közintézmény, az Agrarmarkt Austria (AMA) április 8-án tett közzé egy rövid áttekintést az osztrák spárgatermesztés és spárgapiac utóbbi tíz évéről. Eszerint 2020-ban 736 hektáron termesztettek spárgát a szomszédban, a felület több mint fele, 67%-a Alsó-Ausztriában van. 2010 és 2019 között szinte minden spárgatermesztő tartományban nőtt a felület, országos átlagban 62%-kal. Zöldspárgát szinte egész Ausztriában termesztenek, a más jellegű tudást és technológiát igénylő fehéret viszont leginkább csak Alsó-Ausztriában. A halványított területe körülbelül kétszerese volt a zöldspárgáénak. Tavaly azonban alaposan csillapodott az ágazat lendülete, főleg Alsó-Ausztriában, ahol 86 hektárral csökkent a termesztőterület, ezzel a 2016-os szintre esett vissza. Ezt nem fogják rá egyértelműen a koronavírusra. Az AMA információi szerint Ausztria spárga-önellátási aránya 49%, vagyis az országban elfogyasztott mennyiség felét máshonnan, elsősorban Olasz- és Spanyolországból vásárolják, és nemcsak szezonon kívül, de áprilistól júniusig is folyamatos az import. 2020-ban azonban nemcsak a termesztőfelület, de az import is látványosan, 15%-kal visszaesett, és ennek okaként már egyértelműen a járványt nevezik meg a szakértők, vagyis azt, hogy a turizmus egy éve leállt. A lakosság ugyanakkor 8,6%-kal több spárgát fogyasztott el otthon, mint az előző évben, áll a tanulmányban.

Forrás: Kertészet és Szőlészet