Back to top

Fészekhagyó tojók

Apjukra hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel álljanak párba. Ennyire rossz anyák a széki lile amerikai változatának tojói. Vagy mégsem! Magyar kutatók felfedezése szerint az emberi szemszögből visszatetsző viselkedést evolúciós késztetés diktálja.

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai vizsgálták a jelenséget.

A fajnál a legtöbb madárhoz - és más állathoz - képest fordítottak a szülői szerepek
Azért dezertálnak, mert így próbálják menteni a menthetőt
Fotó: en.wikipedia.org
A többnejűség sokkal elterjedtebb párosodási rendszer az állatvilágban a többférjűségnél. Előbbi esetben a hímek sokkal kevésbé vesznek részt az utódok védelmezésében, táplálásában, hozzájárulásuk sokszor kizárólag a párzásra korlátozódik. Viselkedésüket azonban nem lehet az emberi társadalmakban is erősen kultúrafüggő értékítéletnek alávetni, mert az állatok gyakorlatilag minden jellegére ható evolúciós késztetés diktálja.

Ennek pedig az a lényege, hogy olyan stratégiát válasszanak, amely az adott helyzetben minél több szaporodóképes utód világra hozatalát biztosítja.

Ez a szempont a széki lile egyik mexikói populációjában a tojókat készteti arra, hogy bizonyos esetekben elhagyják fészekaljukat és egy másik alapításába kezdjenek. De melyek ezek az esetek, és mi határozza meg az anyamadarak döntését? Ezt vizsgálta a Kupán Krisztina által vezetett kutatócsoport.

A kutatás alanya nem az európai széki lile, hanem amerikai rokona. Korábban e változatot az európai széki lile alfajának tekintették, de ma már külön fajként (Charadrius nivosus) tartják számon, amelynek elfogadott magyar neve még nincs. Rendszertanilag talán az amerikai széki lile a legpontosabb megnevezés.

A kutatócsoport eredményei alapvetően arra utalnak, hogy a tojók döntése a fiókák egészségi állapotától és a külső környezeti körülményektől egyaránt függ.

Érdekes módon a nagyon rossz és a nagyon jó körülmények is arra sarkallhatják őket, hogy elhagyják a fészket, de ez csak látszólag jelent ellentmondást.

Amikor végletesen rosszak a feltételek, akkor a fiókák legtöbbször akkor is elpusztulnak, ha mindkét szülő teljes odaadással próbálja őket gondozni. Táplálékbőség esetén azonban az apa egyedül is fel tudja nevelni őket.

Az anya döntése rendkívül dinamikus, mindig az aktuális körülményekhez igazodik.

„A tojók flexibilisek, és észszerű döntéseket hoznak – nyilatkozta Kupán Krisztina a Max Planck Intézet közleményében. Érzékenyek a környezeti feltételekre, és a csibékkel maradnak, ha jelentősen hozzá tudnak járulni a túlélésükhöz.”

Nagyon sok elméleti és kísérleti kutatás eredményei bizonyították, hogy számos fajnál gyakoriak azok az élethelyzetek, amikor a szülők számára előnyös a dezertálás, vagyis az utódgondozás idő előtti abbahagyása.

Az előnyt a felnevelhető utódok számának maximalizálása jelenti.

Még akkor is előfordulhat, hogy a dezertálás az észszerű döntés, ha a szülő már fektetett energiát a korábban világra jött utódai gondozásába. Ekkor is előfordul, hogy az újbóli párosodás végeredményben nagyobb reprodukciós sikerrel kecsegtet. De ahhoz, hogy ez ügyben racionális döntéseket tudjanak hozni az egyedek, arra van szükség, hogy képesek legyenek reálisan felmérni az előttük álló opciókat. Kupán Krisztináék azt vizsgálták, hogy az amerikai székilile-tojók milyen szempontok szerint, milyen körülmények hatására hozzák meg ezt az ember számára nehéznek tűnő döntést.

A széki lilék Amerikában gyakran sós síkságokon, illetve időszakosan kiszáradó sekély tavak partján költenek. Ez a meddő környezet súlyos terhet ró a szülőkre, ami gyakran egyszerűen meghaladja képességeiket.

Ha nincs élelem és víz, akkor lehetnek ők a legodaadóbb szülők, akkor sem képesek életben tartani a fiókákat, amelyek legtöbbször éhen vagy szomjan halnak.

Mivel azonban a nemek túlélési esélyei különböznek, és a hímek minden életszakaszban nagyobb valószínűséggel maradnak életben, a tojóknak nagyobb esélyük van arra, hogy dezertálás után újból párt találjanak, és újabb tojásokat rakjanak.

Ez az oka, hogy a fajnál a legtöbb madárhoz - és más állathoz - képest fordítottak a szülői szerepek. Az amerikai széki liléknél a tojók helyett a hímek gondozzák a fiókákat, míg azok ki nem repülnek - vagy el nem pusztulnak.

A kutatók több mint 260 fészekalj adatait elemezték, amelyeket hét éven keresztül gyűjtöttek. A fészekaljak több mint 70 százaléka esetében a tojó dezertált.

A hátrahagyott utódok nagyobb eséllyel pusztultak el, mint azok, amelyek anyja hosszabb ideig gondoskodott róluk.

A szaporodási időszak elején, amikor bőségesebb a táplálékellátottság (vagyis az apa egyedül is könnyebben gondoskodik a fiókákról), illetve a tojónak is nagyobb esélye van újabb párra találni és újabb fészket alapítani, gyakrabban dezertálnak az anyák.

Emellett aktuális fészekaljuk állapotát is figyelembe veszik.

Nagy eséllyel azon a napon hagyják el a fiókáikat, amikor egyikük elpusztul.

Vagyis alapvetően azért dezertálnak, mert így próbálják menteni a menthetőt, és a még rendelkezésre álló energiáikat inkább egy új fészekalj felnevelésébe próbálják fektetni egy másik hím társaságában.

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.

Az iskolai szünet kezdetével megnyílnak az Erdei Vándortáborok

2021. június 16-án az Erdei Vándortábor Program immár ötödik szezonja indul az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A résztvevő diákok az erdők természeti és kulturális kincseinek megismerése mellett a környezettudatos életmódra is ösztönzést kapnak. A program az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával valósul meg.

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

A gabonafélék drágulása húzta a felvásárlási árakat áprilisban

Áprilisban 15,5 százalékkal volt magasabb a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára, mint egy évvel azelőtt; a növénytermesztési és kertészeti termékek árát a gabonafélék és az ipari növények árának emelkedése hajtotta fel, ezek 23,3 százalékkal drágultak tavaly április óta - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető adatokból.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Több mint 300 településen irtják a szúnyogokat

Több mint háromszáz településen védekeznek a héten szúnyogok ellen - tájékoztatta a szúnyogirtási program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn az MTI-t.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Lángokban áll Oroszország leghidegebb régiója

Hatalmas területen égett a tőzeg a sarkvidéki Jakut földön tavaly tavasszal és nyáron, a lángok újra feléledtek, és több tízezer hektáron pusztít a tűz, ami településeket fenyeget.