A fejlesztések költségeiből 628 ezer eurót a magyar állam támogatása fedezett, 418 ezer euró pedig a magyarkanizsai önkormányzat, illetve a Vajdasági Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Tartományi Titkárság által biztosított önerő volt.
A határ magyar oldalán 4,2 millió euróból megvalósuló beruházás a klímaváltozással sújtott dél-alföldi térség aszály elleni védelmét szolgálja. Ennek érdekében 32 távérzékelő állomásból álló aszálymonitoring-hálózat épült ki Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés megye területén. Az állomásokat léghőmérsékletet és légnedvességet mérő szenzorral, talajnedvesség mérőkkel, valamint csapadékmérő műszerrel szerelték föl. Üzembe helyeztek két digitális ultrahangos áramlásmérőt is, amelyek nagy pontosságú vízhozammérést tesznek lehetővé a szivattyútelepek nyomóvezetékein. Az összegyűjtött adatok online hozzáférhetőek.
A projekt részeként 5,2 kilométerrel bővítették a Tiszát a Homokhátsággal összekötő, az első 18,8 kilométeres szakaszon már működőképes vízpótlási útvonalat. 531 méteren földalatti nyomócsövet építettek ki,
Ennek érdekében megemelték a főcsatorna két partján húzódó töltéseket és zsilipeket építettek.
A vajdasági oldalon növelték a magyarkanizsai szennyvíztisztító-telep kapacitását és tisztítási hatásfokát. Ezzel javul a Tisza vízminősége, a településen a talajvíz szintje, és csökken a környezeti terhelés.
A tartományi vízgazdálkodási titkárság a projekt részeként beszerzett egy gyorsan telepíthető 2500 méter hosszú tömlős mobil árvízvédelmi falat, amely hatékony eszközt jelent az árvízi védekezés során. Ennek használatára kiképezték a magyarországi és vajdasági árvízvédelmi szakembereket.