Back to top

Fagytűrő hazai barackok

Az elmúlt évek fagyos tavaszai komoly gondot okoztak a kajszitermesztőknek. A hazai nemesítésű fajták talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A magyar kajszifajták jelenlegi megítéléséről, és a aktuális kutatásokról kérdeztük Mendel Ákost, a MATE Kertészettudományi Intézete Ceglédi Kutató Állomásának témavezetőjét.

Határozottan jobban viselik a fagyot
Az újabb nemesítések felveszik a versenyt a korszerű és divatos fajtákkal
Fotó: MATE-KERTI
Egy részük úgy gondolja, hogy a magyar fajták nem használhatók a modern termesztésben, de ez amiatt van, mert csak a régieket ismerik. Pedig az újabbak felveszik a versenyt a korszerű és divatos fajtákkal, sőt, akár meg is előzik azokat – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak a MATE Kertészettudományi Intézete Ceglédi Kutató Állomásának témavezetője, Mendel Ákos.

A szélsőségesen változékony időjárás és a virágzást pusztító tavaszi fagy várhatóan tartósan velünk marad. A termelésbiztonságot a magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal lehet növelni. Ezt emelte ki Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésén április 29-én.

Választ adhat-e a nemesítés az évek óta jelentős terméskiesést okozó fagyveszélyre a termelésben? 

- erről kérdeztük Mendel Ákost, aki 2016 óta foglalkozik kajszinemesítéssel Cegléden.

Fotó: MATE
Mint mondta, régóta látszik, hogy a tavaszi fagyokkal kezdeni kellene valamit. Az új, nemesített fajtáik határozottan jobban viselik a fagyot, mint a hagyományos hazai, illetve a külföldi fajták, de egyelőre nem jelentenek tökéletes megoldást.

Idén tavasszal például 14 fagyos hajnal volt virágzás közben, és a legjobb fagytűrő hibridek a 12., 13. alkalmat is állták.

A kajszikutatás az ötvenes években kezdődött Cegléden, és a hetvenes évektől kezdett el a fagytűrésre koncentrálni kaukázusi fajták bevonásával, mivel ott jellemzően zordabb a klíma.

Kiváló fagytűrő hibridek születtek, amelyeknek a gyümölcse azonban nem felelt meg vásárlóknak, de a vérvonalak azóta is megmaradtak a nemesítés folyamatában.

A ceglédi kutatók jelenleg egy olyan programon is dolgoznak, amely kifejezetten a külföldön divatos és jól teljesítő fajták fagytűrésének vizsgálatára irányul.

Mendel Ákos szerint ahhoz, hogy az elmúlt pár évben kezdett, fagytűrést vizsgáló kutatás eredményeként fajtát tudjanak bejelenteni, tíz-tizenkét év munka biztosan kell még. Azonban hat-nyolc évre is lerövidülhet ez az idő, ha támogatást kapnak a közelmúltban beadott pályázatukhoz. Ez olyan laboratóriumi fejlesztésre irányul, amelynek a segítségével

molekuláris módszerekkel is ki lehet mutatni, mely fajták mennyire toleránsak a tavaszi faggyal, és ez a tulajdonságuk nyomon követhető a hibridekben is.

A molekuláris labor fejlesztésére a MATE genetikai intézetével közösen pályáznak az OTKA tudományos kiválósági program keretében, és legkésőbb augusztusra várják az eredményt.

A ceglédi kutatóállomás munkatársai évente készítenek fagykárvizsgálatot saját és külföldi kajszikon, amelyekben meglepően jól szerepelnek az újabb magyar fajták. Míg ezeknek átlagon felüli a fagytűrése, a termelésben legdivatosabb francia és olasz barackoké viszont – néhány kivételtől eltekintve - kifejezetten rossz.

Kár, hogy az intézet kutatási eredményei és javaslatai egyelőre kevéssé érik el a termelőket, valamint a szakmaközi szervezeteket.

Rendszerint csak a Kertészet és Szőlészetben, valamint tudományos lapokban jelennek meg. Évi kajszirendezvényeiken pedig jellemzően ugyanazok a termelők jelennek meg. Mendel Ákos úgy véli,

éppen a nagyobb területen, jobb módszerekkel és korszerűbb üzemekkel működő gazdaságokba nem jutnak el a kutatási eredményeik, amelyek pedig a legnagyobb hasznát vennék ezeknek a termelésben.

Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a magyar fajták nem használhatók a modern termesztésben, de ez azért van, mert csak a régieket ismerik. Nem tudják, hogy az újabbak felveszik a versenyt a modern, divatos kajszikkal, sőt, meg is előzik azokat.

A kutatóállomáson három különböző gyűjteményben 120 fajtát tudnak vizsgálni, amelyek jó része hagyományos, vagy a termesztésben már nem is használt és génbankként működik. Ezek mellett 50-60 modern fajta áll vizsgálat alatt. Több mint hétszáz hibridet kutatnak, amelyekhez ősszel további 3 300-at telepítenek az új nemesítési programból. Ez azt jelenti, hogy

jövőre közel négyezer féle hibridből tudnak válogatni és évente egy-két ezer újat akarnak telepíteni kifejezetten a fagytűrésszelekció végett.

Mendel Ákos szerint időre van szükségük, de kifejezetten jó úton járnak. Nagyon fontosnak tartja, hogy a jelenleginél hatékonyabb marketingtevékenységgel a termelőkhöz is mielőbb eljussanak a kutatási eredményeik.

Fotó: MATE

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Az acsádi Márk Rosarium

Az alig 600 lelkes Vas megyei település, a Szombathelytől 15 kilométerre fekvő Acsád ékszerdobozként őrzi Márk Gergely sok évtizedes, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő nemesítői munkájának eredményeit. A kis faluban létrehozott bemutatókertben több mint 700, a nemesítő nevéhez köthető rózsafajtát ültettek el.

Szamócaújdonságok

A Kertészet és Szőlészet 19. számában az idei szamócaidény kilátásairól írtunk a palántaforgalmazók tapasztalatai alapján. Kiderült, hogy több éve vizsgálnak itthon új fajtákat, most ezeket mutatjuk be. Felhívjuk a figyelmet, hogy mindegyik védett fajta, nem szaporíthatók tovább!

Precíziós technológia a vetőmag-nemesítésben

Precíziós növénynemesítési technológiához biztosított hozzáférést a Corteva a piacvezető holland zöldségvetőmag-nemesítő cég, a Bejo számára.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

Új piaci szegmens született ‒ a gyöngyparadicsomoké

Holland nemesítésből származó, valóban csak bogyóméretű miniparadicsomok tarolnak az ausztrál és óceániai piacon. A Tomberry-nek nevezett újdonság iránt folyamatosan élénk a kereslet, amivel sikerült lépést tartani a termesztés felfuttatásával.

Takarni és fűteni is kell a csonthéjasokat, hogy megvédjük a tavaszi fagyoktól

Harmadik éve fagyott el a kajszi és az őszibarack Nagyvenyimben, Csizmadia György gyümölcsösében, pedig nem különösebben fagyveszélyes területen fekszik. A tavalyi, rendkívüli mértékű fagykár után almából és cseresznyéből még biztató a terméskilátás.

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek

Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.

Példátlan esztendő - Spárga

Bár tavaly tavasszal is volt fagy, akkor a legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozta a spárgatermesztőknek. Az előző évi nehézségekből okulva idén jobban felkészültek a betakarításra, a változékony, és időnként szokatlanul hideg időjárás miatt azonban a takaratlan ültetvényeken heteket csúszik a sípok szedése.