Back to top

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.

A világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet
Kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni
Fotó: Csatlós Norbert
A Tungsram újpesti telephelyén létrehozott beltéri farmon 150 négyzetméteren folyik hidropóniás mikrozöldség- és salátatermelés kizárólag mesterséges megvilágítással. Emellett két kisebb klímakamra szolgálja a kutatási tevékenységet.

A létesítmény ugyan kereskedelmi méretű, de a kutatás-fejlesztés a célja, ez teszi egyedülállóvá Közép-Európában.

A 125 éves Tungsram 120 éve működik az újpesti telephelyen, 1896 óta visz megfizethető elektromosságot a háztartásokba, és minden kutatógenerációja hozzáadott valami újat a világhoz – hangsúlyozta Jörg Bauer elnök-vezérigazgató.

A cég letette a névjegyét a rádiózás és televíziózás technológiájában, az orvosi műszergyártásban, de épített például üveg- és konzervgyárat is. Mindig erőssége volt az innováció, a jelenlegi fejlesztő generáció pedig

három éve új innovációs programot hirdetett, amit „zöld átalakulásnak” neveztek el.

Fotó: Csatlós Norbert
A célja, hogy válaszokat keressen az emberiség egyik legnagyobb kihívására, a fenntartható élelmezés biztosítására a Föld meredeken növekvő népessége számára. „Hamarosan tíz milliárd embernek kell enni adni úgy, hogy közben ne pusztítsuk el a bolygót” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, aki szerint „ha valamiben segített a COVID, az az volt, hogy jobban figyelünk a környezet védelmére.”

Mint mondta, Magyarország mindig élen járt az agrárkutatásban, de a Tungsram beltéri farmja nem versenyez a hagyományos mezőgazdasággal, hanem kiegészíti azt.

A Föld lakossága már jelenleg is kihasználja a természeti erőforrásokat, miközben a klímaváltozás is óriási károkat okoz. Erre lehet válasz az élelmiszertermelés áthelyezése, amely nagy lehetőség a magyar egyetemek számára is.

A Tungsram célja ugyanis, hogy a legjelentősebb mezőgazdasági kutatórészleget hozza létre ezen a területen.

A 2018-ban megkezdett „zöld átalakulás” programhoz köthető bevétele máris elérte az összes bevétel 50 százalékát, ami igazolja, hogy a cél nem ellentétes a profittal.

A Közép-Európában egyedülálló kutatási-fejlesztési farmot 575 millió forintból hozta létre a gazdasági társaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával.

Fotó: Csatlós Norbert
A projekt közel száz százalékban magyar fejlesztésben és kivitelezésben valósult meg. A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította.

Fotó: Csatlós Norbert
A fejlesztés elismeréseként informatika kategóriában Innovációs Nagydíjat nyert el a Tungsram Group.

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a kutatás-fejlesztési farm avatásán felidézte Pakucs Jánost, akinek a kezdeményezésére huszonkilenc éve elindult a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalatnak, illetve tudásszervezetnek ítélték oda.

Az idei mezőny a pandémia ellenére kiemelkedően népes volt, 50 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Ebben a versenyben került a Tungsram az idei nyolc díjazott közé, akik mellett egy startup-csapat is elismerést kapott. A nagydíj szakértő zsűrije

a hagyományos képességek újra hasznosítását, az agrotechnikai fejlesztést, az ökoszisztéma kialakítását, valamint a wolframszál újra hasznosítását díjazta a Tungsram innovációjában.

Az erről szóló oklevelet dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adta át Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak. Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország visszatérjen az öt legjobb agrárkutató ország közé, amiben mérföldkőnek számít a Tungsram beruházása, hiszen a világ élelmezése az egyik legfontosabb kihívás. 2050-re 70 százalékkal nagyobb élelmiszerigényt támaszt majd a Föld lakossága, amelynek több mint kétharmada városokban fog élni. A vertikális farmok nagy előnye, hogy termőtalajban és vízben szegény területeken is hasznosíthatók, keveset használnak a természeti erőforrásokból és mivel a technológia bárhová telepíthető, a szállítási költség tekintetében is fenntarthatóbbá teszik az élelmiszertermelést.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakpolitikus szerint büszkeségre ad okot a közel száz százalékban magyar fejlesztés és gyártás, amelynek köszönhetően máris kilenc magas hozzáadott értéket képviselő magyar munkahely jött létre. 

„Büszkék vagyunk és nagy jövőt jósolunk a három éve ismét magyar tulajdonba került vállalkozásnak – mondta -, amely Magyarországról indul a világpiac meghódítására.”

A kutatás-fejlesztési farm célja, hogy a Tungsram későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és az eredményt is, a növények mennyiséget, színét, ízét, a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése más termelők számára.

A vállalat számos hazai egyetemmel áll kapcsolatban, és ezeket a kapcsolatokat bővíteni akarja.Felmerült például a telephelyére kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is.

A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen és a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.

Fotó: Csatlós Norbert
A most bemutatott intenzív és jelenleg még költséges technológia üzleti értelemben négy piaci szegmensben versenyképes: a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek), a  gyógyszeripar számára hasznos növények, a palántanevelés, valamint az epertermelés piacán.

A termesztés során nem alkalmaznak növényvédőszereket, sem génmódosítást. A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal kisebb, mint a szabadtéri termesztés során.

A Tungsram 2018-ban magyarországi központú márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrás-üzletágának és globális autólámpa-ágazatának felvásárlásával.

A 3700 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon van jelen.

Magyarországon öt gyárat  és 1600 beszállítóra, valamint partnerre épülő ellátási láncot üzemeltet.  

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

A koronavírus hatására az e-kereskedelem átveheti az uralmat 2030-ra

2030-ra az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 31-40%-át, a nem élelmiszeripari eladásoknak pedig több mint a felét teszi majd ki - derült ki egy svéd tanulmányból.

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.