Back to top

Vertikális farm Budapest közepén - mesterséges fénnyel termesztik a mikrozöldségeket

Egyedülálló kutatás-fejlesztési vertikális farmot avatott a Tungsram május 5-én Budapesten. A létesítményben kizárólag mesterséges fénnyel, hidropóniás rendszerben, számítógépes szenzorok igénybevételével termesztenek növényeket, egyetemekkel együttműködve végeznek kutatásokat a jövő élelmiszerellátása érdekében és az egész ország számára piaci kiugrást jelentő beltéri gazdálkodás témájában.

A világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet
Kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni
Fotó: Csatlós Norbert
A Tungsram újpesti telephelyén létrehozott beltéri farmon 150 négyzetméteren folyik hidropóniás mikrozöldség- és salátatermelés kizárólag mesterséges megvilágítással. Emellett két kisebb klímakamra szolgálja a kutatási tevékenységet.

A létesítmény ugyan kereskedelmi méretű, de a kutatás-fejlesztés a célja, ez teszi egyedülállóvá Közép-Európában.

A 125 éves Tungsram 120 éve működik az újpesti telephelyen, 1896 óta visz megfizethető elektromosságot a háztartásokba, és minden kutatógenerációja hozzáadott valami újat a világhoz – hangsúlyozta Jörg Bauer elnök-vezérigazgató.

A cég letette a névjegyét a rádiózás és televíziózás technológiájában, az orvosi műszergyártásban, de épített például üveg- és konzervgyárat is. Mindig erőssége volt az innováció, a jelenlegi fejlesztő generáció pedig

három éve új innovációs programot hirdetett, amit „zöld átalakulásnak” neveztek el.

Fotó: Csatlós Norbert
A célja, hogy válaszokat keressen az emberiség egyik legnagyobb kihívására, a fenntartható élelmezés biztosítására a Föld meredeken növekvő népessége számára. „Hamarosan tíz milliárd embernek kell enni adni úgy, hogy közben ne pusztítsuk el a bolygót” – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, aki szerint „ha valamiben segített a COVID, az az volt, hogy jobban figyelünk a környezet védelmére.”

Mint mondta, Magyarország mindig élen járt az agrárkutatásban, de a Tungsram beltéri farmja nem versenyez a hagyományos mezőgazdasággal, hanem kiegészíti azt.

A Föld lakossága már jelenleg is kihasználja a természeti erőforrásokat, miközben a klímaváltozás is óriási károkat okoz. Erre lehet válasz az élelmiszertermelés áthelyezése, amely nagy lehetőség a magyar egyetemek számára is.

A Tungsram célja ugyanis, hogy a legjelentősebb mezőgazdasági kutatórészleget hozza létre ezen a területen.

A 2018-ban megkezdett „zöld átalakulás” programhoz köthető bevétele máris elérte az összes bevétel 50 százalékát, ami igazolja, hogy a cél nem ellentétes a profittal.

A Közép-Európában egyedülálló kutatási-fejlesztési farmot 575 millió forintból hozta létre a gazdasági társaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával.

Fotó: Csatlós Norbert
A projekt közel száz százalékban magyar fejlesztésben és kivitelezésben valósult meg. A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította.

Fotó: Csatlós Norbert
A fejlesztés elismeréseként informatika kategóriában Innovációs Nagydíjat nyert el a Tungsram Group.

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a kutatás-fejlesztési farm avatásán felidézte Pakucs Jánost, akinek a kezdeményezésére huszonkilenc éve elindult a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalatnak, illetve tudásszervezetnek ítélték oda.

Az idei mezőny a pandémia ellenére kiemelkedően népes volt, 50 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. Ebben a versenyben került a Tungsram az idei nyolc díjazott közé, akik mellett egy startup-csapat is elismerést kapott. A nagydíj szakértő zsűrije

a hagyományos képességek újra hasznosítását, az agrotechnikai fejlesztést, az ökoszisztéma kialakítását, valamint a wolframszál újra hasznosítását díjazta a Tungsram innovációjában.

Az erről szóló oklevelet dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adta át Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak. Kiemelte: a kormány célja, hogy Magyarország visszatérjen az öt legjobb agrárkutató ország közé, amiben mérföldkőnek számít a Tungsram beruházása, hiszen a világ élelmezése az egyik legfontosabb kihívás. 2050-re 70 százalékkal nagyobb élelmiszerigényt támaszt majd a Föld lakossága, amelynek több mint kétharmada városokban fog élni. A vertikális farmok nagy előnye, hogy termőtalajban és vízben szegény területeken is hasznosíthatók, keveset használnak a természeti erőforrásokból és mivel a technológia bárhová telepíthető, a szállítási költség tekintetében is fenntarthatóbbá teszik az élelmiszertermelést.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakpolitikus szerint büszkeségre ad okot a közel száz százalékban magyar fejlesztés és gyártás, amelynek köszönhetően máris kilenc magas hozzáadott értéket képviselő magyar munkahely jött létre. 

„Büszkék vagyunk és nagy jövőt jósolunk a három éve ismét magyar tulajdonba került vállalkozásnak – mondta -, amely Magyarországról indul a világpiac meghódítására.”

A kutatás-fejlesztési farm célja, hogy a Tungsram későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát és az eredményt is, a növények mennyiséget, színét, ízét, a fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése más termelők számára.

A vállalat számos hazai egyetemmel áll kapcsolatban, és ezeket a kapcsolatokat bővíteni akarja.Felmerült például a telephelyére kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is.

A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen és a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.

Fotó: Csatlós Norbert
A most bemutatott intenzív és jelenleg még költséges technológia üzleti értelemben négy piaci szegmensben versenyképes: a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek), a  gyógyszeripar számára hasznos növények, a palántanevelés, valamint az epertermelés piacán.

A termesztés során nem alkalmaznak növényvédőszereket, sem génmódosítást. A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98 százalékkal kisebb, mint a szabadtéri termesztés során.

A Tungsram 2018-ban magyarországi központú márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrás-üzletágának és globális autólámpa-ágazatának felvásárlásával.

A 3700 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékeinek 93 százalékát exportálja, 100 nemzetközi piacon van jelen.

Magyarországon öt gyárat  és 1600 beszállítóra, valamint partnerre épülő ellátási láncot üzemeltet.  

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.