Back to top

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján mérjük fel a vetőmag-, műtrágya és növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunkkal is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik segítségünkre voltak valamelyik kutatásunkban.

A fő szántóföldi kultúrák (kalászos gabona, kukorica, napraforgó, repce), valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények teszik ki az inputanyagpiac elsöprő hányadát, ezért a forgalmazók és a Kleffmann és Partner Kft. is hajlamos elhanyagolni a kisebb szántóföldi kultúrákat. Ezt az adósságunkat szeretnénk most pótolni a cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával.

A vizsgált kultúrák közül 2020-ban is a szóját vetették a legnagyobb területen.

A 2020-as szójafelmérésünkben 116 gazdaság vett részt, amelyek 9244 hektáron vetettek szóját, vagyis a Kleffmann által becsült szójaterület 15 százalékát művelték.

Kutatásunk a megyék és a szójaterület tekintetében egyaránt reprezentatív, ugyanúgy, ahogy a többi kultúra esetében is.

Az említett kisebb kultúrák növényvédőszer-felhasználása, a Kleffmann által felmért összes kultúra növényvédő szereinek termékhektár alapú kijuttatásával számolva a teljes felhasználás mindössze 3,5 százalékát teszi ki, míg a forgalom alapján 4,0 százalékát.

A burgonyáról nem írunk részletesebben, mert az import burgonya térnyerése miatt sajnos rendkívül drasztikusan visszaesett az utóbbi évtizedben a magyarországi vetésterülete. Az előző években 10 ezer hektár körül stagnált. A burgonya növényvédőszer-forgalma tavaly még a szójára, a zöldborsóra és a szárazborsóra fordított növényvédőszer-kiadások 20 százalékát sem érte el.

Az 1990-es évek végén még 50-60 ezer hektár között mozgott a burgonya vetésterülete, ami nemcsak a hazai fogyasztást fedezte, hanem még exportra is bőven jutott belőle.

Becslésem szerint jelenleg a hazai fogyasztás körülbelül 50 százalékát fedezheti a magyarországi termelés.

A cukorrépa területe a cukorgyárak bezárása és az Európai Uniótól kapott termesztési kvóta miatt stagnál, az elmúlt évek átlagában körülbelül 15 ezer hektáron termesztik Magyarországon. A szója esetében 2015-ben az állam által adott extra szubvenció miatt rendkívül megugrott a vetésterület, majdnem 78 ezer hektárra emelkedett, de sok helyen alig 1 tonnás termésátlaga nem csinált kedvet hozzá a termelőknek. Azonkívül többet kellett költeni a növényvédelmére, mint amire a legtöbben számítottak, ezért az azóta eltelt öt szezon egyikében sem sikerült megközelíteni az akkori vetésterületet (1. ábra).

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédelmében jelentős eltéréseket találtunk a szerhasználati szokások között.

Szójában a vetett terület csaknem 100 százalékán alkalmaznak gyomirtó szeres kezeléseket, viszont szinte semmi mást nem. Ugyanakkor a borsó vagy a cukorrépa termesztése elképzelhetetlen gombaölő vagy rovarölő szer nélkül. A 2. ábrán látható a főbb szertípusok forgalmának megoszlása, kultúránkénti bontásban.

Pár gondolat erejéig kitérünk a szója gyomirtására is, mint az említett négy kultúra legnagyobb forgalmat generáló szertípusára (3. ábra).

Az adatok a szelektív gyomirtó szerrel vagy szerekkel kezelt területre vonatkoznak. Ezeket évről évre a terület csaknem 100 százalékán alkalmazzák. Kivétel volt 2019, amikor a szójaterület 6-7 százalékán semmilyen gyomirtó szeres kezelést nem alkalmaztak.

A kezelés/ha mutató megmutatja, hogy 1 kezelt hektárra vetítve átlagosan hányszor kezelnek valamilyen gyomirtó szerrel a szójatermelő gazdaságok.

Magyarországon a kezelések 1 hektárra jutó átlagos száma 2,16 volt 2020-ban. A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata megmutatja, hogy 1 kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert juttattak ki a gazdák.

Az önálló márkanév alatt forgalmazott gyűjtőcsomagolású termékeket, amiket egy tankkeverékben juttatnak ki, ebben az esetben egy termékként számolunk. Ez alapján a kijuttatott gyomirtó termékek száma lassú csökkenést mutat, ami inkább a kezelések számának ingadozásából származik, semmint a tankkeverékben alkalmazott gyomirtó szerek számától. Ugyanakkor a mechanikai gyomirtásnak is lehet szerepe a kémiai védekezés enyhe visszaszorulásában, bár 2020-ban is a 2018-ban mért értékeket láttuk.

Összesen 26 különböző szelektív gyomirtó szerből mértünk felhasználást 2020-ban a szójában.

A termékek csaknem kivétel nélkül egy hatóanyagot tartalmaztak, csak két népszerű termék rendelkezik hatóanyag-kombinációval. Ezek a Corum (bentazon és imazamox) és a Wing-P (pendimetalin és dimetenamid-P).

A 4. ábrán bemutatjuk, hogy a 2020-as felhasználás alapján melyik hatóanyagot hány hektárra juttatták ki. A fentebb említett két szert emiatt kétszer számoljuk, hiszen két hatóanyagot tartalmaznak.

A legnagyobb területen az imazamoxot használták a termelők, és jelentősen nőtt a felhasználása 2019-hez képest.

Az elmúlt éveket összesítve leginkább az S-metolaklór és a metribuzin hatóanyagok tűntek el a felhasználásból.

A többi termékhez köthető hatóanyag esetében érzékelhető némi évjárathatás a felhasználásukban, és 2020-ban új szereplőként jelent meg felmérésünkben a kletodim hatóanyag.

Puskás Péter

Kleffmann és Partner Kft.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

A magas élelmiszerárak még velünk maradnak

A növényi olaj, a gabona és a cukor ára meredeken emelkedett, ennek oka, hogy világszerte újraindul a gazdaság, mely élénkíti a keresletet, azonban a késői betakarítás és a vártnál kisebb termés globális szinten sok aggodalomra ad okot.