0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Már van Covid 19 elleni vakcina állatoknak is

A világon több olyan eset történt, hogy a koronavírus fertőzés emberről állatra, majd állatról emberre is terjedt. Épp ezért több ország fejleszt állatoknak szánt vakcinát, ám az oroszoknál már kész is az első ilyen...

Október óta tesztelték

Carnivac-Cov néven Oroszország a világon elsőként jegyeztetett be Covid–19 elleni, kifejezetten állatok oltására fejlesztett készítményt, melyből már legyártották az első 17 ezer adagot – mondta Konsztantyin Szavenkov, az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor) helyettes vezetője a RIA Novosztyi című lapnak. A már elkészült oltóanyag mennyiséget Moszkva, Szentpétervár, Vlagyimir, Kirov, Izsevszk, Irkutszk, Magnyitogorszk, Novoszibirszk, Rjazany, Cseljabinszk, Tver és Togliatti települések között fogják szétosztani.

Ez a koronavírus-fertőzés elleni első állatvakcina a világon, melynek a klinikai tesztelését 2020. októberben kezdték.

A tapasztalatok szerint mellékhatást nem okozott, és fél évig biztosít védettséget. Görögországból, Ausztráliából, Lengyelországból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Szingapúrból is érdeklődtek már az oroszok által kifejlesztett vakcina iránt. A szert kutyán, macskán, sarki és vörös rókán, nyércen és más állatokon is kipróbálták már.

Már korábban megállapította az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) hogy több állatfaj, nem csak vad, hanem házi-, és haszonállatok is, fogékonyak a Covid-19-re.

A nyércek a legproblémásabbak

Nem csak Oroszországban hanem az Egyesült Államokban és Finnországban is folytatnak kísérleteket a Covid-19 elleni állatvakcinák kifejlesztésére.

Az USA-ban több cég a nyérceknek fejleszt koronavírus elleni oltást. A nyércek azért kerültek a figyelem középpontjába, mert képesek elkapni a fertőzést, és visszafertőzni is képesek embereket.

Emiatt több mint 15 millió nyércet öltek le Dániában tavaly novemberben, mert a koronavírus különböző mutációit mutatták ki náluk. A leölt állatokkal több probléma is volt: először az eltemetett állatok felpuffadtak és a laza talajban a tetemek a felszínre kerültek, így másodszor is el kellett temetni ezeket. Utána felmerült hogy e fertőzött tetemek veszélyeztethetik az ivóvízbázist, így politikai ügy lett a dologból, és hat hónap után újra kiszedték a nyérceket a földből. Ebbe a „nyérc ügybe” belebukott Dánia mezőgazdasági minisztere is.

Az USA-ban a közelmúltban olyan eset is történt, hogy egy nyérc farmról a vadonba szökött állat volt fertőzött és ez a vad populációra jelentett veszélyt.

A kutatók szerint ez nagy kockázatot hordoz, hiszen ha az emberektől a nyérc elkapja a fertőzést és az, egy ilyen eset kapcsán kijut a vad populációba, akkor később a vad nyércek újra embereket fertőzhetnek, tehát elindulhat egy állatokat és embereket is magában foglaló fertőzési láncolat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu