Back to top

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Kedvező környezetben akár 30 méter magasra is megnőhet, a fákat azonban legyengíti, és esztétikai értéküket rontja, hogy az utóbbi időben megnőtt a faj károsítóinak száma és mennyisége.

Érdemes ezért a színes virágú vadgesztenyefajok közül is válogatni a fásításkor.

A hazánkban legelterjedtebb vadgesztenyefajt, a fehér virágú vadgesztenyét (Aesculus hippocasta­­num) súlyosan károsítja a vadgeszte­nye­levél-aknázómoly (Cameraria ohri­del­la). Lárvái a levelekben élnek, fejlődnek, csökkentik a levelek asszimiláló felületét és a fák díszítőértékét, legyengítik a fákat, és súlyos, korai levélhullást okoznak. Az Észak-Amerikából származó károsítót hazánkban először 1993-ban észlelték, és négy év alatt az egész országban elterjedt. A moly barnás alapszínét világos keresztvonalak tarkítják. Szárnyának fesztávolsága 7-9 milliméter.

A lepkék a fatörzsön felmásznak az alsó levelekhez, és ott lerakják tojásaikat.

Aknákkal szabdalt levélzet
Lárváik berágják magukat a levelek bőrszövete alá, és ezekben a fehéres, ezüstös színűvé váló foltokban élnek, fejlődnek és táplálkoznak. A foltok kerek vagy hosszúkás alakúak, összefolyhatnak. A lárvák gyakran láthatók az áttetsző epidermisz alatt, a hernyó az aknájában bábozódik be. A molylepkék kirágják magukat a levélből, és létrehozzák az újabb nemzedéket.

A kártevőnek évente három nemzedéke fejlődik, a kelések elhúzódnak, így nyár végéig folyamatosan találhatók kifejlett lepkék, lárvák és bábok is a fákon.

Mivel az egy-egy generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban szinte egész nyáron át tart a rajzás. Az őszi nemzedék hernyói báb alakban telelnek át a lehullott levelekben. Tavasszal áprilisban bújnak elő a lepkék.

Permetezés, injektálás

Az elmúlt mintegy harminc év óta nem csökkent a fertőzési nyomás, bár életmódjának ismerete alapján mind elméletileg, mind gyakorlatilag rendelkezésre áll a hatékony védekezés a károsító ellen. Gyakorlati megfigyelés szerint a fertőzött, lehullott levelek maradéktalan összegyűjtésével és megsemmisítésével, vagy a területről történő elszállításával olyan mértékben lecsökkenthető a molyok egyedszáma, hogy kémiai védekezés nem is szükséges.

Ragadozóatka-tojás

A levelek őszi összegyűjtése csak akkor éri el kellő hatást, ha a szomszédos kertekben, telkeken és közterületeken is megtörténik ez a munka.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának jelzésére forgalmaznak szexfe­romon-csapdát, a fogása alapján időzített permetezést még az első nemzedék megjelenése előtt kell elvégezni. A védekezést nehezíti, hogy a gyakran tíz méternél is magasabb fák csúcsára házi permetezőgéppel nem lehet eljuttatni a növényvédő szert.

Érdemes hivatásos növényvédelmi vállalkozót megbízni a munkával, aki magasnyomású permetezőgéppel a fakorona csúcsát is meg tudja permetezni.

Számos vadgesztenyefa nem közelíthető meg permetezőgéppel, vagy a házak közelsége miatt a permetezés kivitelezhetetlen. Ezek a fák injektálással kezelhetők: speciális tűvel nyomják a fatörzsbe a rovarölő szert, mely a nedvkeringéssel a fa teljes koronájában szétoszolva elpusztítja a kártevő lárváit. Védő hatása a teljes vegetációs időszakra kiterjed, gyakran még a következő évre is.

Az injektálás speciális felszerelést és szakértelmet igényel.

Véleményem szerint a fehér virágú vadgesztenye védelme az elmondottak alapján nem tekinthető reálisnak.

Ragadozó atka

Jól érzi magát

Amennyiben szeretnénk vadgesztenyében gyönyörködni településeinken, akkor az eddigi tapasztalat alapján a piros virágú vadgesztenye (Aesculus carnea) ültetését javaslom. Jól érzi magát hazánkban, és a városi klímát is jobban tűri, mint a fehér virágú faj. Kertbe, parkokba, szoliterként, de utcai sorfának is alkalmas. Nem károsítja az aknázómoly, így nem okoz gondot a lakosoknak, növényvédősöknek, sőt, besegít a kártevő atkák elleni védekezésben. A piros virágú vadgesztenye ugyanis donorfának számít, mert a levél fonákán nemcsak ragadozóatka-tojásokat figyelhetünk meg, hanem ragadozó atkákat is, amelyek elpusztítják a károsító atkákat.

A piros virágú vadgesztenyefáról a ragadozó atkák a szél segítségével átkerülhetnek a közelében lévő fára is, így azon is kifejtik áldásos tevékenységüket.

A fehér virágú vadgesztenye levélfo­ná­ka az ér mellett sűrűn szőrözött, ezekbe beleütköznek a szemmel nem rendelkező ragadozó atkák, emiatt nem találjuk őket ezen a fajon. A piros virágú vadgesztenye levélfonákának ugyanakkor az ér melletti része gyéren szőrözött, és ott jól érzik magukat ezek a hasznos rovarok. Természetesen a piros virágú vadgesztenyének is lehetnek növényvédelmi gondjai. A vadgesztenye-lisztharmatra (Erysiphe flexuosa) például ez a faj érzékenyebb, mint a fehér virágú.

A fertőzés tünete könnyen felismerhető, és nem lehet mással összekeverni.

A kórokozó micéliuma a levelek színén fehéres-szürkés bevonatot képez. A levelek torzulnak és sárgulni, majd barnulni kezdenek, ami korai lombhullást okozhat. Az eddigi tapasztalat szerint nincs különösebb jelentősége. A védekezés alapja a lehullott levelek eltávolítása, ahol a kórokozó áttelelne.

Erősebb fertőzés esetén kémiai védekezésre is van lehetőség.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly gaz­dasági kárt csak a fehér virágú vadgesztenyén okoz. Megfigyelésem és tapasztalatom alapján ezért a piros virágú vadgesztenyét ajánlom ültetésre. A vörös (Aesculus pavia), valamint a sárga vadgesztenyét (Aesculus flava) is csak kismértékben károsítja, vagy teljesen elkerüli őket, így fasorok tervezésénél, fapótlásnál részesítsük ezeket előnyben, ha nehéz megoldani a növényvédelmet.

Dr. Mikulás József

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Így vásárolhatunk szamócát 600 Ft/kg-ért

Két évvel ezelőtt még 1200 Ft/kg-ért kaphattunk a piacon hazai szamócát, ám az idén több, mint a dupláját kell fizetnünk érte. Így nem csoda, ha egyre népszerűbbek a "szedd magad" eperföldek, amelyek fő szezonja e héten startol. Rögtönzött tesztünkből azonban kiderült, csak a hűs szobából tűnik idillikusnak kosárkával a kezünkben édes termés után kutatni az eperföldön.

Csak a melegre várnak a károsítók – Növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Mintegy kéthetes lemaradásban vannak a növények a hűvös tavasz miatt, ugyanakkor sok növénybetegségnek sem kedvezett az eddigi időjárás. A varasodás és a tűzelhalás terjedését például gátolja az alacsony éjszakai hőmérséklet, illetve az almamoly sem rajzik olyan intenzíven, mint az előző években. Lesújtó ugyanakkor a csonthéjasok látványa a korábbi moníliás fertőzés miatt.