0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Sajtkészítők versengtek Béren

Hagyományteremtő céllal rendezték meg az 1. Nógrád Megyei Sajtvásárt és Sajtversenyt Béren. A versenyre több mint harminc megyei és környékbeli sajtkészítő nevezett, összesen 80 termékkel.

A Sajtkészítők Egyesületének kilenc bíráját meglepte a rengeteg zsűrizésre küldött minta, és végül több arany, ezüst és bronz minősítést osztottak ki. A vásárra pedig sok helyi termelő kitelepült, hogy megismertessék a látogatókat sajtkülönlegességeikkel és más tejes finomságokkal. A sajtversenyt a Magyar Sajtkészítők Egyesülete szervezte.

Hegedűs Imre, az egyesület alelnöke elmondta, példaértékűnek tartják, hogy a Covid-járvány miatti korlátozások enyhítésekor a NÉBIH helyi szervezete habozás nélkül támogatta a rendezvény ötletét, és hogy segített a biztonságos megvalósításban.

A sajtkészítők pedig lelkesen jöttek: kis megyei rendezvénynek indult, mégis több mint harminc sajtkészítő vett részt rajta, és a versenyre 80 terméket neveztek be.

A professzionális sajtbírálókat az egyesület képezte ki, hogy a fogyasztók szempontjai szerint, nemzetközileg elfogadott standardok alapján végezzék az érzékszervi bírálatot.

Kérdésünkre, hogy vajon miért ennyire népszerű a verseny a sajtkészítők körében, az alelnök elmondta, hogy aki több éve készít sajtot, akinek a termékeit már ismerik és szeretik a vásárlók, tisztában van vele, hogy a népszerűség nagyrészt empatikus visszajelzés a termékeiről, de nem szakmai alapú. Pedig az is nagyon fontos. A sajtbírálat arra alkalmas, hogy a készítők megtudják, hol tartanak szakmai felkészültségben, és hogy ki-ki levonja a maga következtetéseit a bírálatból.

Aki kevés pontot kapott, annak be kell látnia, hogy tovább kell fejlődnie, aki pedig a maximumhoz közeli értéket ér el, megerősítést kap arról, hogy jó úton jár.

Mindez a fogyasztók javát szolgálja, mutatott rá az alelnök, aki egyébként maga is sajtkészítő. Nekik az a céljuk, hogy a fogyasztók minél jobb minőségű terméket kapjanak a pénzükért, és minél több sajtbírálatot tartunk, annál közelebb kerülünk ehhez a célhoz.

A vásár jó alkalom arra, hogy a fogyasztók egyszerre minél több sajtot és egyéb tejterméket megkóstoljanak, összehasonlítsák a „sajtházak” ízvilágát, és megtalálják az ízlésükhöz legközelebb állót. Emellett arról is képet alkothatnak, hol és hogyan állítják elő a kistermelők a sajtokat.

A Tarka-portán például a magyar tarkát preferálják, mert jól alkalmazkodott a körülményekhez, teje minősége és összetétele kiváló, ízletes tejtermékeket lehet készíteni belőle, vallja Fülöp-Posta Anett, a porta fiatal tulajdonosa. Gomolyákat és bükkfán füstölt sajtokat készítenek.

Ízesített sajtjaik közül a kapros, a csilis és a lilahagymás a legkedveltebbek.

A házhoz szállításon kívül a salgótarjáni piacon értékesítenek. Három éve kezdtek el gazdálkodni, teheneket tartani a férjével, hetente 70–80 kg sajtot állítanak elő. A fiatal pár ebből él. Jelenleg nyolc tehenet tartanak, de szeretnék továbbfejleszteni a gazdaságot. Valószínűleg érdemes, hiszen az eredményhirdetéskor kiderült, hogy a parenyica sajtjukat aranyéremmel ismerték el a bírák, natúr joghurtjukat és vajukat pedig bronzéremmel jutalmazták.

Új Dorottya és Balogh Béla az Etesen működő Balogh családi gazdaságot képviselte. Hamar elkapkodták a termékeiket, főleg a joghurtjukat dicsérték a kóstolók. Ezt kétféle joghurtkultúrával készítik, amitől extra krémessé válik. A bírálók viszont a fokhagymás gomolyájukkal voltak különösen elégedettek, ezüstéremmel végzett a versenyen.

A fiatal pár 2014 óta gazdálkodik, jelenleg 50 hektáron, és 20 fejőstehenet tartanak, szintén magyar tarka fajtát.

Azt tapasztalják, van keletje a sajtoknak, és a koronavírus-járvány alatt még nagyobb lett az érdeklődés irántuk. Igaz, ehhez a piacpolitikájukat át kellett értékelni, ők a házhoz szállítást helyezték előtérbe. Szerencsére egyre tudatosabbak a vásárlók, egyre több embernek fontos, hogy milyen árut vásárol és honnét. Ők úgy látják, van jövője a háztáji termelésnek.

Maszlikné Illés Ágnes és Maszlik Zoltán a ‘90-es évek eleje óta gazdálkodik Szentén, sajtkészítéssel pedig 2007 óta foglalkoznak. Mint tudósítónknak elmondták, végigjárták ennek fokozatait: a konyhájukban kezdték, amikor azt kinőtték, a garázsban folytatták, 2013-ban pedig építettek egy feldolgozó üzemet. Az évek során egyre bővítették a termékpalettát, és az összes saját tejet feldolgozzák. Ők kiskereskedőknek, éttermeknek és szállodáknak szállítanak.

A versenyre azért jöttek el, mert szeretik megmérettetni magukat: minden ilyen alkalmat értékes tapasztalatszerzésnek tekintenek – még úgy is, hogy Ágnes sajtmester, aki külföldi mesterektől tanult.

A nógrádi talajok és legelők gazdagok tápanyagokban, ami megmutatkozik a tej ízében és minőségében. Francia és svájci jellegű érlelt sajtok készítésre is alkalmas, mondta egy hatalmas korongra mutatva, és hozzátette: ezért foglalkoznak olyan sokan tehéntartással és sajtkészítéssel Nógrád megyében.

A vásár kínálatával szemben egy kritikai észrevétele is volt a szakembereknek: nagyrészt gomolya sajtokból áll.

Ennek az a magyarázata, hogy az a legegyszerűbben elkészíthető sajtféleség. Másrészt Magyarországon nem volt kifinomult sajtkultúra: régen jellemzően gomolyákat készítettek. Mivel ennek van a legnagyobb hagyománya, ezt ismerik a legtöbben. Aki elkezdi a sajtkészítést, ezzel kezdi.

A sajtverseny arra is jó, hogy a termelőket fejlődésre, továbblépésre késztesse.

A sajtkedvelők sem maradtak távol a rendezvénytől. Rögtön a járvány miatti korlátozások enyhítésének első hétvégéjére időzítették a kóstolóval egybekötött vásárt, és a gasztronómia iránt érdeklődők szép számban megtalálták a rendezvényt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság