Back to top

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

A kísérlethez használt pamut alsóneműket május elején ássák el különböző erdei helyszíneken, majd hatvan nap múlva – július közepén – megvizsgálják, milyen hatással volt a talaj a mindennapi ruházkodásban is alapvető szerepet játszó anyagra.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete 2021 tavaszán indította közösségi tudományos programját, amelynek keretében közel hétszáz településről, csaknem ezerkétszáz önkéntes résztvevő szolgáltat információt arról, milyen a talajban a mikrobiológiai aktivitás.

A kezdeményezés célja, hogy ezzel a viszonylag egyszerű és közérthető kísérlettel országos szinten térképezzék fel a talajok egészségi állapotát.

Az elásást követően a talajban található gombák, baktériumok és más élőlények elkezdik lebontani a szerves anyagokat, mindenekelőtt a cellulózt – emiatt használnak a kutatást elindító szakemberek tiszta pamut alsóneműket, ugyanis a pamut túlnyomórészt cellulózból áll. Minél nagyobb mértékben bomlik le az elásott ruhadarab, annál aktívabb talajéletre lehet következtetni. Az aktív és diverz talajélet az egészséges talaj egyik fő indikátora. A programban résztvevő önkéntes kutatók a kiásott alsónemű digitális fotóját elektronikusan juttatják majd el a Talajtani Intézet munkatársainak, akik képfelismerő technikával megállapítják, hogy az alsónemű hány százalékát fogyasztották el a talajlakó élőlények.

A kísérlet egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire fontos jól megválasztani a ruhák alapanyagát, ha a fenntarthatóságot és az egészséges környezetet akarjuk támogatni.

A Mecsekerő – társadalmilag is felelős gazdálkodó szervezetként – nagy örömmel csatlakozott a programhoz, hiszen az erdészek számára is hasznos a különböző erdőállományok talajára vonatkozó információk elemzése, más talajtípusokkal való összehasonlítása. Így kiderül, a helyi erdők talaja milyen mértékben képes hozzájárulni az erdei ökoszisztéma működéséhez, milyen erdőgazdálkodási lépéseket kell tenni a fenntartható használathoz.

A Mecsekerdő minden erdészetét bevonva, összesen tíz kísérleti helyszínt jelölt ki.

Az érintett területek Pécs, Kővágótöttös, Hosszúhetény, Ág, Vajszló, Almamellék és Bürüs települések közelében találhatóak. Az erdészek törekedtek a lehető legváltozatosabb korú és fafajösszetételű erdőterületek kiválasztására, hogy minél teljesebb képet kapjanak a talajok állapotáról.

Illusztráció

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Sokfelé a hétvégén sem enyhül a szárazság

Múlt hét második felében még mérsékelten meleg, száraz időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, majd hétfőtől egyre nagyobb területen tért vissza a forróság, sajnos jelentősebb csapadék nélkül. A talajok egyre többfelé kritikusan szárazak, és az időjárási frontok a következő egy hétben északi, északnyugati irányból érkeznek, ezért főként ott számíthatunk záporokra, zivatarokra.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Medvenépszámlálás lesz Romániában

Tizenegymillió euró értékű európai uniós finanszírozású projektben Romániában felmérik a barnamedve-állományt, amely Európában a legnagyobb - jelentették be július végén Bukarestben.

Listázzák a fajmegőrzési programok sikerességét

Zöld listán kategorizálja a veszélyeztetett és kihalással fenyegetett fajok megőrzésének, talpra állításának helyzetét a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.