Back to top

Alsóban az élet

Rendhagyó, de igen fontos, országos tudományos kísérletben vesz részt a Mecsekerdő. A főként civileket megmozgató kezdeményezésben egyedüli erdőgazdálkodóként arról gyűjtenek és szolgáltatnak információt, mennyire egészséges a kezelésükben álló erdők talaja.

A kísérlethez használt pamut alsóneműket május elején ássák el különböző erdei helyszíneken, majd hatvan nap múlva – július közepén – megvizsgálják, milyen hatással volt a talaj a mindennapi ruházkodásban is alapvető szerepet játszó anyagra.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete 2021 tavaszán indította közösségi tudományos programját, amelynek keretében közel hétszáz településről, csaknem ezerkétszáz önkéntes résztvevő szolgáltat információt arról, milyen a talajban a mikrobiológiai aktivitás.

A kezdeményezés célja, hogy ezzel a viszonylag egyszerű és közérthető kísérlettel országos szinten térképezzék fel a talajok egészségi állapotát.

Az elásást követően a talajban található gombák, baktériumok és más élőlények elkezdik lebontani a szerves anyagokat, mindenekelőtt a cellulózt – emiatt használnak a kutatást elindító szakemberek tiszta pamut alsóneműket, ugyanis a pamut túlnyomórészt cellulózból áll. Minél nagyobb mértékben bomlik le az elásott ruhadarab, annál aktívabb talajéletre lehet következtetni. Az aktív és diverz talajélet az egészséges talaj egyik fő indikátora. A programban résztvevő önkéntes kutatók a kiásott alsónemű digitális fotóját elektronikusan juttatják majd el a Talajtani Intézet munkatársainak, akik képfelismerő technikával megállapítják, hogy az alsónemű hány százalékát fogyasztották el a talajlakó élőlények.

A kísérlet egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire fontos jól megválasztani a ruhák alapanyagát, ha a fenntarthatóságot és az egészséges környezetet akarjuk támogatni.

A Mecsekerő – társadalmilag is felelős gazdálkodó szervezetként – nagy örömmel csatlakozott a programhoz, hiszen az erdészek számára is hasznos a különböző erdőállományok talajára vonatkozó információk elemzése, más talajtípusokkal való összehasonlítása. Így kiderül, a helyi erdők talaja milyen mértékben képes hozzájárulni az erdei ökoszisztéma működéséhez, milyen erdőgazdálkodási lépéseket kell tenni a fenntartható használathoz.

A Mecsekerdő minden erdészetét bevonva, összesen tíz kísérleti helyszínt jelölt ki.

Az érintett területek Pécs, Kővágótöttös, Hosszúhetény, Ág, Vajszló, Almamellék és Bürüs települések közelében találhatóak. Az erdészek törekedtek a lehető legváltozatosabb korú és fafajösszetételű erdőterületek kiválasztására, hogy minél teljesebb képet kapjanak a talajok állapotáról.

Illusztráció

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Átadták a megújult Ivánka szállót

Fontos célkitűzés, hogy a hazai erdők a társadalom számára színvonalas, egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak, valamint ellássák a klímavédelmi és egyéb hagyományos funkcióikat - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán Arlón, ahol átadták a megújult Ivánka szállót.

A családi vállalatok optimistábbak és fejlesztésben is erősebbek

A kis- és középvállalkozások 58 százaléka van családi kézben, mégis ritkán olvashatunk őket vizsgáló kutatásról. A K&H ezért ismételten felmérést készített körükben. Az eredmények alapján a következő 3-5 évben a családi vállalkozások majdnem 80 százaléka számít saját cége növekedésére. Ez jóval magasabb arány, mint a „hagyományos” vállalatok esetében.

Tűzvész tombol Szardínián

Példátlan tűzvész pusztít Olaszország második legnagyobb szigetén, Szardínián. Az olasz kormány vasárnap bejelentette, hogy segítséget kér a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától.

Új, biológiailag lebomló műanyag, ami napfény és levegő hatására bomlik

A műanyaghulladék akkora problémát jelent, hogy a világ egyes részein árvizeket okoznak. Mivel a műanyag polimerek nem bomlanak le könnyen, a műanyagszennyezés folyók egészét is képesek eltömíteni. Ha a tengerbe kerülnek, hatalmas úszó szemétfoltokban hömpölyögnek.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Ne bízza az életét a Google Mapsre

A skót hegymászó szervezet, a Mountaineering Scotland és a John Muir Trust skót jótékonysági szervezet azzal vádolta a Google Maps-et, hogy olyan utakat kínál a Ben Nevisre, amelyek "potenciálisan halálosak". A Ben Nevis a Brit-szigetek legmagasabb hegye, magassága 1345 méter.

Partfalat építettek a madaraknak Kiskundorozsmán

A Szegeden is tevékenykedő Mondolo Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal történt egyeztetést követően partfalat alakított ki partifecskék és gyurgyalagok számára. Előbbi fajból hozzávetőleg 120, utóbbiból 10 pár költözött be az ember alkotta lakba.

Ha nem is sáska-, de lúd- és darujárás jöhet az éghajlatváltozással

A klímaváltozással egyre több vadlúd és daru tölti magyar tájon a telet, aminek hosszú távú következménye lehet az szántóföldeken egyelőre lokális mértékű taposással és csipegetéssel okozott károkozásuk. A kárókatona vagy kormorán a halgazdaságokban okoz tetemes kártételt, így ebben a szektorban sem örülnek a gazdák a várható növekvő vízimadár-állománybővülésnek.