Back to top

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

A Magyar Örökség-díjas program a Kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása, amelynek keretében Magyarországról és a környező országok magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók. A több mint egy évtizedes jótékonysági kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Vajdaságból pedig a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ) szervezi.

A 73 magyar gazdaszervezetet tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége 2011 óta vesz részt a Magyarok Kenyere Program Kárpát-medencei jótékonysági rendezvényein,

mondta el köszöntőjében Nagy Miklós elnök, az ünnepélyes zentai búzavetés-szentelő szervezője.

A rendezvény a zentai Lisieux-i Kis Szent Terézemléktemplomban tartott szentmisével kezdődött...

„Az adományozott búza mennyisége a kezdeti néhány száz kilogrammról múlt évben már meghaladta a 20 tonnát. A búzából nyert lisztet 22 gyermekeket felkaroló intézmény között osztottuk szét. Ma azért vagyunk itt, Zenta mellett, ezen a búzatáblán, hogy az egyházi méltóságok segítségével elvégezzük a búzaszentelést, kérve a jó Istent, hogy segítse meg termelőinket, adományozzon nekik bőséges és jó minőségű búzatermést, megtartva eddigi adományozó kedvüket. A kapott adományokat ezúttal is helyben fogjuk felhasználni, de minden zsákból kiveszünk egy kis mennyiséget, amit eljuttatunk Magyarországra, az összeöntés ünnepére, ahol a délvidéki búza találkozik a Kárpát-medence egész területéről érkező gabonával, hogy megőröljék és kisüssék belőle a Kárpát-medencei magyarok kenyerét.

Ez a kenyér kell, hogy jelképezze a világban szétszóródott 15 millió magyar összetartozását, összefogását és szolidaritását egy nemes ügy érdekében – mondta a VASz elnöke.

Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a program az összefogás szépségét és erejét hirdeti, és mint fogalmazott, „a kenyér a világ végezetéig az élet ajándéka marad”.

A munka öröme, az adakozás boldogsága

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a tavasz és az újrakezdés jelentőségére mutatott rá.

„Ma Szent György napja van. A hagyományok szerint innen kezdődik az igazi tavasz. Holnap Szent Márk napja, a búzaszentelés napja lesz. Ez, a tavasz jelenti mindannyiunk számára az újrakezdést. Számunkra az újrakezdés most, amikor a pandémiával küzdünk, kicsit szimbolikus. Ebben az újrakezdésben számunkra egy új élet és annak a felismerése is megjelenik, amit ennek az új életnek a felismerése kínál. Ebben benne van a munka öröme, az adakozás boldogsága, és ahogy itt elhangzott, az összefogás.

Hiszen bár Kárpát-medencei ez a mai programunk, mégis kiterjed az egész világ magyarságára”

– hallottuk Szili Katalintól, aki köszönetet mondott Jakab Istvánnak, aki a Magyarok Kenyere programon keresztül megpróbálja összefogni a világ magyarságát.

...és a város határában, a lovastanya közelében fekvő búzatáblánál folytatódott

Köszönet a magyar kormánynak!

„Száz évvel ezelőtt, amikor meghúzták a határokat, senki nem gondolta volna, hogy a határon túli területeken megmaradnak a magyarok – kezdte beszédét Fremond Árpád szerbiai parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke. – Mi, bő száz év után, most itt vagyunk. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a búzatábla megszentelésére is sor kerül. Mi ez, ha nem óriási sikertörténet? Abban, hogy itt a Délvidéken meg tudott maradni a magyarság, a gazdatársadalomnak, a délvidéki magyar gazdáknak óriási szerepe van, hiszen ide kötötte őket a föld szeretete.

Tették a dolgukat az elmúlt száz esztendőben is, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy ez a közösség meg tudott maradni az elmúlt időszakban.

Örülünk annak, hogy a magyar kormány, különösen az elmúlt 10 évben, rendkívüli figyelmet fordít a határon túli magyarságra. Nem győzzük elégszer megköszönni a magyar kormányzatnak azt, amit értünk, külhoni magyarokért tett, és – bízunk benne – a jövőben is tenni fog. Nem volt kérdés számunkra, hogy ehhez a nagyszerű programhoz csatlakozni fogunk, hiszen az együvé tartozásról, az összefogásról szól.”

Csak a lélekben egyesült magyarságnak sikerülhet

Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar gazdák üzenetét, háláját és kérését tolmácsolta a vajdasági mezőgazdasági termelőknek, majd a Magyarok Kenyere program jelentőségéről beszélt.

Búzaszentelő

A búzaszentelés a határ és a gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban. A hívők Szent Márk napja, április 25. környékén körmenetet tartottak a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért, amelynek során a négy égtáj felé fordulva megáldották a vetést a lelkipásztorok. A hagyomány szerint a szertartást Liberius pápa rendelte el a IV. század közepén, Nyugat-Európában a IX. századtól kezdve említik az írások, Magyarországon a középkorban honosodott meg. A II. világháború végéig és utána még néhány éven át rendszeresen megtartották az ünnepséget az ország falvaiban, városaiban. A kommunizmus alatt a búzaszentelés nyilvános megtartása tiltva volt, ezért csak a templomok falai között kerülhetett sor a vetés, az új hajtás megáldására.

A hagyomány felélesztése Esztergomhoz, Magyarország első fővárosához, a magyar államiság bölcsőjéhez köthető. Az Országos Búzaszentelő megrendezésébe már az első alkalommal, 2001-ben bekapcsolódott a Magosz, 2015-ben pedig a NAK is. 2017 óta ez a rendezvény a Magyarok Kenyere Program nyitó eseménye, 2019-ben pedig Kárpát-medencei rendezvénnyé bővítették, amelyen az elszakított országrészek magyarságát is vendégül látják.

„Ez egy olyan program, amely az élet tiszteletén át köti össze az embereket. Csak a lélekben egyesült magyarság képes arra, hogy minden nehézségen túljusson.

Amikor mi ezt a programot felvállaltuk és elkezdtük segíteni, az első esztendőben 10 tonna gabona gyűlt össze.

Ebből készült a Magyarok Kenyere. Tavaly a gabona mennyisége meghaladta az 1100 tonnát. Azt mondtuk, a felesleget adjuk rászorulóknak. Ez a program lélekben összeköt bennünket, mert a 15 millió búzaszem lisztté őrölve, kovászt és vizet hozzáadva kenyérben egyesül. A 15 millió magyar így válik eggyé a nemzetben” – fogalmazott Jakab István. Mint hozzátette, a Magyarok Kenyere program a karitatív munka mellett a szakmai együttműködéseknek, az információáramlásnak is közvetítőjévé vált a Kárpát-medencében, hiszen a tudásra egyetlen határon sem kell vámot fizetni.

Hogy már ezen a nyáron újra tudjunk találkozni

„Történelme folyamán a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt a nemzet, és mindig újra tudta kezdeni az életet. Ez most is így lesz – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a zentai búzavetés-szentelő díszvendége.

– A járvány próbára tesz bennünket, de a magyar kormánynak és az itt működő magyar szervezeteknek köszönhetően ebből a helyzetből is megerősödve jövünk ki.

Ezt a reményt és derűlátást fejezi ki a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi döntése, amivel ezt az évet a Nemzeti Újrakezdés Évének határozta meg, ezt a gondolatot helyezte előtérbe. A magyarság mindig is az újrakezdés népe volt. Még inkább így van ez Zentán, mely város nemzeti történelmünk szimbóluma, hiszen ha nem lett volna zentai csata, nem beszélhetnénk újrakezdésről, magyar újkorról a Kárpát-medencében. Ezért is szimbolikus a Magosz döntése, amivel Zentára hozta a búzaszentelést: hogy innen induljon a nemzeti újrakezdés, akár a mezőgazdasági év tekintetében is. A jelenlegi helyzetnél sokkal rosszabb dolgok is érték már a magyarságot, és mindenből megerősödve jöttünk ki. Ehhez mindenkinek kitartást, erőt kívánok, és azt, hogy a kenyér mint szimbólum mindig jelen legyen az életünkben – és hogy ennek köszönhetően közös magyar jövőről beszélhessünk” – mondta az államtitkár.

Jakab István: csak a lélekben egyesült magyarság képes arra, hogy minden nehézségen túljusson

A beszédek és az ünnepi műsor után a búzaföld ökumenikus megszentelése következett.

Nagy József esperes plébános, Orosz Attila református lelkész, a Bácskai Egyházmegye esperese, Dolinszky Gábor evangélikus lelkész, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház püspökhelyettese kérték az Úr áldását a búzamezőkre, a termésre és mindannyiunkra, majd mind a négy égtáj felé megszentelték a búzamezőt.

A rendezvény a Szózat közös eléneklésével ért véget. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.