Back to top

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

A madarak és fák napjának közvetlen előzménye az az 1902-es a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében kötött párizsi egyezmény, amely után Chernel István ornitológus még abban az évben megalapította a madarak és fák napját – azonban hivatalossá Herman Ottó közbenjárásával vált 1906-ban.

Fotó: Wikipédia
Később az esemény iskolai keretek közé került Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által, amelyet az elemi iskolákban minden tanévben „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben kellett a diákoknak megünnepelniük. A tanítók elmélyült előadást tartottak a madarak életéről, a fák fontosságáról, természet elemi lényegéről és szerepéről.

Az I. világháború kitörésével a rendszeresen megtartott ünnepnap megszakadt. Ezt követően az iskolai intézményre bízták, megünneplik-e a madarak és fák napját. A társadalomban és az oktatási intézményekben végül alábbhagyott az ünnep jelentősége, a II. világháború kitörésével pedig ez a tendencia tovább erősödött.

Sokáig nem is igen lehetett hallani erről a jeles napról (vélhetően amerikai eredete miatt sem), majd csak az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét.

A későbbiekben is az elmúlás szele fenyegette az ünnepnapot, egészen az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvényig, amelynek záró rendelkezése hagyományként megemlíti a madarak és fák napját. A rendszerváltás után ismét feléledt e jeles nap megtartása, s egy 1994-es miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek ünnepét.

E több mint 100 éves időintervallum során a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a jeles napon.

Ez napjainkra hatványozottan igaz, hiszen ha csak a klímaváltozásra gondolunk, a fák kapják a legnagyobb szerepet az ellene való védekezésben, egyebek mellett szén-dioxid-megkötő és oxigéntermelő képességükkel. Továbbá számos állatnak is otthont adnak, így a madaraknak is.

2021-ben az év madara a cigánycsuk, az év fája pedig lisztes berkenye (süvöltény) lett!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.