Back to top

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

A madarak és fák napjának közvetlen előzménye az az 1902-es a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében kötött párizsi egyezmény, amely után Chernel István ornitológus még abban az évben megalapította a madarak és fák napját – azonban hivatalossá Herman Ottó közbenjárásával vált 1906-ban.

Fotó: Wikipédia
Később az esemény iskolai keretek közé került Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által, amelyet az elemi iskolákban minden tanévben „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben kellett a diákoknak megünnepelniük. A tanítók elmélyült előadást tartottak a madarak életéről, a fák fontosságáról, természet elemi lényegéről és szerepéről.

Az I. világháború kitörésével a rendszeresen megtartott ünnepnap megszakadt. Ezt követően az iskolai intézményre bízták, megünneplik-e a madarak és fák napját. A társadalomban és az oktatási intézményekben végül alábbhagyott az ünnep jelentősége, a II. világháború kitörésével pedig ez a tendencia tovább erősödött.

Sokáig nem is igen lehetett hallani erről a jeles napról (vélhetően amerikai eredete miatt sem), majd csak az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét.

A későbbiekben is az elmúlás szele fenyegette az ünnepnapot, egészen az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvényig, amelynek záró rendelkezése hagyományként megemlíti a madarak és fák napját. A rendszerváltás után ismét feléledt e jeles nap megtartása, s egy 1994-es miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek ünnepét.

E több mint 100 éves időintervallum során a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a jeles napon.

Ez napjainkra hatványozottan igaz, hiszen ha csak a klímaváltozásra gondolunk, a fák kapják a legnagyobb szerepet az ellene való védekezésben, egyebek mellett szén-dioxid-megkötő és oxigéntermelő képességükkel. Továbbá számos állatnak is otthont adnak, így a madaraknak is.

2021-ben az év madara a cigánycsuk, az év fája pedig lisztes berkenye (süvöltény) lett!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Olcsóbb permetezés okos-technológiával

Akárcsak a többi gazdálkodó, a floridai citrustermelők is mindenhol csökkenteni szeretnék költségeiket, ahol csak lehetséges. Jelenleg a Huanglongbing nevű betegség fenyegeti a leginkább az ültetvényeket, így az ellene használt növényvédő szerek, valamint a műtrágyák lehető leghatékonyabb kijuttatása a meghatározó a költségek lefaragásában.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Új törvény a gazdaságátadásról

Első olvasatra talán sokkolónak tűnhet, de mostanra már minden harmadik magyar gazda a nyugdíjaskorba lépett. Ha belegondolunk, arról a generációról van szó, amelyik a rendszerváltozás idején vállalkozást indított és mára jellemzően egy jól működő gazdaságot tud átadni. Éppen őket segíti az az új törvény, amely az agrárgazdaságok sokkal egyszerűbb átadását teszi lehetővé.

Természetes eredetű, baktériumölő, lebomló csomagolóanyag

Szingapúri és amerikai kutatóknak sikerült olyan biológiailag lebomló csomagolóanyagot fejleszteni, ami elpusztítja az emberre veszélyes baktériumokat, egyben 2-3 nappal hosszabban pulton tartható a belecsomagolt gyümölcs. Az alapanyagot a kukoricafeldolgozás melléktermékéből, a hatóanyagokat kakukkfűből és citrusfélékből nyerik.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Karácsonyfából jó minőségű komposzt

Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.