Back to top

Május 10-én tartjuk az ország legrégebbi zöld ünnepét

A Föld napjának testvérünnepe a madarak és fák napja, amelyet a 1994-es miniszteri rendelet alapján, immár több mint 100 éve május 10-én ünneplünk. A hagyománnyá váló ünnepnap célja a társadalom természetvédelmi elkötelezettségének kialakítása, elmélyítése.

A madarak és fák napjának közvetlen előzménye az az 1902-es a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében kötött párizsi egyezmény, amely után Chernel István ornitológus még abban az évben megalapította a madarak és fák napját – azonban hivatalossá Herman Ottó közbenjárásával vált 1906-ban.

Fotó: Wikipédia
Később az esemény iskolai keretek közé került Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által, amelyet az elemi iskolákban minden tanévben „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben kellett a diákoknak megünnepelniük. A tanítók elmélyült előadást tartottak a madarak életéről, a fák fontosságáról, természet elemi lényegéről és szerepéről.

Az I. világháború kitörésével a rendszeresen megtartott ünnepnap megszakadt. Ezt követően az iskolai intézményre bízták, megünneplik-e a madarak és fák napját. A társadalomban és az oktatási intézményekben végül alábbhagyott az ünnep jelentősége, a II. világháború kitörésével pedig ez a tendencia tovább erősödött.

Sokáig nem is igen lehetett hallani erről a jeles napról (vélhetően amerikai eredete miatt sem), majd csak az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét.

A későbbiekben is az elmúlás szele fenyegette az ünnepnapot, egészen az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvényig, amelynek záró rendelkezése hagyományként megemlíti a madarak és fák napját. A rendszerváltás után ismét feléledt e jeles nap megtartása, s egy 1994-es miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek ünnepét.

E több mint 100 éves időintervallum során a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a jeles napon.

Ez napjainkra hatványozottan igaz, hiszen ha csak a klímaváltozásra gondolunk, a fák kapják a legnagyobb szerepet az ellene való védekezésben, egyebek mellett szén-dioxid-megkötő és oxigéntermelő képességükkel. Továbbá számos állatnak is otthont adnak, így a madaraknak is.

2021-ben az év madara a cigánycsuk, az év fája pedig lisztes berkenye (süvöltény) lett!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tizennégy jeladós kanalasgém szolgálja a faj védelmét

Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein - közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.

Fotóturisták a repceföldön?

A természet szerelmesei és az Instragrammerek a festői napraforgó-, repce- vagy levendulaföldeken kóvályognak. Ismerős szituáció? A gazdálkodók számára jóval többről szól egy séta a termésükön át, mint egy kattintás.

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

Már Új-Zélandon is fakulnak a tengeri szivacsok

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Madarakról és fákról a botanikus kertben

Több mint ötszázan vettek részt a Madarak és Fák Napja alkalmából pénteken, a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjében rendezett programon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola két év kényszerszünet után tartotta meg ismét az évtizedes múltra visszatekintő rendezvényt.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Bölcs fákat mutatnak be

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége és a szlovák Narodny Trust tavaly indította el a Bölcs Fák – a történeti és gyűjteményes kertekben lévő matuzsálem fák megőrzése és vonzerejük növelése a zöld turizmus jegyében című kezdeményezését.  Közös munkájuk során támogatják az idős fák állapotának felmérését, a kiválasztott fák ápolását.  

Kávé az üvegházból?

Évente világszerte csaknem 10 milliárd kilogramm kávébabot termelnek, ami egyebek mellett Brazília, Kolumbia, Guatemala, Etiópia és Vietnam egyik legfontosabb exportterméke. A Wageningen Egyetem üvegházi és hagymás növények kutatására szakosodott intézetének egyik kutatása során azt vizsgálják, hogy lehetséges-e kávét termeszteni üvegházban, és a szabályozott körülmények hogyan befolyásolják a kávé ízét és aromaanyagait.

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.