Back to top

Tervek a Hungerit Zrt.-nél: korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés

Befejeződött az a stratégiai feltáró piacelemzés a Hungerit Zrt.-nél, amely alapján Magyarország második legnagyobb baromfi-termeltetéssel, -feldolgozással és továbbfeldolgozással foglalkozó vállalata megtervezi a jövőjét. Ezt a folyamatot a vállalat új vezérigazgatója, Volosinovszki János vezényli le, aki ez év április elsejétől irányítja a cég munkáját.

A szentesi gyárépület és mintabolt
Fotó: Hungerit Zrt
A baromfifeldolgozás szentesi története 1922-ig nyúlik vissza. A Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. jogelődje pedig 1997-ben jött létre három helyi cég egyesülésével. A szentesi baromfifeldolgozás hagyományait őrző társaság

közel 1700 főt foglalkoztat, és évente 81.000 tonna baromfit, brojlercsirkét, pecsenyelibát és pecsenyekacsát dolgoz fel.

Termékei jelen vannak a kis húsboltokban ugyanúgy, mint a legnagyobb élelmiszerkereskedelmi láncokban. Termelésük közel felét exportálják, így termékeik a világ 35 országban megtalálhatók: többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában, Angliában és Svájcban, illetve a tengerentúlon például Kanadában, Japánban, Tajvanon és Hongkongban.

A Hungerit harminc éve elsőként jelent meg panírozott baromfitermékekkel a magyar piacon. A Valdor termékek szinte valamennyi hazai boltban kaphatók, és keresettek külföldön is.

A cég 2021-ben szentesi üzemeiben 20,4 millió db csirke és 12 millió db pecsenyekacsa levágását, míg a Szentesen és Vámospércsen lévő továbbfeldolgozó üzemeiben mintegy 13 ezer tonna baromfiból készült úgynevezett kényelmi termék előállítását tervezi.

Az élőállat előállítás költségei 40 százalékkal növekedtek
Fotó: Hungerit Zrt
Az üzemekbe a cég saját telepeiről, illetve szerződött partnerektől érkezik a vágóállat. Tehát a Hungerit két minőségben, mint állattartó és mint feldolgozó is kitett az inputanyag-áremelkedéseknek. A Baromfi Termék Tanács adatai szerint az ágazatban az élőállat-előállítás költségei 40 százalékkal növekedtek. Volosinovszki János ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy emiatt

a felvásárlási áraknak is el kell mozdulniuk, és a kereskedelmi partnerekkel közös megállapodásra kell jutni, hogy az extra terheket ne csak a termékpálya kezdetén lévő termelők, illetve feldolgozók viseljék.

A kereskedelmi szerződésekben többnyire negyedéves vagy féléves, közösen kialakított ár szerepel, ahol az áremelés melletti érvrendszer egyik legfontosabb eleme jelenleg a takarmányárak emelkedése. A tárgyalások során számíthatnak a terméktanács szakmai támogatására is.

Fotó: Hungerit Zrt.
Volosinovszki János 2021. április 1-jétől a Hungerit Zrt. vezérigazgatója. 1995-ben kezdte szakmai pályafutását az egykori Hajdú-Bét Rt. debreceni üzemében, és a ranglétrát végigjárva 2001-től már a zagyvarékasi gyár vezetője volt. 2004-től a korábbi Merian Orosháza Zrt. termelési igazgatója lett, 2009-től pedig a Nádudvari Élelmiszer Kft.-nél töltött be ügyvezetői és kereskedelmi igazgatói pozíciót egészen a Hungerit Zrt.-hez való 2021. január 1-jei csatlakozásáig. Az első negyedévben általános vezérigazgató-helyettesként vett részt a vállalat irányításában. 2020-ban az élelmiszeriparban végzett 25 éves példamutató munkájáért a szakember a Pénzügyminisztérium egyik legrangosabb elismerésében, a Magyar Gazdaságért Díjban részesült.

„Nádudvaron egy régiósan ismert, 2 milliárd forgalmú élelmiszeripari vállalkozásból építettünk fel jelentős technológiai beruházásokkal egy 12 milliárd forint árbevételű, országosan ismert brandet, – ennek köszönhettem a szakmai elismerést. Itt, Szentesen is komoly növekedési lehetőség előtt állunk, erős élelmiszergyártási tradícióval, ezt kell kihasználnunk. Beruházásainkkal növelnünk kell a hatékonyságot, a már meglévő kereskedelmi pályákat stabilizálnunk kell. A meglévő szakmai tudásra építve új termékeket kell piacra dobnunk és erősíteni a Valdor márkát – ebben látom az én feladatom.”

A csomagolóanyagok árának közismert emelkedését, illetve annak hatásait egy ideig tompítani lehet új, modern technológiák bevezetésével, illetve például a felhasznált műanyagok vastagságának csökkentésével, de ez a végtelenségig nem folytatható, mint ahogy egyelőre a használatuk sem váltható ki egy az egyben.

A csomagolás terén a fejlesztésekben a húsfeldolgozók lehetnek környezettudatosak, de csakis úgy, hogy az előállított és becsomagolt élelmiszer biztonságos marad.

A csomagolóanyagok ára is növekszik
Fotó: Hungerit Zrt.
Bármennyire is kísérleteznek például már az élelmiszeriparban a papírszál-alapú csomagolóanyagokkal, többek közt a piac dönti majd el, hogy használatba kerülnek-e.

Az emelkedő hizlalási költségekről szólva Volosinovszki János elmondta, előfordul, hogy egy brojlerhizlalással foglalkozó termelő a költségei csökkentésére egy-egy turnust kihagy, hisz ez a gyakorlat nem ismeretlen az iparágban. Ezzel az eszközzel a gazdálkodók leginkább télen szoktak élni a fűtésszámla csökkentése érdekében – és ekkor szokták az éves karbantartást, felújítást is elvégezni.

"A piaci lehetőségek hatása a költségekre a baromfiiparban különösen hangsúlyos, csak ez alapján hozhatunk döntéseket – hangsúlyozza Volosinovszki János.

Ez egy nagy létszámot foglalkoztató ágazat, különösen a víziszárnyas-feldolgozásban jelentős a tevékenység kézimunka-igénye.

Ez pedig a minimálbér-emelések miatt a Hungerit esetében évente félmilliárd forint bérnövekedést jelenthet legalább addig, amíg elérjük a nyugat-európai bérszínvonalat. Nem véletlen, hogy mind a rövid, 2-3 éves, mind a hosszú távú fejlesztéseiket is piaci elemzéssel kezdik a vállalatok."

Csirkecombok a gyártósoron
Fotó: Hungerit Zrt.
Most zárult az a stratégiai feltáró piacelemzés, amely meghatározza a jövő fejlesztéseit, amelyek a korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés, illetve élelmiszerbiztonság kulcsszavakkal jellemezhetők.

A Hungerit Zrt.-nél egyébként tavaly is komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások valósultak meg, a fejlesztések pedig 2021-ben tovább folytatódnak.

A hosszú távú, stratégiailag kiemelt fontosságú beruházások között szerepel a jelenlegi víziszárnyasfeldolgozó vonal rekonstrukciója, egy zöldmezős csirkefeldolgozó megépítése, amelynek a tervezése már meg is kezdődött és a vágóhidak termeltetési hátterét biztosító állattartó telepek korszerűsítése, valamint újak létesítése is.

„Termékpályában kell gondolkodnunk, a biztonságos alapanyagbázis megteremtéséhez a mezőgazdasági háttér is fontos – hangsúlyozza a vezérigazgató –, épp ezért lényegesek a telepi beruházások, az, hogy saját telepeink legyenek, és az alapanyag jelentős részét magunk állítsuk elő.”

Víziszárnyas feldolgozás
Fotó: Hungerit Zrt.
Vagyis egy saját baromfihizlaló-telep megépítésének mozgatója az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése is. Egy-egy zárt, korszerű és saját ellenőrzés alatt álló, megfelelő higiéniai zsilipekkel ellátott telepen például lényegesen kisebb a kockázata egy madárinfluenza-járvány kitörésének. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a nagyméretű telepeken lehet igazán hatékony termelést folytatni.

Persze felmerül a kérdés, hogy kell-e nekünk ekkora mértékű fejlesztés, amikor a hazai baromfiágazat úgynevezett önellátottsági szintje 130%.

Mondhatnánk, hogy nem, hisz a kisebb termelők el tudnák helyben látni a lakosságot jó minőségű élelmiszerrel, ám ez így nem igaz. A városi lakosság jellemzően nagy kereskedelmi láncok üzemeltette szuper- és hipermarketekben vásárol, ezeket az üzletláncokat pedig mindig ugyanolyan minőségű és folyamatosan nagy mennyiségű élelmiszerrel kell kiszolgálni, és akkor még nem beszéltünk az exportról. Erre pedig a kistermelők nem képesek. De egyaránt

szükség van a korlátozott felvevőpiacra alapozott helyi árukra és a tömegárura is.

Panírozott termékek a Hungerit Zrt.-től - gluténérzékenyeknek is
Fotó: Hungerit Zrt.
A tömegtermék fogalmát pedig nem szabad a silány minőséggel társítani – jó példa erre a Hungerit négy fő termékköre (csirke, kacsa, panírozott termékek, sültkacsa-termékek), amelynek sült kacsáival hazai boltban nem is találkozni, mivel azok elsősorban az exportpiacok számára készülnek. Fogyasztóként itthon elsősorban csirke- és kacsahússal, illetve a panírozott termékekkel lehet találkozni.

A Hungeritnél augusztusban adják át a harmadik panírozó üzemet, így hazánk legnagyobb panírkapacitása fog a cég rendelkezésére állni, és ezáltal egyre több élelmiszerüzletben találkozhatunk majd Valdor termékekkel.

„Ennek megfelelően folynak a tárgyalások a kereskedelmi partnereinkkel, illetve ezzel párhuzamosan folyik az új, panírozott csirketermékek kifejlesztése is” – mondja a vezérigazgató. S hogy mire is gondol? Például a gluténérzékenyekre, akiknek speciális bundába öltöztetik a csirkemellet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

A koronavírus hatására az e-kereskedelem átveheti az uralmat 2030-ra

2030-ra az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 31-40%-át, a nem élelmiszeripari eladásoknak pedig több mint a felét teszi majd ki - derült ki egy svéd tanulmányból.