Saját malmukban közvetlenül sütés előtt őrlik a gabonát, így az maradéktalanul megőrzi a benne lévő vitaminokat, ásványisókat, nyomelemeket. Termékeiket tej és tojás felhasználása nélkül készítik, így tej-, tojás allergiások és vegetáriánusok is fogyaszthatják finomságaikat.
A pandémia alatt a világhálón receptek cserélnek gazdát, s kirajzolódtak a határvonalak az élesztőpártiak és a tagadók között. Mit szól ehhez egy szakember?
youtube://v/vJbrpoDCzjw
„Örülök, hogy az emberek olyannal foglalták el magukat, ami nem csak egészséges, hanem hasznot is hoz”- magyarázta a Piszkei Öko Pékség tulajdonosa. Ollé Sándor kiemelte, így az emberek tudják, milyen alapanyagból készülnek az elfogyasztott termékek. Kovászolt kenyerekről van szó.
Elkészítése igazi türelemjáték, a pandémia idején viszont a háziasszonyok jobban ráérnek. Valamikor az őseink így készítették a mindennapi kenyerüket, az élesztőgyártás csak a XVII. században indult meg.
„Az élesztővel önmagában nem lenne probléma, de sok az emésztési zavarral küzdő ember”- hangsúlyozta a candida betegség jelentőségét, hogy aki erre allergiás, az könnyen felfúvódik, kellemetlen érzés tölti el. Tulajdonképpen a kovászos készítményekben is van élesztő, csak nem olyan mértékben, mint más sütőipari termékekben.
Mindenki az alapanyagok fontosságát hangsúlyozza. Ebben a tekintetben pedig a Kárpát-medence igazi kincsesbánya. Emellett a szakember a biogazdaságok szerepére hívta fel a figyelmet, amivel a legközelebb állnak a „kozmosz” törvényeihez.
A Piszkei Öko Pékségben a legnagyobb mennyiségben tönkölybúzát dolgoznak fel. De használnak az Erdélyben újrafelfedezett alakort is, amely a tönkölybúza felmenőjének is mondható. Sárga búza, aminek magas a fehérje- és ásványi anyag, valamint karotin tartalma. Nem túl magas hozammal rendelkezik, ugyanakkor a gyengébb területeken is megterem. Emellett hagyományos búzát is használnak, s mindegyikből többféle lisztet őrölnek. A bio alapanyagból készült termékeknek nincsen a maghéján szermaradék, s komolyan odafigyelnek a fuzárium fertőzöttségre. Az élelmiszerkönyv szerinti minimális határ felénél már nem veszik át a búzát.
Véleménye szerint azzal sincsen baj, ha valaki élesztőt használ, de javasolja, hogy előtte inkább készítsen kovászt, s abba tegye az élesztőt. A kovász a jó ízhatásért, a tartósságért felel.
A búza mellett egyre divatosabbak az egyéb alapanyagokból készült lisztek. Széles a választék, a banánliszttől a gesztenye és mandula lisztig. Dolgoznak hajdinával, kölessel, tápióka keményítővel és a hagyományosnak számító rizs és kukorica liszttel, amit a gluténmentes üzemükben használnak. A zablisztnek van gluténos és gluténmentes változata, emellett ott van a kevesek által használt ősi rozsunk, ami nagyon jó beltartalmi mutatókkal rendelkezik.
Az üzletek polcain található kenyérkínálatból nehéz választani.
Ha viszont teljes kiőrlésű lisztből állítják elő, akkor lehet kicsi, nem cserepes a teteje, viszont tömör. Sokan kombinálják az alapanyagokat.
„Az emésztési rendszerünk túlterhelt adalékanyagokkal, amelyeket élelmiszer gyanánt elfogyasztunk”- hívta fel a figyelmet, hogy hetente legalább két alkalommal ajánlott teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret az asztalra tenni, ami „kitakarítja” a bélrendszerünket.
Ökopékségükben elsősorban liszteket, kenyereket, péksüteményeket, süteményeket gyártanak, napi szinten mintegy 180 féle terméket kínálnak.