0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

Nagyon hiányzik hazánkban a fagyvédelmi előrejelzés és szaktanácsadás, mondta bevezetőként, ugyanis minden ismeretet úgy kell összevadászni az eddigi magyar gyakorlat alapján és külföldi irodalomból. Kiskunhalas Bogárzón 12 hektár 54 éves Kieffer körteültetvényt művel Weppert Sándor, és nemcsak a fagyzugos területtel, hanem a fajta korai fakadásából eredő nagyobb kockázattal is meg kell küzdenie. A rügypattanás körül lemeszelte a fák törzsét, amitől két-három nappal későbbi virágzást várt, mert az lenne a legolcsóbb fagyvédelem, ha sikerülne kikerülni a virágzással a hideget.

Manapság azonban gyakran kevert fagyok alakulnak ki, és nehéz eldönteni, hogy szükség van-e a fagyvédelmi intézkedésekre.

Előfordult például, hogy még éjfélkor sem lehetett tudni, lesz-e fagy. Biztos, ami biztos alapon minden második fűrészporos kályhát begyújtották, aztán kiderült, hogy mindegyikre szükség volt, mert végül mínusz 8 °C-ra hűlt a levegő. Ugyancsak gyakori, hogy kisugárzási fagy indul, aztán éjjel mégis föltámad a szél és újabb hideg érkezik: az ilyen fagyot még nehezebb ellensúlyozni. Ráadásul az utóbbi években hat-tíz fagyos éjszakán kell védekezni, ami rendkívül drága és munkaigényes, nem minden kultúra viseli el a költségeit. Minden alkalommal tökéletesen kell dolgozni, mert ha hatból ötször sikerül a védekezés, és az utolsó alkalommal nem, sokkal nagyobb a kár, mintha nem csináltunk volna semmit. Számítása szerint egymillió forintból kell megoldania az ültetvény védelmét, különben ráfizetéses a termesztés.

Mindezen tapasztalatok birtokában kezdett foglalkozni a szélgépekkel, amelyek a világon a legelterjedtebb fagyvédelmi berendezések, és a legolcsóbban, legegyszerűbben működtethetők.

Mostanában még Dél-Afrikában is gyártanak ilyen gépeket, mert a klímaváltozás következtében ott is lehet fagykárra számítani.

Tavaly vásárolt egy török gépet, ami egyáltalán nem vált be, mint utóbb a tüzetes vizsgálat alapján kiderült, a légcsavarja nem volt igazán alkalmas légszállításra. Sok szélgép leírását áttanulmányozva, és gépészmérnökökkel, lakatosokkal egyeztetve minden berendezésből a legjobb megoldásokat igyekeztek átvenni. Olyan apróságokra kell figyelni, mint a lapát hossza, kialakítása, dőlésszöge, ami meghatározza a légszállítás mértékét és a kifújt légáram szélességét, sebességét. Nem mindegy például, hogy nagyon gyors, keskeny légáram keletkezik, vagy jóval szélesebb, kicsit lassabb. Az ő gépe 45 fokos szögben, széles sávban keveri le a fönti melegebb levegőt. A gép 11 méter magas, a kitámasztója 6,4 méter fesztávolságú, a légcsavar átmérője 3 méter. Mobil berendezés, 2 méter magasan lehajtható a szállításhoz, és egy munkahenger állítja föl.

Meghajtására 15 kilowattos villanymotor szolgál, amit hálózatról vagy szükség szerint aggregátorról lehet táplálni. Körülbelül negyedóra alatt föl lehet állítani a gépet.

Egyelőre három kísérleti szélgép működik az ültetvényben, ami 700 méter hosszú és 130 méter széles. Valószínűleg szükség lesz még egyre, és nagyobb lehűlések idején a szélgép munkáját ki kell egészíteni fűtéssel vagy korona alatti öntözéssel. Weppert Sándor úgy gondolja, hogy tíz hideg éjszakából hét-nyolc alkalommal önmagában is elég lesz a szélgép, viszont a légcsavar átmérőjét 4 méterre érdemes növelni. Ezeket a gépeket a 7,5 méter magas körtefákhoz építették, szőlőben, intenzív almásban alacsonyabb is elég lehet. Minél alacsonyabb és szellősebb a kultúra, annál kisebb teljesítmény is elegendő a megvédésére, mert a levegő könnyebben átjárja. Ahogy lombosodnak a fák, úgy romlik a szélgép hatékonysága, és akkor javasolt a kiegészítő fűtés.

Tervei szerint 7-12 méter magas toronnyal készülhetnek a jövőben a magyar szélgépek, ehhez most minősítik a berendezést, és gyártó céget is szeretne találni.

Egyelőre környékbeli lakatosműhelyben készültek el az első gépek, és egy vontatható, vízszintesen forgó lapáttal működő szélgép is majdnem kész, amivel az ültetvényt körbejárva a szélső sávot lehet majd védeni. Nagy gond ugyanis, hogy nálunk sok a hosszú ültetvény, ahová több szélgépet kell telepíteni, és a szegélyek kárt szenvedhetnek. A prototípus 2-4 hektár védelmére alkalmas az idei próbák szerint.

Automata működésű lesz a sorozatgyártásra alkalmas szélgép, hangsúlyozta Weppert Sándor.

Az induláshoz előre programozott hőmérsékletet lehet beállítani, és a vészleállítása sem lesz bonyolult: ha erős szél támad, a nagyobb energiafelhasználást érzékelve áll majd le a szélgép. Addig lehet csak használni, amíg a szélsebesség 15 km/óra alatt marad.

Az idén húsvétkor mínusz 6,5, a következő pénteken mínusz 8,3 °C-ot mértek, akkor körülbelül 30%-os virágzásban volt az ültetvény. A zárt bimbók elviselik a mínusz 6 °C-ot, a kinyílt virágok körülbelül mínusz 3 °C-ig nem károsodnak, tehát általában 2-3 °C-os hőmérséklet-emelkedés már elég a megvédésükhöz.

Sok előrelátást és szervezést igényel a fagyvédelem, be kell szerezni a szükséges eszközöket, Weppert Sándor fagyvédelmi gyertyákat és saját készítésű fűrészporos kályhákat is előkészít. A kályhák megtöltése elég soká tart, úgyhogy ha két egymást követő éjjel is fűteni kell, akkor kerülnek elő a gyertyák.

A korona alatti fagyvédelmi öntözéshez 70 liter/perc teljesítményű szórófejeket használ.

Kezdetben korona fölött öntözött, majd egyre lejjebb kerültek a szórófejek, mostanra alakult
ki a klasszikus korona alatti elhelye-zés. Általában a magas fák fölső harmadában minden beavatkozás nélkül is van termés, nem kell a koronában öntözni.

Ez a ritka famagasság is a fagykárok miatt alakult ki: kihagyó évben nem tudtak megbirkózni az erős növekedéssel, amikor még csak 4 méteresek voltak a fák, fokozatosan engedték őket magasabbra nőni. Metszésükhöz és a szürethez ugyancsak saját készítésű önjáró platókat használnak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet