A C-vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát csak táplálékkal vihető be, alapvetően zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Ebben kiemelt szerepe van a különösen sok C-vitamint tartalmazó étkezési paprikának, nem mindegy azonban, hogy az honnan kerül az asztalunkra.
Ezzel a koncentrációval a paprika kiemelkedik a zöldségfajok közül. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy különbözik-e a hazai (szegvári) és a külföldről behozott paprikák C-vitamin-tartalma. Ennek megállapításához a két időpontban (február 23-án és március 9-én) a Szegvárról és a Marokkóból érkezett mintákban négy ismétlésben megmértük a C-vitamin-tartalmat, és statisztikailag értékeltük az eredményeket. Összesen 24 mintában határoztuk meg a C-vitamin-tartalmat metafoszforsav-oldattal történő kinyerés után folyadékkromatográfiával (HPLC).
A hegyes csípős típusoknál a szentesi minták C-vitamin- tartalma 6%-kal magasabb volt, ami ugyan nem szignifikáns eltérés, de az értékek szórása csupán harmada volt a marokkói terméseknél mértnek, és ez nem elhanyagolható különbség (táblázat).
A szegvári high-tech üvegházból származó minták C-vitamin-tartalma átlagosan 45%-kal volt magasabb, mint a marokkói importból származóé (ábra).
Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy nem elég csak azt vizsgálni, hogy mennyi zöldséget, gyümölcsöt, például paprikát fogyasztunk, táplálkozás-élettani szempontból azt is fontos tudni, hogy az mennyi vitamint, ez esetben mennyi C-vitamint tartalmaz.
Például paprika esetében a C-vitamin felszívódását jelentős mértékben elősegítik a bogyókban szintén nagy koncentrációban jelen levő karotinoidok (pl. β-karotin, lutein stb.), tokoferolok (E-vitamin), folsav, ásványi anyagok (kalcium, magnézium).
Az analitikai vizsgálatokat a régi, hagyományos termesztőberendezésekben és a high-tech üvegházakban nevelt paprikák összehasonlításával kiegészítve folytatjuk.
Keveset fogyasztunkAz egészséges táplálkozás fontos eleme a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a napi ajánlott bevitel legalább 400 gramm zöldség-gyümölcs, hazánkban azonban a férfiak 26%-a, a nők 17%-a, a 18-34 év közötti fiataloknak pedig több mint 50%-a fele ennyit sem fogyaszt. A gyerekek 60%-a ugyancsak kevés zöldséget és gyümölcsöt eszik. Több tudományos közleményben megjelent az az állítás, miszerint az étrend számít a megbetegedések és halálozások legfőbb kockázati tényezőjének, szerepe jelentősebb, mint a légszennyezettségnek és a dohányzásnak. „Az leszel, amit eszel”, nyilatkozta már Szent-Györgyi Albert is. A professzor magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben az aszkorbinsavat, és ő nevezte el C-vitaminnak. A C-vitamin jótékony hatásai sokak számára közismertek: erősíti az immunrendszerünket, növeli a fehérvérsejtek számát, és fokozza a működésüket. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit. Az újabb kutatások szerint erős antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, így védi a szervezetet a rákkeltő anyagok káros hatásaitól. A napi szükséglet minimuma a WHO szerint 60 milligramm, azonban a környezeti stressz, a dohányzás, a lázzal járó betegségek, a fizikai munka, a magasabb életkor megkívánja a bevitt C-vitamin-adag növelését. A vízben oldódó C-vitamin magas hőmérsékleten (pl. főzéskor), vagy hosszabb tárolás során elbomlik. |
Dr. Helyes Lajos
egyetemi tanár,
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
