Back to top

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

A magyar agrárium kilátásai tehát javulnak, derült ki a pénzintézet aktuális Takarék AgrárTrend Indexéből, amit Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója és Héjja Csaba elemző ismertetett a napokban. Mint ismert, a pénzintézet tavaly óta nyilvánosságra hozza a gazdálkodók helyzetértékelését összegző Takarék AgrárTrend Indexet.

A bank szakértői elismerték, hogy 2020 elején még bennük is felmerült a kérdés, lesz-e elegendő élelmiszer a boltokban, vagy hogy a termelők hogyan vészelik át a járványos időszakot.

Hollósi Dávid: az első pánikszerű reakciók után a gazdálkodók elfogadták a helyzetet, alkalmazkodtak hozzá, találtak rá megoldást – és kitartottak
Ezekre és több más kérdésükre az ügyfeleik és a szakmai szervezetek véleménye, valamint a nemzetközi jelentések alapján reméltek választ kapni.

A mindezekből a forrásokból összeállított negyedéves jelentéseik azóta szinte önálló életre keltek, egyre inkább mértékadónak számítanak a piacon. Egyre-másra pontosan megjósolták benne, hogy a következő negyedévben melyik ágazat lesz problémás, és melyik kerül konjunktúrába.

Mint Hollósi Dávid elmondta, az első idei – tavaly óta az ötödik – felmérésük szerint a gazdák bizalmi indexe kezd kiegyenesedni: a 8-tól 48 pontig terjedő skálán 32-es értéket vett fel (1. ábra), tehát az előző negyedév 31,8-es értékéhez képest alig változott.

A szakértők véleménye szerint, „ha nem történik valamilyen katasztrófa a szántóföldi növénytermesztési ágazatban, az index értéke 30 és 35 között stabilizálódik, ami egy abszolút pozitív képet festene az ágazatokról”.

Az aktuális adat hátterében az agrár- és élelmiszeripari piacon bekövetkezett árrobbanás és az inputanyagok beszerzési árának drágulása, illetve az ezek közötti összefüggés áll. Az összes termeléshez-feldolgozáshoz szükséges inputanyag ára emelkedett. Még az acél is „brutálisan drágult”, ami, bármily meglepő, az agrárium teljesítőképességére is komoly hatással lehet a beruházások, az építkezések miatt.

Megállapítják az elemzésben, hogy a „pandémia” helyett egyre gyakrabban szerepelt a „nyitás” szó a megkérdezettek válaszaiban. Tehát a termelők várják a nyitást, a keresleti piac stabilizálódását, különösen a HORECA-szektorban érintettek, hogy végre az eddiginél több árut tudjanak értékesíteni.

A bank szakértői által az index alapján megfogalmazott üzenetek egyike a stratégiával kapcsolatos.

Eszerint az agrárium az utóbbi 30 évben számos katasztrófahely­zetet volt kénytelen elszenvedni az időjárás, a világpiaci árak és a járványok miatt – ezek a rajtunk kívül álló jelenségek leginkább az állattenyésztési ágazatokat sújtották –, ennek ellenére a ‘90-es évek óta folyamatosan erősödik a magyar agrárium. Így volt ez tavaly is. Az első pánikszerű reakciók után a gazdálkodók elfogadták a helyzetet, alkalmazkodtak hozzá, találtak rá megoldást – és kitartottak. „Már csak ezért sem szabad lesajnálni az ágazat 5-10 százalékos hozzájárulását a hazai GDP-hez” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, hozzátéve: hiszen minden nap volt mit enni.

A termékpályaindexek alakulása azt mutatja, hogy az ágazatok mezőnye markánsan kettészakadt (2. ábra).

Az abrakfogyasztó ágazatok, a szőlő-bor és a gyümölcságazat szereplői továbbra is az átlag alatti helyen érzik magukat, míg a szántóföldi növénytermesztési ágazatok többsége afölött.

Ez utóbbi jelentős mértékben összefügg a gabonaár felrobbanásával: jól érzik magukat a termelők – szemben a malmokkal, amelyek jóval kevésbé. Emiatt alacsonyabb ez az érték.

A terményárak 30–50 százalékos emelkedése a termelőknek likviditásbőséget és extraprofitot jelent. Felerősödött az export, már nem nagyon lehet búzát találni magyar piacon.

Ami a jövőt illeti, most úgy tűnik, a vetések alapvetően jó állapotban vannak, bár egy esetleges szárazság még változtathat ezen. Az ágazat piaci kilátásait az Amerikából érkezett aszályhírek is markánsan befolyásolhatják, különösen a repcék állapota aggasztó a tengerentúlon. Ez alapján folytatódhat a tavaly kezdődött áremelkedés. Hollósi Dávid szerint az árak tekintetében hektikus következő időszakra kell számítani. Folytatódik az árak volatilitása, különösen az előre le nem kötött termények esetében.

Nem örülnek az áremelkedésnek az állattenyésztők. A víziszárnyastartók komoly károkat szenvedtek el, mert hűtőházra, készletre termeltek a pandémia alatt.

Többen fel is hagytak a víziszárnyastartással. A tojás- és tejtermelők viszonylag jó helyzetben vannak, különösen utóbbiak, akik jellemzően maguknak termelik a takarmányt, még ha néhány takarmány-összetevőt nekik is a piacról kell beszerezniük. A tojástermelés esetében az előző években tapasztalt keresletnövekedés csillapíthatja a kilengést. Az index mérése óta ez az ágazat teljesít a legjobban, mondta el Hollósi Dávid. Hozzátette, hogy büszkék a legutóbbi előrejelzésükre, mert helyesen látták előre, a terményárak elszállása március végére megjelenik a takarmányok árában. Ezt a készletezési adatokra alapozták, mert sokan próbáltak felkészülni erre az időszakra, de február végére, márciusra kimerültek a készletek.

A szakértők szerint az alapanyagárak emelkedését várhatóan nem tudják érvényesíteni a termelők a húsárakban, képtelenek lesznek egy az egyben átárazni őket az élelmiszerpiacra.

– Ráadásul a világpiacon játszunk: ha valaki hatékonyabban termel nálunk, és idehozza az áruját, akkor nem fog menni az átárazás – mondta az ügyvezető igazgató.

Szintén a mezőny kettészakadását mutatja a kertészeti index, bár pozitívum, hogy ez előtt az ágazat előtt is sok fejlesztési forrást megnyitnak. Hollósi Dávid szerint az üvegházi termesztésben van a legnagyobb potenciál Magyarországon, ugyanakkor ez az egyik leginkább „versenyző piac”, tette hozzá. Mégis: érdemes és kell is versenyezni, hiszen minden más ágazathoz képest kiugró az 1 négyzetméterről elérhető hozama.

A jelenlegi helyzetben nem szívesen vállalkoztak prognózisra az elemzők, mert a következő index júliusban esedékes, akkor, amikorra a piac már beárazta az új év termését.

Annyit azért elmondtak, hogy a szántóföldi növénytermesztés és a hozzá kapcsolódó termékpályák esetében nem várnak drasztikus változást, elsősorban az USA-ból érkező rossz hírek miatt.

Számukra is az a fő kérdés, hogy a jelenlegi magas árszintről tovább emelkedik-e a commodity termények ára, vagy marad a mostani szinten.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 első negyedévében 32 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 0,2 ponttal magasabb az előzőnél. A várakozások jellemzően stagnálnak a tavalyi utolsó negyedévhez képest, a Takarékbank elemzői az állattenyésztőknél tapasztaltak kisebb javulást. Mind a sertés, mind a baromfi átvételi árak emelkedést mutatnak, ami egyrészt a tavalyi mélyponti utáni korrekciót, másrészt pedig a megnövekedett takarmányárak érvényesítését jelenti. A Takarékbank bizalmi indexe tavaly óta folyamatos emelkedést mutat, némileg azonban elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, amely egy évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési pályát feltételez az élelmiszer-gazdaság egészére. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint, amennyiben az állati termékeket előállítók több lépcsőben érvényesíteni tudják a jelentős mértékben megnőtt inputköltségeiket az eladási árakban, és az időjárás a növénytermesztők gazdálkodását sem fogja negatív irányban befolyásolni, az indexérték az idei harmadik negyedévben elérheti ezt a hosszú távon fenntartható, biztos jövedelmezőséget jelentő növekedési szintet.

1. ábra: AgrárTrend Index (2020. I. negyedév–2021. I. negyedév)
Fotó: Takarékbank

Az agrártermelés sajátosságainak köszönhetően, a Takarékbank előzetes várakozásainak megfelelően, a téli hónapokban a bizalmi index értéke nem mutatott jelentős mértékű mozgást, az ugyanakkor ismét láthatóvá vált, hogy eltérőek a folyamatok a vizsgált termékpályákon.

A szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajosmagvak-termékpályákon átlag feletti az alindex értéke, ami a márciusig tovább emelkedő terményáraknak tudható be. A tojás termékpályán az import visszaszorulása, illetve a húsvéti szezon okozott az átlagosnál jobb helyzetértékelést. A baromfi- és a sertéstermékpálya mutatja továbbra is a leginkább pesszimista hangulatot. A baromfi-termékpályán ugyanakkor egyéves időtávban több mint 13 pontos emelkedést tapasztaltak az elemzők. A gyümölcstermesztők és -feldolgozók esetében azonban megismétlődött a tavalyi tendencia: a tavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt az előző évihez hasonló nehéz év elé néz az alágazat, amit az átlagosnál alacsonyabb indexérték is jelez.

2. ábra: Takarék AgrárTrend Index és Termékpálya Indexek (2021. I. negyedévében)
Fotó: Takarékbank

A Takarékbank előrejelzésének megfelelően a 2020 utolsó negyedéve óta rekordmagasságokba emelkedő terményárak a takarmányköltségben 2021 első negyedévében jelentek meg. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően azonban a feldolgozók által integrált termelők számára „védőhálót” nyújt az integráció, továbbá a szarvasmarha-termékpályákon (húsmarha, tej) a nagyobb mértékben a saját termőterületre alapozott takarmányalapanyag-előállítás nyújt biztonságot.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.