A magyar agrárium kilátásai tehát javulnak, derült ki a pénzintézet aktuális Takarék AgrárTrend Indexéből, amit Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója és Héjja Csaba elemző ismertetett a napokban. Mint ismert, a pénzintézet tavaly óta nyilvánosságra hozza a gazdálkodók helyzetértékelését összegző Takarék AgrárTrend Indexet.
Ezekre és több más kérdésükre az ügyfeleik és a szakmai szervezetek véleménye, valamint a nemzetközi jelentések alapján reméltek választ kapni.
A mindezekből a forrásokból összeállított negyedéves jelentéseik azóta szinte önálló életre keltek, egyre inkább mértékadónak számítanak a piacon. Egyre-másra pontosan megjósolták benne, hogy a következő negyedévben melyik ágazat lesz problémás, és melyik kerül konjunktúrába.
Mint Hollósi Dávid elmondta, az első idei – tavaly óta az ötödik – felmérésük szerint a gazdák bizalmi indexe kezd kiegyenesedni: a 8-tól 48 pontig terjedő skálán 32-es értéket vett fel (1. ábra), tehát az előző negyedév 31,8-es értékéhez képest alig változott.
Az aktuális adat hátterében az agrár- és élelmiszeripari piacon bekövetkezett árrobbanás és az inputanyagok beszerzési árának drágulása, illetve az ezek közötti összefüggés áll. Az összes termeléshez-feldolgozáshoz szükséges inputanyag ára emelkedett. Még az acél is „brutálisan drágult”, ami, bármily meglepő, az agrárium teljesítőképességére is komoly hatással lehet a beruházások, az építkezések miatt.
Megállapítják az elemzésben, hogy a „pandémia” helyett egyre gyakrabban szerepelt a „nyitás” szó a megkérdezettek válaszaiban. Tehát a termelők várják a nyitást, a keresleti piac stabilizálódását, különösen a HORECA-szektorban érintettek, hogy végre az eddiginél több árut tudjanak értékesíteni.
Eszerint az agrárium az utóbbi 30 évben számos katasztrófahelyzetet volt kénytelen elszenvedni az időjárás, a világpiaci árak és a járványok miatt – ezek a rajtunk kívül álló jelenségek leginkább az állattenyésztési ágazatokat sújtották –, ennek ellenére a ‘90-es évek óta folyamatosan erősödik a magyar agrárium. Így volt ez tavaly is. Az első pánikszerű reakciók után a gazdálkodók elfogadták a helyzetet, alkalmazkodtak hozzá, találtak rá megoldást – és kitartottak. „Már csak ezért sem szabad lesajnálni az ágazat 5-10 százalékos hozzájárulását a hazai GDP-hez” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, hozzátéve: hiszen minden nap volt mit enni.
A termékpályaindexek alakulása azt mutatja, hogy az ágazatok mezőnye markánsan kettészakadt (2. ábra).
Ez utóbbi jelentős mértékben összefügg a gabonaár felrobbanásával: jól érzik magukat a termelők – szemben a malmokkal, amelyek jóval kevésbé. Emiatt alacsonyabb ez az érték.
A terményárak 30–50 százalékos emelkedése a termelőknek likviditásbőséget és extraprofitot jelent. Felerősödött az export, már nem nagyon lehet búzát találni magyar piacon.
Ami a jövőt illeti, most úgy tűnik, a vetések alapvetően jó állapotban vannak, bár egy esetleges szárazság még változtathat ezen. Az ágazat piaci kilátásait az Amerikából érkezett aszályhírek is markánsan befolyásolhatják, különösen a repcék állapota aggasztó a tengerentúlon. Ez alapján folytatódhat a tavaly kezdődött áremelkedés. Hollósi Dávid szerint az árak tekintetében hektikus következő időszakra kell számítani. Folytatódik az árak volatilitása, különösen az előre le nem kötött termények esetében.
Többen fel is hagytak a víziszárnyastartással. A tojás- és tejtermelők viszonylag jó helyzetben vannak, különösen utóbbiak, akik jellemzően maguknak termelik a takarmányt, még ha néhány takarmány-összetevőt nekik is a piacról kell beszerezniük. A tojástermelés esetében az előző években tapasztalt keresletnövekedés csillapíthatja a kilengést. Az index mérése óta ez az ágazat teljesít a legjobban, mondta el Hollósi Dávid. Hozzátette, hogy büszkék a legutóbbi előrejelzésükre, mert helyesen látták előre, a terményárak elszállása március végére megjelenik a takarmányok árában. Ezt a készletezési adatokra alapozták, mert sokan próbáltak felkészülni erre az időszakra, de február végére, márciusra kimerültek a készletek.
– Ráadásul a világpiacon játszunk: ha valaki hatékonyabban termel nálunk, és idehozza az áruját, akkor nem fog menni az átárazás – mondta az ügyvezető igazgató.
Szintén a mezőny kettészakadását mutatja a kertészeti index, bár pozitívum, hogy ez előtt az ágazat előtt is sok fejlesztési forrást megnyitnak. Hollósi Dávid szerint az üvegházi termesztésben van a legnagyobb potenciál Magyarországon, ugyanakkor ez az egyik leginkább „versenyző piac”, tette hozzá. Mégis: érdemes és kell is versenyezni, hiszen minden más ágazathoz képest kiugró az 1 négyzetméterről elérhető hozama.
A jelenlegi helyzetben nem szívesen vállalkoztak prognózisra az elemzők, mert a következő index júliusban esedékes, akkor, amikorra a piac már beárazta az új év termését.
Számukra is az a fő kérdés, hogy a jelenlegi magas árszintről tovább emelkedik-e a commodity termények ára, vagy marad a mostani szinten.
|
A Takarék AgrárTrend Index értéke 2021 első negyedévében 32 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami 0,2 ponttal magasabb az előzőnél. A várakozások jellemzően stagnálnak a tavalyi utolsó negyedévhez képest, a Takarékbank elemzői az állattenyésztőknél tapasztaltak kisebb javulást. Mind a sertés, mind a baromfi átvételi árak emelkedést mutatnak, ami egyrészt a tavalyi mélyponti utáni korrekciót, másrészt pedig a megnövekedett takarmányárak érvényesítését jelenti. A Takarékbank bizalmi indexe tavaly óta folyamatos emelkedést mutat, némileg azonban elmarad a 35-ös értékű semleges növekedési szinttől, amely egy évi 5-7 százalékos kibocsátásnövekedési pályát feltételez az élelmiszer-gazdaság egészére. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint, amennyiben az állati termékeket előállítók több lépcsőben érvényesíteni tudják a jelentős mértékben megnőtt inputköltségeiket az eladási árakban, és az időjárás a növénytermesztők gazdálkodását sem fogja negatív irányban befolyásolni, az indexérték az idei harmadik negyedévben elérheti ezt a hosszú távon fenntartható, biztos jövedelmezőséget jelentő növekedési szintet. Az agrártermelés sajátosságainak köszönhetően, a Takarékbank előzetes várakozásainak megfelelően, a téli hónapokban a bizalmi index értéke nem mutatott jelentős mértékű mozgást, az ugyanakkor ismét láthatóvá vált, hogy eltérőek a folyamatok a vizsgált termékpályákon. |
|
A szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajosmagvak-termékpályákon átlag feletti az alindex értéke, ami a márciusig tovább emelkedő terményáraknak tudható be. A tojás termékpályán az import visszaszorulása, illetve a húsvéti szezon okozott az átlagosnál jobb helyzetértékelést. A baromfi- és a sertéstermékpálya mutatja továbbra is a leginkább pesszimista hangulatot. A baromfi-termékpályán ugyanakkor egyéves időtávban több mint 13 pontos emelkedést tapasztaltak az elemzők. A gyümölcstermesztők és -feldolgozók esetében azonban megismétlődött a tavalyi tendencia: a tavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt az előző évihez hasonló nehéz év elé néz az alágazat, amit az átlagosnál alacsonyabb indexérték is jelez. A Takarékbank előrejelzésének megfelelően a 2020 utolsó negyedéve óta rekordmagasságokba emelkedő terményárak a takarmányköltségben 2021 első negyedévében jelentek meg. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően azonban a feldolgozók által integrált termelők számára „védőhálót” nyújt az integráció, továbbá a szarvasmarha-termékpályákon (húsmarha, tej) a nagyobb mértékben a saját termőterületre alapozott takarmányalapanyag-előállítás nyújt biztonságot. |
