Back to top

Alacsony a magyar tejtermékek aránya az élelmiszerüzletekben

Hivatkozással a Nébih 2021. évi kutatási jelentésére (Magyar termékek aránya az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok kínálatában – 2020) a magyar termékek kínálatának csökkenése egyértelműen megállapítható.

A vizsgált kereskedelmi egységekben a tejek 95, a joghurtok 19, a túró/kefir/tejföl kategória 89, a sajtok 46, míg a vaj 50%-a volt magyar. A 6 évvel ezelőtti, hasonló felméréshez viszonyítva – kizárólag a tejtermékek kínálatát vizsgálva – megállapítható, hogy csak a tejek esetében történt javulás. Ezzel szemben van olyan tejtermék, ahol 22%-os (!) a 6 év alatt mért visszaesés.

A magyar termékek aránya igen alacsony a joghurtoknál, különösen a SPAR, LIDL és METRO teljesítménye elkeserítő, 15% alatti.

Túró/tejföl/kefir kategóriában a három magyar lánc teljesít a legjobban, 92% felett. A sajtokat értékelve, ugyancsak a magyar kiskereskedelmi láncoknál legjobb az arány, eközben a LIDL-nél a legrosszabb, csupán 24%-os részaránnyal. Vaj esetében a sor végén, 30% alatti aránnyal áll a LIDL és a METRO teljesítménye.

Különösen elkeserítő, hogy az egyik legnagyobb és - a piaci információk alapján - a leggyorsabban bővülő áruházlánc, a LIDL az országos polcfelmérés alapján a magyar termékek jelenléte arányában a legalacsonyabb (56%).

Ebben a kiskereskedelmi láncban ugyan 93%-os a hazai tejek és 88%-os a hazai túró/tejföl/kefir kategória aránya, de csupán 13%-os a magyar joghurtok, 24%-os a magyar sajtok, míg csak 25%-os a magyar vajak aránya. Ez utóbbi három kategóriában a ranglista utolsó helyén szerepel ez a kiskereskedelmi lánc.

Elszomorító ez a tény azért is, mert az elmúlt években több 100 milliárd forintnyi – kapacitás vagy hatékonyság növelő, környezetvédelmi, innovációs célú, költségcsökkentő – beruházás valósult meg a szektorban. A beruházások ma is gőzerővel folynak.

Tejtermelők, tejfeldolgozók, kormányzat, mindannyian igen nagy pénzügyi és szakmai elköteleződést tettek: erőforrásokat nem kímélve befektettek a hazai tej és tejtermék ágazat jövőjébe.

Vannak is évtizedes eredményeik, olyanok, amelyekre méltán lehetnek büszkék. A felvásárolt tej mennyisége 25%-ot emelkedett, ezzel 20 éves rekordot értek el; mindez a tejelő tehénállomány 15%-os csökkenése és a hozamok 25%-os növekedése mellett.

Illusztráció

A tejtermelők álláspontja szerint piacvezetőnek és a ’legdinamikusabban’ fejlődő piaci szereplőnek (kiskereskedelmi láncnak) lenni nem csak dicsőség, hanem egyben felelősség is.

A magyar tejágazat szereplői és egyben a magyar nemzetgazdaság védelmére egyértelmű lépések szükségesek annak érdekében, hogy a magyar termékek ne szoruljanak ki saját piacainkról. A tejtermelők olyan törvénymódosítási javaslatot terveznek tenni az agrárkormányzatnak, ami javíthatja a hazai beszállítói pozíciókat az agresszív és tisztességtelen piaci magatartással szemben.

Forrás: 
Tej Terméktanács

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.