Back to top

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Megfagyott virágrügyek
A természetet felületesen ismerő ember szerint a termesztők mintha nem tudnák a dolgukat, pedig az elemi erők, benne a globális klímaváltozás következményei nem a gazdálkodók szintjén állíthatók meg. Persze az olvasókat kevésbé érdekelheti mostanság, hogy egykor a legfontosabb csonthéjas fajok telelése, majd virágzása sajátos menetet mutatott, és azért gyakran a sarkvidéki hideg légtömegek pusztítása volt felelős.

A gyakorlatban a védekezésre több lehetőség kínálkozott: hagyományos fajták termesztése, télre felkészítő kezelések (permetszerekkel, ritkán takarással stb.), majd a virágzás körüli időszakban a füstölés, zártabb állományú ültetvényekben olykor fáklyázás, és különféle vegyszeres kezelések (Frigocur, Apfros stb.).

A nagyüzemi gazdálkodás tőkeszegénysége az 1980-as évek derekától, majd a tulajdonviszonyok nagy változásai teljesen új helyzetet teremtettek.

Hajdani megfigyelések

Példaként két eset említésre méltó az 1970-es évek közepéről, amikor a fagytűrő fajták termesztése és bizonyos talajművelési módszerek alkalmazása valódi ígéret volt a gyümölcstermesztőknek. Nyujtó Ferenccel megfigyeltük, de csak csendesen hoztuk szóba az egyik sárgabarack-tábla félig megtárcsázott részét: ahol a tárcsázógép már nem dolgozott, a következő hajnali mínusz 4 °C körüli fagy szembetűnő különbséget eredményezett.

A tyúkhúros talajfelszín fölött a Magyar kajszi és egyéb fajták virágai 50%-os arányban fagytak el Cegléden.

A kis kötődött gyümölcsű fáknál Kecskemét-Szarkáson még kisebb kárt figyeltünk meg. A fekete ugaros talajú fáknál (tehát ahol előtte tárcsáztak) viszont csak 5-8%-ban maradtak meg a sziromhullásban lévő virágok.

Egy másik tapasztalat pedig a térszín különbségeire hívta fel a figyelmet. A kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság termelőszövetkezetben mintegy 1800 méter hosszú résztáblákon jól állapotban tartva, 10-12-féle fajtát termesztettek. A hullámos talajfelszín 7-8 méter különbséget is adott. A „kis völgyekben” a fagyok sokkal nagyobb pusztítást végeztek, mint a platókon. Erről pontos adatsorok jelentek meg A sárgabarack című kultúrflóra-kötetben (2003).

Ökológiai és növénytani ismeretek birtokában a fő gondot három tényezőben látjuk, melyeknek a végső célja mindig a gazdaságosság és a piacképesség igénye volt: a túl gyors fajtaváltások, a szinte ezzel egy időben elkezdődött klímaváltozás, és végül az ültetvénylétesítés és -fenntartás, valamint a termőföld drámai drágulása.

Fagykár sárgabarack-virágoknál

Akkor zöldre virágzunk?

Idén a Dél-Dunántúlt, a Duna-Tisza közét és Északkelet-Magyarországot érték a legnagyobb lehűlések. Az enyhe tél után márciusban nem volt ritka a 15-20 °C-os napi maximum hőmérséklet, de a talaj még csak a homokon tudott plusz 6 °C fölé melegedni. Majd újra és újra erős fagyok következtek, a Duna-Tisza közén mínusz 10 °C alá is süllyedt a hőmérő higanyszála. Mindent egybevetve, okkal tekintették a gazdák vontatottnak a tavaszodást.

A gyümölcstermesztők, szőlészek ilyenkor gyorsan szeretnének adatokat kapni a rügyek állapotáról.

A virágrügyvizsgálatok eredményei nemcsak a fajták érzékenysége és területi sajátságok, hanem a vizsgálati módszerek miatt is ellentmondók lehetnek. Bekövetkezik egy nagyobb hajnali fagy, azonnal mintát gyűjtenek, és valamilyen módon máris megnézik a barnult virágrügyek arányát, holott azok két-három nappal a mintavétel után adnának valós képet a károsodásról. A gyors értékelés esetén csak ritkán nézik meg a rügyalapot, a termő fejlettségét, és nincs eszköz a fagy idején megmérni a rügyek belső hőmérsékletét. Pedig az lenne a legfontosabb adat a kezünkben, és nem mellékes sajátság a termővesszők és gallyak aránya a rügymintákban.

Magányos virágrügyeknél a pikkelylevelek száma és mérete, a virágrügy borítottsága (csésze- és sziromlevelek), valamint a rügyek fejlettsége egyaránt befolyásolja a fagyérzékenységet.

Megfigyelhető olyan is, hogy a fagy után azonnal a rügybelső színe még nem képes valós értéket adni (visszazöldülés, illetve élőnek tűnő virágrügyek lassabb elszíneződése).

A vizsgálatok korlátai

Megfigyeléseink csonthéjas fajok fajtáinál vannak, de nem tudunk egyszerű összevetéseket tenni a fajták, alanyaik, a fák erőnléte és kora, továbbá az állomány sűrűsége és a korona jellemzői szerint. Ennek a kiküszöbölése nem a virágoztatással, sokkal inkább fagyasztási kísérletekkel történhet. Sem az egyik, sem a másik módszer nem hibátlan; valójában mind csak közelítő adatokat produkál, mert nincs mód a rügyek fán belüli jellemzőit pontosan megadni.

Elpusztult és túlélő barackvirág

Ha például déli ághelyzetű, 2 méter magasságból származó virágrügyek jelentenek információt a fajták összehasonlítására, az ültetvény egészére, akkor a május végi kárbecslések akár jelentősen eltérnek a gyors monitorozás eredményétől.

Korábban szerzett megfigyeléseink nem állnak ellentétben a hagyományos tapasztalásokkal, amelyek a korán virágzó fajtáknál, korai tavaszodáskor a virág- és hajtásrügyek súlyosabb károsodását állapítják meg. Természetesen a termővessző és a termőgally formailag hasonló virágrügyeket visel, de fiziológiai állapotukban nagyon is különbözhetnek. Megfigyeltük különböző csonthéjasfajok fajtáinak összehasonlításakor, hogy a virágrügyek fagyérzékenysége a termőképlet minőségi különbségével is magyarázható lehet. Némi előny lehet az is, ha egy fajtára a széles sávban, elhúzódva kialakuló virágrügyek a jellemzők.

Ilyenkor a késői virágok akár a súlyos fagyot is megúszhatják, igaz, a belőlük kötődött gyümölcsök gyengébbek, kisebbek lesznek, mint a „normális időben” létrejött virágokból származók.

A zárt virágrügy, virágbimbó, virág, hulló szirmú virág és a kis gyümölcs fagytűrése eltérő. Eddig nem voltak alapos kutatások a virágpikkely-levelek, csészelevelek és a szirmok nagysága és a szaporítószervek, elsősorban a termő és a virágkehely (nektártermelés miatt) közötti összefüggések tisztázására. Ugyancsak fontos kérdés, hogy a fagy következtében milyen fokú háncs-, kambium-, illetve faszövet-károsodás következik be. Erre a gyors rügyvizsgálatok nem is terjednek ki.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/18 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

A szántóföldekre már ráfér az öntözés

Az elmúlt napokban már nyárias hőmérsékletek és sok napsütés teremtett kedvező időjárási körülményeket a legtöbb termesztett növényünk számára. Ugyanakkor az ország egyes részein ismét csapadékhiány kezd kialakulni, Békés megyében például közel három hete nem esett. Sokfelé lenne szükség egy kiadós csapadékra a szántóföldi növényeink számára.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Így vásárolhatunk szamócát 600 Ft/kg-ért

Két évvel ezelőtt még 1200 Ft/kg-ért kaphattunk a piacon hazai szamócát, ám az idén több, mint a dupláját kell fizetnünk érte. Így nem csoda, ha egyre népszerűbbek a "szedd magad" eperföldek, amelyek fő szezonja e héten startol. Rögtönzött tesztünkből azonban kiderült, csak a hűs szobából tűnik idillikusnak kosárkával a kezünkben édes termés után kutatni az eperföldön.