Az idei enyhébb tél a szőlőkárosítók áttelelésének is kedvezett. Sokat vitatott kérdés, hogy a szőlőben kell-e a tenyészidőszak megindulása körül permetezni, amire a válasz mára egyértelműen: igen!
A szőlő nyugalmi időszakban végzett metszése, bár növényvédelmi jelentőséggel is bír (gyéríti a szőlőlevélatkák egyedszámát, az amerikai szőlőkabóca tojásait, a lisztharmat elsődleges fertőzési lehetőségeit), egymagában nem oldja meg a szőlő növényvédelmét, mert a művelésmódnak megfelelően kialakított tőkeforma fás részein, valamint a rügypikkelyek alatt még sok telelő alak megtalálható.
A szőlőlevélatka az 1-2 éves részek határán, több éves fás részek kéregrepedéseiben, rügypikkelyek alatt, a szőlőgubacsatka viszont a rügyekben a rügypikkelyek alatt.
A soktápnövényű takácsatkák az alma, őszibarack, cseresznye, meggy és mandula mellett a szőlőt is károsítják. A piros gyümölcsfa-takácsatka téli tojásai a szőlő fás részein, vesszőkön, rügyek tövénél láthatók. Kifejlett nőstényként telel a kétfoltos takácsatka és a galagonya takácsatka a fás részek kéregrepedéseiben, de a kétfoltos takácsatka a gyomokon, gyommaradványokon is áttelel.
Hazánkban kizárólag a szőlőn fordul elő a lapos szőlőatka, aminek ugyancsak a kifejlett nőstényei vészelik át a telet a rügypikkelyek alatt, rügyek tövénél.
Kéregrepedésekben és a szőlőkarók repedéseiben is megtalálhatjuk a szőlőilonca telelő fiatal hernyóinak 2-3 mm-es fehér gubóit.
A szőlő fitoplazmás betegségét terjesztő amerikai szőlőkabóca tojásalakban telel, az 1,3 mm hosszú, barnás színű, néha lapos tojások a kétéves fás részeken, a kétéves részek foszló kérge alatt találhatók.
A metszés befejeztével tehát lássunk neki a lemosó permetezésnek, ami a szőlő azon károsítói ellen nyújt védelmet, amelyek a tőkék különböző részein (pl. a törzsön, annak repedéseiben, a vesszőkön, az egyéb fás részeken, és a rügyek környékén) telelnek át.
A metszéssel levágott nyesedék kihordása és elégetése, vagy felaprítva a talajba forgatása szintén fontos teendő, amennyiben ezt elmulasztjuk, tavasszal a fertőzött növényi részekből kiszabaduló gombaspórák, illetve kirajzó kártevők (pl. szőlőilonca-hernyók) újra megfertőzhetik a tőkéket.
Fontos, hogy lemosásszerűen, nagy lémennyiséggel (de úgy,hogy ne folyjon) permetezzünk, hogy a permetlé mindenhol befedje a rügyeket, rügypikkelyeket, valamint a tőke fás részeinek (törzs, tőkefej, kordonkarok, csapok) felületét, repedéseit. A szersodródást elkerülhetjük, ha a permetezést szélcsendes, száraz időben végezzük.
A lemosó permetezés időpontjait, készítményeit a táblázatban soroljuk föl. Ezenkívül felhívjuk a figyelmet, hogy a szőlőlevélatka és szőlőgubacsatka azon egyedei ellen, amelyek a rügyekben a rügypikkelyek alatt telelnek át, csak a rügypattanás-gyapotos állapot körül elvégzett permetezés hatásos, pl. a Nevikén vagy az Agrokén lemosószerek valamelyikével.
A piros gyümölcsfa-takácsatka és az amerikai szőlőkabóca áttelelő tojásainak gyérítésére az olajos szerek (pl. Vegarep EC) alkalmasak, amelyekkel a rügyfakadáshoz közeli időpontban védekezzünk.
A törzs- és a kordonkarelhalást okozó kórokozók (pl. szőlő eutípás tőkeelhalása, szőlő feketefoltossága, szőlő sztereumos tőkeelhalása) ellen hatásos a réztartalmú szerekkel (pl. Bordóilé Neo SC) a nyugalmi időszakban elvégzett lemosó permetezés.
A szőlőtőkék fás részein telelő, és kora tavasszal a fakadó rügyeket lerágó kártevők (pl. szőlőilonca-lárvák, kormospille-lárvák, ékköves faaraszoló-lárvák) ellen közvetlenül a rügyfakadás után végrehajtott rovarölő szeres kezeléssel védekezhetünk eredményesen.
Mivel a szőlőilonca hernyói a nagyobb gyommaradványokon, kórókon is áttelelnek, a terület gyommentesítésével is csökkenthetjük a korai kártétel mértékét.
Olyan helyeken, ahol a kártevő atkák (takácsatkák, levélatkák) nagymértékben felszaporodnak, érdemes megpróbálkozni a ragadozóatkák (pl. Typhlodromus pyri) mesterséges betelepítésével: fakadó hajtással, idősebb, cser tőkerésszel vagy filccsíkkal lehet átvinni a hasznos atkákat a szőlőnkbe. Ebből a fajból szőlőleveleként 1-2 példány már képes a kártételi küszöb alatt tartani a káros atkapopulációt.