Back to top

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

A megfelelő egészségi állapot és a friss zöldségek, gyümölcsök között szoros az összefüggés. Tanulmányok sokasága foglalkozik az emberi egészség fenntartásával. Most a bostoni Harvard School of Public Health kutatócsoportja a hosszú élettartam vizsgálatával egészítette ki kutatásukat.

Az új tanulmány márciusban jelent meg a Circulation című folyóiratban.

A tanulmány egy lépéssel előrébb vitte a "zöldségek jót tesznek az egészségnek" állításokat, és konkrétan meghatározta, hogy napi hány adag zöldséggel lehet hosszabb élettartamot elérni.

A szerzők összefüggést találtak a napi öt adag zöldség és gyümölcs elfogyasztása és a hosszabb élettartam között.

Fotó: A kutatók megállapították, hogy az az optimális, ha napi háromszor fogyasztunk zöldséget, kétszer pedig gyümölcsöt. forrás: pixabay

A következtetés levonásához a kutatók két különböző, több évtizedes egészségügyi tanulmányból származó egészségügyi és viselkedési adatokat elemeztek. Kiválasztottak 66 719 nőt a Nurses' Health Study-ból, amely 30 évnyi információt gyűjtött össze az életmódbeli tényezőkről, viselkedésről és személyes jellemzőkről, valamint a kutatás során több mint 30 betegség előfordulási gyakoriságáról.

Emellett felhasználták a kizárólag férfiakból álló Health Professionals Follow-up Study 28 éves adatait is, amelyből 42 016 férfit választottak ki.

Ahhoz, hogy a résztvevők bekerülhessenek az új kutatásba, minden résztvevőnek cukorbetegségtől, szív- és érrendszeri betegségtől és rákbetegségtől mentesnek kellett lennie a vizsgálat kezdetén.

Emellett szorgalmasan jelenteniük kellett a táplálékbevitelüket. Ha a jelentésben jelentős hiányosságok mutatkoztak, az kizárta őket az új tanulmányba való bekerülésből.

Miután a kutatók kielemezték a számokat, megállapították, hogy az optimális fogyasztás a napi három adag zöldség és a napi két adag gyümölcs. Azokban a csoportokban, amelyek ezekről a mennyiségekről számoltak be, 13%-kal kisebb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, mint azokéban, akik csak napi kettő vagy annál kevesebb adag zöldséget, illetve gyümölcsöt fogyasztottak. A szívbetegség okozta halálozás kockázata 10%-kal, a légzőszervi megbetegedés okozta halálozás kockázata pedig 35%-kal volt alacsonyabb.

A napi öt adag zöldség, gyümölcsnél természetesen lehet többet is fogyasztani, viszont a kutatások szerint az nem növeli tovább az élettartamot.

Elnézést kérünk a burgonya és a gyümölcslé kedvelőitől, de ezen ételek, italok fogyasztása nem jár ugyanezen egészségügyi előnyökkel.

Hogyan mérjük tehát az adagokat? Egy kis vagy közepes méretű gyümölcs - például egy alma, őszibarack vagy körte - egy adagnak számít. Ha bogyós gyümölcsöket vagy dinnyét eszik, az 1 csésze. Egy adag főtt zöldség fél csésze, a friss zöldségek esetében pedig 1 csésze.

Forrás: 
dailyherald.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

Versenybe szálltak az Év Kenyere címért

Hagyományos búza- és innovatív kenyér kategóriában indulhattak a pékségek az idei kenyérversenyen. Tokaji aszú és káposzta is szerepelt az alapanyagok között. Nem csupán az íz, az állag, az előállítás, az új ötlet volt a döntő, hanem a gyárhatóság is. Idén először a sajtó képviselő is pontozhattak, a véleményük alapján választják ki a közönségdíjas termékeket.