Back to top

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Érezhetően nagyobb arányban morzsolódtak le az elmúlt hónapokban
Maximum 100 milliós támogatásra pályázhatnak a baromfitenyésztők
Fotó: pixabay
Bár ezek nagyon jó hírek, mégis sok állattartó fontolgatja mostanában, hogy fejlesszen vagy abbahagyja a termelést. Ennek főként a takarmány és az egyéb inputanyagok magas ára az oka, amit nem követnek a felvásárlási árak, így veszteségessé vált a termelés – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezetője.

Úgy véli, a kisebb gazdaságok fejlesztéséhez országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásra lenne szükség.

A szaktárca ígéretet tett, hogy amennyiben jelentős és megalapozott támogatási többletigény jelentkezik, a nagy állattartóknak kiírt kerethez hasonlóan ezt is bővíteni fogják.

A kistermelői kör számára, eszközbeszerzésre és korszerűsítésre hirdetett – egyelőre - 30 milliárdos alapból a sertés- és baromfitenyésztők legfeljebb 100, a szarvasmarhatartók legfeljebb 50, a juh- és kecsketenyésztők pedig maximum 20 millió forintos támogatásra pályázhatnak.

A támogatás intenzitása 50 százalék, kivéve a központi régiót, ahol 40.

Az állattartó telepek sosincsenek befejezve, folyamatosan fejlődik a technológia és a genetika – mondta a Kossuth Rádióban a MÁSZ igazgatója, arra utalva, hogy aki piacon akar maradni, annak fejlesztenie kell. Az ágazat koncentrálódik: egyre több állatot tart egyre kevesebb gazdálkodó, a technológiai háttér pedig egyre jelentősebb tőkeberuházást igényel.

Ha megalapozott lesz a többletigény, számítani lehet bővítésre
Száz millióig kérhetnek fejlesztési támogatást a kisebb sertéstartó telepek
Fotó: pixabay

Állami támogatás nélkül nehéz talpon maradni, fejleszteni pedig szinte lehetetlen, ugyanakkor a pandémia is rámutatott, mennyire fontos ez az ágazat az egészséges hazai élelmiszerek termelésében.

A nagy állattartó telepek korszerűsítésére tavaly 50 milliárd forintos pályázati alapot hirdetett meg a kormány, amelyre összesen 330 milliárd igény érkezett, aminek hatására több mint 260 milliárd forintra emelte meg a támogatási keretet a szaktárca. Az elmúlt tíz évben többször írtak ki hasonló jellegű pályázatot, amelyet minden esetben túligényeltek a gazdálkodók. Ilyen arányú kiegészítés azonban eddig nem történt.

Ez tényleg történelmi léptékű, és a tervek szerint nyáron új forrással nyithat újra ez a pályázati alap – mondta Wagenhoffer Zsombor.

„Ugyanakkor vannak állattartók, akik nem akarnak, illetve nem is tudnak pályázni, és őket nagyon féltjük” – tette hozzá. Egy ideig ugyanis még biztosan nem lesz olcsóbb a takarmány, és a többi inputanyag is jelentősen drágult. A tőkeszegény vállalkozások, amelyek egyébként is lemaradtak a versenyben, érezhetően nagyobb arányban morzsolódtak le az elmúlt hónapokban a megszokottnál.

A pályázati jelentkezések a hangulat és a fejlesztési kedv indikátoraként is működnek majd a következő hónapokban.

Fotó: Csatlós Norbert
Aki ugyanis folytatni akarja a termelést, annak fejlesztenie kell, aki pedig fejleszteni akar, annak pályáznia kell. „Nincs más út, mint előre.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Fogamzásgátló a vaddisznók túlszaporodása ellen

Új készítmény használatát engedélyezték Oklahomában a vaddisznók elszaporodásának megfékezésére.

Kisállattenyésztés: jövedelmezősége csekély – Hobbiként kevesen választják

Az elmúlt évtizedek távlatában igen sok változáson ment keresztül a hazai kisállattenyésztés. Jelenleg ott tartunk, hogy sokkal kevesebben tartanak kisállatokat, mint korábban, amin érdemes lenne változtatni, hiszen ez egy olyan hobbi, amely segíti a család élelmiszer-ellátását, és valamikor még kiegészítő jövedelmet is hozott…

Nem a fogyasztókkal akarják megfizettetni veszteségeiket a tojástermelők

Nem tekinthető normálisnak a tojáson alkalmazott 50-55 százalékos árrés. A május óta veszteséges termelők többet fognak kérni, de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árnak is növekednie kell – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a szaktárca és az Agrármarketing Centrum szervezett a tojás világnapja alkalmából.