Bár ezek nagyon jó hírek, mégis sok állattartó fontolgatja mostanában, hogy fejlesszen vagy abbahagyja a termelést. Ennek főként a takarmány és az egyéb inputanyagok magas ára az oka, amit nem követnek a felvásárlási árak, így veszteségessé vált a termelés – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezetője.
Úgy véli, a kisebb gazdaságok fejlesztéséhez országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásra lenne szükség.
A szaktárca ígéretet tett, hogy amennyiben jelentős és megalapozott támogatási többletigény jelentkezik, a nagy állattartóknak kiírt kerethez hasonlóan ezt is bővíteni fogják.
A kistermelői kör számára, eszközbeszerzésre és korszerűsítésre hirdetett – egyelőre – 30 milliárdos alapból a sertés- és baromfitenyésztők legfeljebb 100, a szarvasmarhatartók legfeljebb 50, a juh- és kecsketenyésztők pedig maximum 20 millió forintos támogatásra pályázhatnak.
A támogatás intenzitása 50 százalék, kivéve a központi régiót, ahol 40.
Az állattartó telepek sosincsenek befejezve, folyamatosan fejlődik a technológia és a genetika – mondta a Kossuth Rádióban a MÁSZ igazgatója, arra utalva, hogy aki piacon akar maradni, annak fejlesztenie kell. Az ágazat koncentrálódik: egyre több állatot tart egyre kevesebb gazdálkodó, a technológiai háttér pedig egyre jelentősebb tőkeberuházást igényel.
Állami támogatás nélkül nehéz talpon maradni, fejleszteni pedig szinte lehetetlen, ugyanakkor a pandémia is rámutatott, mennyire fontos ez az ágazat az egészséges hazai élelmiszerek termelésében.
A nagy állattartó telepek korszerűsítésére tavaly 50 milliárd forintos pályázati alapot hirdetett meg a kormány, amelyre összesen 330 milliárd igény érkezett, aminek hatására több mint 260 milliárd forintra emelte meg a támogatási keretet a szaktárca. Az elmúlt tíz évben többször írtak ki hasonló jellegű pályázatot, amelyet minden esetben túligényeltek a gazdálkodók. Ilyen arányú kiegészítés azonban eddig nem történt.
Ez tényleg történelmi léptékű, és a tervek szerint nyáron új forrással nyithat újra ez a pályázati alap – mondta Wagenhoffer Zsombor.
„Ugyanakkor vannak állattartók, akik nem akarnak, illetve nem is tudnak pályázni, és őket nagyon féltjük” – tette hozzá. Egy ideig ugyanis még biztosan nem lesz olcsóbb a takarmány, és a többi inputanyag is jelentősen drágult. A tőkeszegény vállalkozások, amelyek egyébként is lemaradtak a versenyben, érezhetően nagyobb arányban morzsolódtak le az elmúlt hónapokban a megszokottnál.
Aki ugyanis folytatni akarja a termelést, annak fejlesztenie kell, aki pedig fejleszteni akar, annak pályáznia kell. „Nincs más út, mint előre.”