Back to top

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Érezhetően nagyobb arányban morzsolódtak le az elmúlt hónapokban
Maximum 100 milliós támogatásra pályázhatnak a baromfitenyésztők
Fotó: pixabay
Bár ezek nagyon jó hírek, mégis sok állattartó fontolgatja mostanában, hogy fejlesszen vagy abbahagyja a termelést. Ennek főként a takarmány és az egyéb inputanyagok magas ára az oka, amit nem követnek a felvásárlási árak, így veszteségessé vált a termelés – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezetője.

Úgy véli, a kisebb gazdaságok fejlesztéséhez országos szinten százmilliárdos nagyságrendű beruházásra lenne szükség.

A szaktárca ígéretet tett, hogy amennyiben jelentős és megalapozott támogatási többletigény jelentkezik, a nagy állattartóknak kiírt kerethez hasonlóan ezt is bővíteni fogják.

A kistermelői kör számára, eszközbeszerzésre és korszerűsítésre hirdetett – egyelőre - 30 milliárdos alapból a sertés- és baromfitenyésztők legfeljebb 100, a szarvasmarhatartók legfeljebb 50, a juh- és kecsketenyésztők pedig maximum 20 millió forintos támogatásra pályázhatnak.

A támogatás intenzitása 50 százalék, kivéve a központi régiót, ahol 40.

Az állattartó telepek sosincsenek befejezve, folyamatosan fejlődik a technológia és a genetika – mondta a Kossuth Rádióban a MÁSZ igazgatója, arra utalva, hogy aki piacon akar maradni, annak fejlesztenie kell. Az ágazat koncentrálódik: egyre több állatot tart egyre kevesebb gazdálkodó, a technológiai háttér pedig egyre jelentősebb tőkeberuházást igényel.

Ha megalapozott lesz a többletigény, számítani lehet bővítésre
Száz millióig kérhetnek fejlesztési támogatást a kisebb sertéstartó telepek
Fotó: pixabay

Állami támogatás nélkül nehéz talpon maradni, fejleszteni pedig szinte lehetetlen, ugyanakkor a pandémia is rámutatott, mennyire fontos ez az ágazat az egészséges hazai élelmiszerek termelésében.

A nagy állattartó telepek korszerűsítésére tavaly 50 milliárd forintos pályázati alapot hirdetett meg a kormány, amelyre összesen 330 milliárd igény érkezett, aminek hatására több mint 260 milliárd forintra emelte meg a támogatási keretet a szaktárca. Az elmúlt tíz évben többször írtak ki hasonló jellegű pályázatot, amelyet minden esetben túligényeltek a gazdálkodók. Ilyen arányú kiegészítés azonban eddig nem történt.

Ez tényleg történelmi léptékű, és a tervek szerint nyáron új forrással nyithat újra ez a pályázati alap – mondta Wagenhoffer Zsombor.

„Ugyanakkor vannak állattartók, akik nem akarnak, illetve nem is tudnak pályázni, és őket nagyon féltjük” – tette hozzá. Egy ideig ugyanis még biztosan nem lesz olcsóbb a takarmány, és a többi inputanyag is jelentősen drágult. A tőkeszegény vállalkozások, amelyek egyébként is lemaradtak a versenyben, érezhetően nagyobb arányban morzsolódtak le az elmúlt hónapokban a megszokottnál.

A pályázati jelentkezések a hangulat és a fejlesztési kedv indikátoraként is működnek majd a következő hónapokban.

Fotó: Csatlós Norbert
Aki ugyanis folytatni akarja a termelést, annak fejlesztenie kell, aki pedig fejleszteni akar, annak pályáznia kell. „Nincs más út, mint előre.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Befejeződött az aratás Békés megyében

Befejeződött az aratás Békés megyében, az őszi árpa- és az őszi búzatermés felülmúlta a várakozásokat, az őszi káposztarepce felvásárlási ára pedig rekordot ért el.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

Állt az aratás a viharok miatt

Az utóbbi másfél-két hét változékony, sokszor viharos időjárása miatt kétszer is kényszerszünetet kellett tartani és nem csak ez akadályozta az aratást. A jég elverte a szőlő felét és a szántóföldi kultúrákban is mintegy 10-15 százalékos jégkárt regisztráltak a Komárom-Esztergom megyei Ete határában.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.