Back to top

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

A Fülöp-szigeteken megkezdték egy új vakcina tesztelését az afrikai sertéspestis (AFP) elleni védelmére. A klinikai tesztek az új vakcina hatékonyságát és biztonságosságát hivatottak igazolni, jelentette be William Dara, a Fülöp-szigeteki Mezőgazdasági Minisztérium vezetője. Szerinte a sikeres tesztek esélyt jelenthetnek az ASP-probléma ellenőrzésére az országban.

Az afrikai sertéspestis elleni vakcina kísérletek jelenleg 10 Fülöp-szigeteki gazdaságban zajlanak. Eddig a világon még nem sikerült kifejleszteni hatékony és engedélyezett vakcinát az ASP ellen.

Az Állategészségügyi Világszervezethez (OIE) eljuttatott információk szerint a Fülöp-szigeteken 2019 júliusában fordultak elő először ASP-s esetek. Az idén február végéig 622 helyen tört ki a járvány, az ország 83 közigazgatási régiója közül több, mint 30-ban. A sertések közvetlen vesztesége már meghaladta a 425 800-at. Az adatok szerint 2020 augusztusában volt a járvány csúcspontja, amikor 1773 gócpontot regisztráltak. A számok most csökkenni látszanak, ez év márciusban már csak 62 esetet regisztráltak.

Kérdés, hogy Európában megoldást jelenthet-e majd a szóban forgó vakcina?

Egyes vélemények szerint, még ha Fülöp-szigeteki tudósok kutatásai a kívánt hatást eredményezik is, kicsi az esélye annak, hogy a készítményt az Európai Unióban jóváhagyják. A vakcina uniós országokban történő felhasználásának alapvető feltétele, hogy úgynevezett differenciáló vakcinának kell lennie, amely lehetővé teszi annak megkülönböztetését, hogy a sertések vérében jelen lévő antitestek a vakcina hatására alakultak ki. Ha az új vakcina nem felel meg ennek a kritériumnak, Európának tovább kell várnia a megoldásra.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Július 14-én újra megnyílik az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

Mindent a falvakért!

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt idén elmarad Szerbiában a népszámlálás, és emiatt az elemzésekben csak a 2011-es összeírás adataira tudunk támaszkodni, mind többen mondják ki hangosan a nyugat-balkáni országban, hogy sürgősen tenni kell valamit, mert a helyzet tarthatatlan. Az utolsó népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 5 százalékkal csökkent az ország népessége.

Petőfiszállás: a mi falunk, a mi jövőnk

Hogyan birkóztak meg a járvánnyal a Duna-Tisza közi települések és vállalkozások? Milyen fejlesztésekben reménykednek és milyen új kihívásoknak igyekeznek megfelelni? E kérdésekre keresett választ Petőfiszállásra és Kiskunfélegyházára látogató tudósítónk.

Ha a teheneket megkérdezzük, ők a robotot választják – Fejőrobotok Rétalap-Balogtagon

A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. az ország egyik legjelentősebb szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozása. Három telephelyen több, mint 2600 szarvasmarhát tartanak. 2017-től a Biokontroll Hungária Kft-vel együttműködve ökológiailag ellenőrzött biotejet állítanak elő. Az általuk megtermelt 27 millió kg nyers tej országosan kiemelkedő teljesítmény.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.