Feldman Zsolt üdvözölte, hogy a kertbarátok szövetségének 20 ezer tagja, és rajtuk kívül több százezer kerttulajdonos végez háztáji tevékenységet országszerte. Ez az elfoglaltság a korszerű művelésre, és a régi magyar tájfajták ápolására egyaránt kiterjed, hozzájárul az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelhez, teremtő közösséget alkot, fölvállalja a tudásmegosztás feladatát, ezért az AM – mint fogalmazott – minden eszközével segíti a Kiskert program megvalósítását.
Az alapok ezzel létrejöttek, és az agrártárca abban is bízik, hogy a következő években bővülni fog az együttműködés – tette hozzá.
A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a kiskertek művelői saját magukon kívül másokat is elláthatnak helyben termelt áruval, és ez minden szempontból jobb, mint több száz, vagy akár több ezer kilométerről érkezett terményeket venni. Szent-Miklóssy Ferenc elmondta, hogy Magyarországon 1916-tól működik szervezett formában a kertbarát mozgalom, és az erdélyi, felvidéki, délvidéki kertművelőkkel ma is erős a kapcsolatuk.
A szövetség a pénteken létrejött együttműködés értelmében ehhez kapcsolódó feladatokat vállalt, többek között digitális tudástárat hoznak létre, szaktanácsadó hálózatot működtetnek, és új művelési megoldásokat népszerűsítenek, például az ehető szobanövényeket, az otthoni fűszerkerteket, gyógynövényeket, a télen termő zöldségeket.
A Herman Ottó Intézet háttérintézményként segíti a Kiskert programhoz kapcsolódó együttműködést – közölte Bozzay Péter ügyvezető.
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ osztályvezetője abban bízik, hogy a Kiskert programhoz kapcsolódva hozzájárulhatnak a magyar tájfajták népszerűsítéséhez. Horváth Lajos közölte, hogy az intézmény több mint 17 ezer tájfajtát őriz, amelyekből nemcsak a termelőknek, hanem kertművelőknek is adnak mintákat.