Back to top

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Aki kirándulószezonban, hétvégén a tavaly felújított Apátkúti-tavat, a Bertényi Miklós Füvészkertet, a Telgárthy-rétet, az Ördögmalom-vízesést vagy a Kaán Károly-forrást választja a Pilisi Parkerdő gyönyörű helyszínei közül, kellemes időjárás esetén valószínűleg a fővárosi bevásárlóközpontok péntek délutáni parkolóképével találkozik.

Autó autó hátán, üres hely sehol, tülekedés…

Sokan a nagy nehezen parkolóhelyet találó kocsiktól pár méterre, a Telgárthy-réten telepednek le piknikezni. Számukra a nehéz parkolás, néhány lépéses séta, és a zsúfolt réten leterített pléd adja a hétvégi természetjárás élményét. Az ilyen hétvégék után a Telgárthy-rét és az Apátkúti-völgyben kialakított parkoló úgy fest, akár a fesztiválok helyszínei a zárást követően: ételmaradék, otthagyott lufik, műanyagpalackok, keréknyomok mindenütt.

A Pilisi Parkerdő a fenntartható erdőgazdálkodásban és a fenntartható erdei turizmus megvalósításában elkötelezett. Utóbbi fontos eleme, hogy az erdőt látogatók létszáma és magatartása összeegyeztethető legyen az erdei élővilág érdekeivel, hiszen az erdőben mi, emberek csak vendégek vagyunk.

Megoldásnak egyelőre egy út kínálkozik, mégpedig hogy mérsékelni, szabályozni kell a kirándulók és az autóik által okozott terhelést.

Egyfelől megfelelő kommunikációs eszközökkel ösztönöznünk kell a kirándulókat, hogy újabb, kevésbé ismert kirándulási lehetőségeket is felfedezzenek, másrészt szükséges lesz átalakítani a kész infrastruktúrára alapozott fejlesztésekkel a meglévő parkolásra szánt területet, amelyért a „négykerekes turista” hajlandó kinyitni a tárcáját.

A fizetős parkolási szolgáltatásból befolyó árbevételt ugyanis a terület karbantartásával kapcsolatos feladatokra lehetne fordítani, amelyeket jelenleg az erdőgazdálkodó kénytelen kizárólag saját, javarészt fakitermelésből származó forrásaiból finanszírozni.

A növekvő turizmus azonban mind több karbantartást, ezáltal több anyagi ráfordítást igényel.

A feladatok közül kiemelt jelentőségű a hulladékkezelés, emellett a népszerű kirándulóhelyek iránti hatalmas érdeklődés miatt sokszor indokolt lenne a nyilvános erdei illemhely működtetése. De a fizetős parkolással megteremthető a tűzrakó helyek, pad-asztal garnitúrák, egyéb közjóléti berendezések fenntartási költsége, vagy az erdei játszóterek üzemeltetésének forrása is.

Egy biztos: parkolásért fizetni senki sem szeret.

Mégis úgy tűnik, hogy a fizetős erdei parkolók működtetése jelentős segítséget nyújtana az erdőgazdálkodó számára, ugyanakkor az erdő látogatóinak is érzékelhető lépés lehet a jelenleginél rendezettebb és fenntarthatóbb turisztikai környezet megvalósítása érdekében.

Mészáros Péter

Pilisi Parkerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.