Back to top

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

A rövid életű növények sérülékenyebbek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, mint a hosszú életű növények. Ezt állapították meg a németországi Integratív Biodiverzitás Központ (iDiv), a Martin Luther Egyetem (MLU), valamint a Helmholtz Környezetkutató Központ (UFZ) kutatói. 

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a növényfajok bizonyos tulajdonságai, például egy nemzedék élettartama, lehetővé teszik, hogy előre jelezzék az adott faj éghajlatváltozással szembeni sérülékenységét. Ennek segítségével fel tudják térképezni azt is, hogy mely növényfajokat kell kiemelten védeni.

A növényvilág faji változatosságának várható csökkenéséért igen nagy részben a klímaváltozás lesz felelős.

Azért hogy a  természetvédelmi erőfeszítések a politikában is érvényesüljenek, és meg lehessen határozni a megfelelő lépéseket, feltétlenül szükséges ismerni, mely régiókat és fajcsoportokat fenyeget a legjobban az éghajlatváltozás.

Az Integratív Biodiverzitás Központ nemzetközi szakértőket bevonásával olyan tanulmányokat állított össze amelyek az éghajlati tényezők, például a csapadék és a hőmérséklettel összefüggésben vizsgálták a populáció méretének változását.

Ezt követően a fajokat megvizsgálták a közös jellemzők, például a generációváltás időtartama szempontjából. A vizsgálat alapján kimutatható, hogy a generációs idő megfelelő mutatója annak, hogy egy faj mennyire sérülékeny az éghajlatváltozással szemben - magyarázta Dr. Aldo Compagnoni, a munkacsoport tagja. 

A tudósok megállapították, hogy mindenek előtt a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények, mint például a fűfélék rosszabbul viselik az éghajlati szélsőségeket. Az kutatások arra is fényt derítettek, hogy a fő korlátozó tényező a csapadék mennyisége. A csapadék ugyanis háromszor jobban befolyásolja a populáció méretét, mint a hőmérséklet.

Noha széles körű  populációs adatokkal rendelkezünk a földön található növényfajok egy részéről, becsülni tudjuk a legtöbb növényfaj hozzávetőleges generációs idejét. Ez egy fontos lépés ahhoz, hogy felmérhessük a fajok globális szintű pusztulásának lehetséges kockázatát az éghajlatváltozással összefüggésben - hangsúlyozta Tiffany Knight, az iDiv, az MLU és az UFZ professzora.

A jelenlegi adatmennyiség még nem elégendő a globális szintű általános megállapításokhoz.

A tudósok csupán 62 növényfajhoz - jellemzően az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mérsékelt égövében előforduló lágyszárú fajokhoz - tudnak megfelelő adatsorokat felállítani a bolygón található mintegy 350 000 növényfaj közül. 

Annak érdekében, hogy megbízható előrejelzéseket tudjunk készíteni az éghajlatváltozás következményeiről a világ minden régiójára és az összes ismert fajra nézve, új populációökológiai kutatásokra van szükség a fás szárú növényfajok és a trópusi növények körében is.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Az éghajlatváltozás elősegíti a kártevők terjedését

A növénybetegségek és az invazív rovarok már most is óriási - akár 40%-os – kárt okoznak a globális növénytermesztésben, az éves veszteségek értéke megközelíti a 300 milliárd dollárt.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Klímaváltozás: alkalmazkodnak a növények a fölmelegedéshez

Egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport a növények meleghez való alkalmazkodási folyamatait vizsgálta. Arra próbáltak magyarázatot keresni, hogyan maradnak a növények élettani folyamatai optimálisak a növény számára már nem ideális, túlságosan magas hőmérsékleten

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

A szántóföldekre már ráfér az öntözés

Az elmúlt napokban már nyárias hőmérsékletek és sok napsütés teremtett kedvező időjárási körülményeket a legtöbb termesztett növényünk számára. Ugyanakkor az ország egyes részein ismét csapadékhiány kezd kialakulni, Békés megyében például közel három hete nem esett. Sokfelé lenne szükség egy kiadós csapadékra a szántóföldi növényeink számára.