Back to top

A jó takarmány titka

2020 novemberében elkezdtek nőni a gabona- és kukoricaárak, és fél év múltán még mindig magasak, sokak szerint csillagászatian magasak – s ezzel persze a keveréktakarmány-árak is az egekben vannak. Azok a mezőgazdasági termelők, akik saját gazdaságuk állatainak termesztik a takarmánynövényeket, joggal gondolkodtak el.

MMG - A jó takarmány titka

Vajon a terményt adják-e el igen jó haszonnal, vagy az épp a gazdaságosság határán egyensúlyozó állattenyésztési ágazatukat szolgálják-e ki. A választ mindenki maga dönti el, de a jó takarmány már a vetőmagválasztásnál eldőlhet.

Czompó Krisztián
Fotó: Csatlós Norbert
Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. receptgazdálkodási vezetője:

„A legnehezebb kérdés az, hogy hol akarom látni a profitot. Növénytermesztési oldalon szeretném látni a profitot, vagy az állattenyésztési oldalon szeretném látni a profitot.

Ha mind a két helyen szeretném látni a profitot, akkor célszerű eldönteni, hogy a takarmányt vásárolom, vagy saját magam állítom elő. Ha saját magam állítom elő a takarmányt, akkor mindenképpen meghatározott fajtákat vetnék, előre jól megválasztott fajtákat és optimalizálnám azt, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű állati terméket tudjak előállítani az egy hektárnyi termőterületről, és ennek megfelelően magas emészthető aminosavtartalmú fajtákat használnék, és mindenképpen olyanokat, amelyek gombarezisztensek, hogy a későbbi mikotoxin nem legyen probléma az állati takarmányozás során.”

Ma már rendelkezésre állnak olyan kutatási eredmények, amelyekből látszik, hogy az egyes talajtípusokon mely gabonafajták adják az előbb említett paraméterekbena legjobb eredményeket. A szakember megítélése szerint pedig rövid időn belül maguk a fajtafenntartók is rendelkezni fognak ezekkel az információkkal.
Persze a takarmánynövények fajtaválasztéka is gazdagodik, illetve a palettája is változik, ami a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás miatt elengedhetetlen is.

Cirok, a klímaváltozást tűrő takarmánynövény
Fotó: pixabay.com
„Van a konvencionális hármas, ugye a kukorica, búza, árpa, amit mindenki ismer, ezen kívül az utóbbi időben sok helyen találkozni tritikáléval és rozzsal, mert igénytelenebb a környezeti tényezőkkel szemben, mint a búza. Nagyon jól beilleszthető minden gazdasági haszonállat takarmányába, illetve a szárazabb termőidőszaknak megfelelően egyre nagyobb térhódítása van a ciroknak. Ezek azok az alapvető takarmány-alapanyagok, amik rendelkezésre állnak. És akkor ezen kívül még továbbra is van a szójadara, ami azért szükséges valamilyen mennyiségben, illetve a napraforgódara, repcedara, és a bioetanol-gyártásnak köszönhetően van DDGS-ünk, illetve a CGF is rendelkezésre áll.”

– foglalta össze Czompó Krisztián.

És ezek csak a hazánkban nagyobb mennyiségben elérhető takarmányalapanyagok, de vannak termelők, akik például a sör- vagy a konzervgyártás melléktermékeit használják fel. A takarmányreceptúrákban tehát lehetséges a változatosság, no és nem is a nyersfehérje-tartalom a kulcsszó.

Fotó: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
„A fehérjék alapvetően aminosavakból épülnek fel – magyarázza Czompó Krisztián. Aminosav építőkövekből épülnek fel a fehérjék, amit az állat emésztés után. Tehát a fehérjét az állat szétbontja aminosavakra, majd a saját genetikájának megfelelően saját fajfehérjét állít elő belőle. Régebben amíg tipikusan kukorica + szója bázison takarmányozott Magyarország egyébként amerikai mintára, alapjában véve a fehérjetartalom meghatározta azt, hogy az állatnak milyen növekedési erélye lesz. Ez volt a régi iskola. Ma már tudjuk, hogy nem csak szójával lehet aminosav-takarmányt előállítani, hanem bejöttek egyéb fehérjehordozó alapanyagok is. És ezek szintetikus aminosavakkal kiegészítve lehetővé teszik azt, hogy egy összességében alacsonyabb fehérjetartalom mellett is kielégítjük az állatnak az aminosav-szükségletét, az emészthető aminosav-szükségletét. így maximalizálni tudjuk a teljesítményét és a felesleges nitrogénkiválasztáson és ürítésen keresztül nem veszít energiát.”

Manapság a takarmányipar 8 különféle aminosavval teheti jól emészthetővé a takarmányt, ami persze elengedhetetlen is. A modern állatfajták ugyanis genetikailag sokkal nagyobb napi súlygyarapodásra vagy tejtermelésre képesek, mint akár 5-10 éve. Ezt a genetikai potenciált pedig ki kell elégíteni a megfelelő takarmánnyal. Ehhez nem kell más, mint egy jó receptúra, azonban a szakember nem csak ezt tartja fontosnak.

Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. receptgazdálkodási vezetője:

Fotó: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
„Véleményem szerint a takarmány legfontosabb része, hogy jó alapanyagokból készüljön. Aztán másodsorban ki kell, hogy elégítse az állatnak a termelési színvonalához szükséges táplálóanyagokat. Ehhez nem árt, hogyha takarmányos szakemberrel kommunikálunk, aki esetlegesen segít a takarmányok összeállításában, és így egy olyan komplett takarmányt tudunk az állataink számára nyújtani, amivel ki tudjuk hozni a genetikailag meghatározott termelési színvonalat.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Új korszak kezdődhet a magyar-orosz agrárkapcsolatokban

„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” rendezvényén.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

OMÉK már 80. alkalommal

Ötszáznál is több kiállító jelentkezett eddig, de számuk folyamatosan nő. Idén az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum által szervezett OMÉK nem különálló rendezvény lesz, hanem a Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő eseménye. A négynapos seregszemle idején itt lesz az ország legnagyobb termelői piaca, ahol hazai és határon túli gazdák portékáiból válogathatnak a látogatók.

Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza

A még magasabb genetikai értéket képviselő, versenyképesebb magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását 150 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium - jelentette be Nagy István miniszter.

Díszbaromfitartás - Törpe és óriás cochinok

Balogh Sándor sóstófalvi portája olyan, mint egy kisebb állatkert. Körülbelül száz különféle szárnyast, emellett nyulakat, malacokat tart a legnagyobb szeretetben és szabadságban. Soha még egyetlen állatot sem vágott le. A túlszaporulatot úgy előzi meg, hogy feleteti a tojásokat minnesotai törpemalacaival, Tepertővel, Sonkával és Szalonnával, akikből persze soha nem lesz étel.

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl-tenyészete. Holland tarkát csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak.

Fűnyírás másképp

Franciaországban 2021. január 21. óta a törvény erejével tették védetté az érzékszervi örökségnek nyilvánított vidéki zajokat és szagokat, úgymint a hajnali kakaskukorékolást, a traktor zakatolását, a tücsökciripelést, a tehenek kolompolását és a trágyaszagot is. Hazánk vidéki településein a háttérzajt sokkal inkább a láncfűrész, a motoros fűkasza vagy a benzines fűnyíró berregése uralja.

Kaliforniai, pannon fehér és német óriás

A nyúltartás sok odafigyelést és törődést igényel. Csak az vágjon bele, aki mindezt vállalja! A Miskolc közeli Ongán élő Mádli János kisebb-nagyobb kihagyásokkal gyermekkora óta foglalkozik nyulakkal. Ahogy mondani szokta: hobbija „eltartja magát”, de nagyon hálás a családjának, mert nélkülük nem tudna megfelelően gondoskodni az állatairól.