Back to top

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Egyszerűen kiszámítható a vízmennyiség

A víz a növényi élet egyik alapja, hiszen a tápanyagok szállításához is kell, de a növények megfelelő turgor-állapotát is a víz tartja fenn. Ha kevés a víz lankadni kezdenek…

Az öntözéssel sohasem jó megvárni a föld teljes kiszáradását, meg azt sem szerencsés, amikor a növény már jelzi a vízhiányt…

Csatasorba állnak az öntözőkannák
Fotó: wikipedia
Öntözni általában akkor kell, amikor elfogyott a könnyen felvehető víz a talajból. Ez az összesen felvehető víznek nagyjából a fele. A talaj vízkészlete hozzávetőlegesen megbecsülhető, hiszen néhány kapavágással láthatjuk, hogy a felszín alatt a gyökérzónában mennyire nedves a föld..

Az öntözővíz-szükséglet meghatározásához tudnunk kell, hogy 1 mm víz egy négyzetméteren "elterítve" 1 litert jelent,

és rendszeres öntözés esetén kb. 1 cm-es talajréteg átnedvesedéséhez nagyjából éppen 1 mm víz szükséges.

Osszunk-szorozzunk

Tehát ha 10 centiméter mélyen nedvesítenénk át a talajt, akkor 10 mm víz kijuttatása szükséges, ami 10 liternek felel meg 1 négyzetméteres felületen. De mindig lényeges, hogy hol helyezkedik el az adott növények gyökérzónája.

Egy épphogy kikelt magoncnak elég a felszín néhány centiméterének az átnedvesítése, ám egy idősebb zöldségnövénynek, vagy főleg egy évtizedes gyümölcsfának ez meg sem kottyan.

Esetükben a ritkább, de alkalmanként nagyobb vízadaggal történő öntözés a hasznos.

Palánták és kelő vetemény esetén a rendszeresség is lényeges, mert esetükben nem olyan mélyen nedvesítünk, emiatt a víz egy része párolgási veszteséggé válik, és nem hasznosul.

A szükséges vízmennyiség kiszámítása nem nehéz feladat
Fotó: wikipedia

A túl sok víz sem jó

Az öntözővíz egy-egy alkalommal legfeljebb annyi lehet, hogy az a talajban lefelé szivárogva, még a mélyen gyökerező fáknál se menjen 60-80 cm alá. Egyrészt, mert az már nem hasznosul, másrészt csak a tápanyagokat mossa a mélyebb talajrétegekbe.

Az összetömörödött, vagy erre hajlamos talaj esetében különösen gyakori, hogy az öntözések során víz jelenik meg a talajfelszínen.

Ekkor le kell állni az öntözéssel. Csak azt követően folytatható az öntözés, amikor a víz már beszivárgott a talajba. Még jobb, ha öntözés előtt a tömődött, vagy korábban összeiszapolódott talajt föllazítjuk, s apróbb vízcseppekkel, finomabb porlasztással, vagy lassúbb vízadagolással öntözünk. Így a talaj lejtéséből eredő elfolyási veszteség is mérsékelhető.

Az elvetett mag földjét a kikeléséig folyamatosan nedvesen kell tartani
Fotó: wikipedia

Hol vannak a gyökerek?

A lágyszárú kerti növények gyökérzetének zöme a felső 20-30 cm-es talajrétegben helyezkedik el. Így az alkalmankénti öntözővíz igényük legalább 20-30 mm, azaz 20-30 liter négyzetméterenként.

Ez egyharmaddal több is lehet, az elfolyásos veszteségek miatt.

Nyári szárazság idején és csapadék hiányában hozzávetőleg kéthetenként szükséges az ilyen öntözés megismétlése. Átlagos időjárású nyarakon összesen 6-8 ilyen öntözéssel számolhatunk.

A mélyebb gyökérzetű fás növények ritkábban, de 50-80 mm-es, iletve akár. 100 liter/mmennyiségű vízadagokkal történő öntözése a célszerű.

Ez érvényes a fenyőkre és más örökzöldekre is.

Melegben öntözni nem éri meg

Az öntözés időpontjának a megválasztása is igen fontos. Derült időjárás esetén a déli meleg órákban, napsütésben, 25 °C-fok léghőmérséklet esetén legalábbis a nagy és puha levelű növényeket nem tanácsos felülről öntözni, csak azokat, amelyek árnyékban vannak. Ez vonatkozik a kerti gyepre is. A késő délutáni, még inkább az esti öntözés azért célszerűbb, mert a hideg öntözővíz már lehűlő növényeket éri, tehát nem sokkolja őket és reggelre be is szívódik a talajba, így viszonylag kevés a párolgási veszteség.

A palánták és a gombafertőzésre érzékeny rózsa, valamint egyéb hasonló érzékeny növények kivételével, legjobb az éjszakai öntözés, feltéve, hogy ellenőrizhető, vagy automatizálható.

Ugyanakkor még a víznyomás is kedvezőbb a nappalinál, valamint ritkább az öntözési tilalom. Könnyű szélben, amikor a falevelek alig mozognak, a szél miatti szórásegyenetlenség a víznyomás növelésével többé-kevésbé ellensúlyozható. A fagallyak állandó mozgásával is járó erős szélben azonban az öntözést inkább abba kell hagyni.

A gyep, valamint más növényzet frissítő öntözésén kívül alkalmanként 25 mm-nél, azaz 25 l/m2-nél kevesebb vizet nem érdemes kiöntözni.

Ezért egy átlagos, azaz 720 m2-es kert egyszeri megöntözése legalább 12 órát vesz igénybe, a szokásos félcolos vízvezeték cső átfolyásával számolva.

A korszerű szivárogtató vízkibocsátás, vagy a csepegtető öntözés a víztakarékosság mellett a leginkább időtakarékos is. Ez pedig automatizálva bizonyult a leghatékonyabbnak kiskertben is, hiszen nem a leveleket nedvesíti növényvédelmi problémákat előidézve, hanem egyből a gyökerekhez jut…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze

A szántóföldekre már ráfér az öntözés

Az elmúlt napokban már nyárias hőmérsékletek és sok napsütés teremtett kedvező időjárási körülményeket a legtöbb termesztett növényünk számára. Ugyanakkor az ország egyes részein ismét csapadékhiány kezd kialakulni, Békés megyében például közel három hete nem esett. Sokfelé lenne szükség egy kiadós csapadékra a szántóföldi növényeink számára.

Petíció Brüsszelnek a magyar gazdák érdekében

Petícióval fordul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Parlementhez a magyar gazdálkodók érdekében – jelentette be Győrffy Balázs, a NAK elnöke a szervezet, ma kezdődött országos rendezvényén, Mezőfalván. A tavalyi kihagyás után negyedik alkalommal megrendezett Szántóföldi Napokat Áder János köztársasági elnök nyitotta meg.

Tavaszi összegzés: sokat és sokoldalúan intézkedett a Nébih Állami Halőri Szolgálata

Több mint 50 helyszíni ellenőrzést tartott, 5 esetben indított eljárást, 2 alkalommal tiltotta meg a kihelyezendő hal telepítését, 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytat és összesen több mint 3 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a tavaszi ellenőrzések során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Így vásárolhatunk szamócát 600 Ft/kg-ért

Két évvel ezelőtt még 1200 Ft/kg-ért kaphattunk a piacon hazai szamócát, ám az idén több, mint a dupláját kell fizetnünk érte. Így nem csoda, ha egyre népszerűbbek a "szedd magad" eperföldek, amelyek fő szezonja e héten startol. Rögtönzött tesztünkből azonban kiderült, csak a hűs szobából tűnik idillikusnak kosárkával a kezünkben édes termés után kutatni az eperföldön.