Back to top

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Ha ezt egy nagyvárosban nem is tehetjük meg nap mint nap, az országban azért akadnak helyek, amelyek a „slow living”, „slow food”, mi több, immár a „slow travel” jegyében fogalmazzák meg hitvallásukat. A Slow Living Hungary mozgalom célja, hogy az ebben a szellemben dolgozó itthoni termelőket, borászokat, éttermeket segítsék és erősítsék a hazai és nemzetközi piacon, valamint a külföldi kultúrák különleges termékeit bemutassák a hazai közönségnek.

A mozgalom egyik hazai bázisa Heves megyében, Poroszló és Besenyőtelek között félúton, a 33-as főúttól másfél kilométerre található.

Itt áll egy mára gyönyörűen felújított szecessziós kastély, amelynek tulajdonosai elhatározták, élhető világot teremtenek a százéves falak között, miközben annak adottságait korunk emberének igényeihez igazítják. Néhány napra elfeledtetik az ideérkező vendégekkel a felgyorsult világ mindennapos gondjait, és segítenek, hogy újra rátaláljanak az élet apró örömeire. Élvezzék a házi sajt és tej természetes ízét, beleharapjanak a napérlelte paradicsomba, falatozzanak a kapirgáló tyúk tojásából készült omlettből, miközben itteni méhek mézét csurgatják a kertben termett gyógynövényekből képződött langyos teába – ilyen itt egy tökéletes, „lelassult nap”.

A gyönyörűen felújított Graefl-kastély szálláshelyként is szolgál

Önellátó szálláshely

A kétútközi Graefl-kastély és Majorság gazdái maguk is tudják, milyen a mindennapi taposómalom, hiszen „főállásban” egy több mint harminc embert foglakoztató nemzetközi logisztikai céget vezetnek.

Az abból befolyt nyereségük egy részét forgatták vissza az elmúlt lassan egy évtizedben az elvarázsolt, de elhanyagolt kastély, és a körülötte hajdan volt uradalmi majorság újraélesztésébe.

Az épületet a feleség, Szerencsés Györgyike fedezte fel a távolból, amikor – korábbi szakmáját, az idegenvezetést kedvtelésből űzve – épp turistákat kalauzolt busszal Poroszlóra. Férjével, Szepesi Péterrel később közösen el is kirándultak ide, s mondhatni első látásra beleszerettek az akkor még meglehetősen romos épületbe, amit egy évvel később sikerült megvásárolniuk. Már a kezdetekkor biztosak voltak abban, nem pusztán egy szecessziós műemlékbe akarnak új életet lehelni, hanem az egész helyet élettel kívánják megtölteni. Ennek részeként ökológiai gazdálkodásba kezdtek, hogy a vendégeket az itt megtermelt zöldséggel, gyümölccsel, tej- és hústermékekkel lássák el. A kastélyszálló és a parkban lévő apartmanok nincsenek elzárva a gazdasági udvartól, a konyhakertektől, így az állatok és a növények közelsége, társasága természetes részét képezi a világ egészéről vallott filozófiájuknak.

– Hiszünk a boldog állattartásban, és mindent megteszünk azért, hogy a velünk élő állatok jól érezzék magukat – mondja Szerencsés Györgyike.

– Célunk, hogy a kastélyszálló jórészt önfenntartó legyen, és amit csak tudunk, megtermeljünk a vendégeink és persze a saját családunk számára. Van mézünk, tojásunk, tejünk, sajtunk, gyümölcsünk, sőt, még borsfánk is. Helyben sütjük a kenyeret, és mivel van házi malmunk, így a biogabonát is magunk őröljük, ebből a lisztből készítjük a tésztáinkat, süteményeinket is – teszi hozzá. Elkezdtek olajat préselni, hidegen sajtolják a tökmagot, a mákot, ezt csurgatják rá a salátára. Télen-nyáron működik az üvegház, sőt még a takarófóliák alatt is megteremnek a leveles zöldségek, a saláták, a mángold. Megtanultak sajtot készíteni, a reggelire felszolgált tejtől, kefirtől, joghurttól kezdve a krémtúrón, a lágy és kemény sajtokon át minden az itt fejt tehén- és kecsketejből készül. – Ebből a szempontból kapóra jött a koronavírus miatti karantén, hiszen jómagam akkor kezdtem el kísérletezni a különféle sajtkészítési technikákkal – mondja a gazdaasszony, aki a férjével együtt korábban részt vett egy mezőgazdasági képzésen is, hogy még mélyebb ismereteket szerezzenek a növénytermesztésről és az állattartásról.

Szerencsés Györgyi vallja, fontos, hogy az állatok boldogok legyenek

Biotakarmányt kapnak az állatok

Törekedtek arra, hogy a munkatársaikat a környékről válogassák; innen valók a kertészeik, és a mezőgazdaságban, állattartásban tevékenykedők, de a séfek már Egerből járnak ide.

A konyhájuk is másképp működik, mint egy átlagos étteremé.

Majorság, ahol a király is járt

A Tepélypusztától délre lévő területet a 19. század második felében, több részletben felvásárolta Graefl Károly, aki országosan jegyzett bivalytartást és szimentáli tehenészetet fejlesztett ki a pusztán. Az 1891-ben átadott Füzesabony–Debrecen-vasútvonalnak megállója is épült Kétútközben, ami még ma is az eredeti helyén látható. A birtokalapító idősebb fia elemi népiskolát épített az uradalomban dolgozó cselédek gyermekeinek, az oktatást a család 1913-ig fent is tartotta. A földszintes, egyszerű Graefl-házat 1908 és 1911 között építtette át szecessziós stílusú emeletes, tornyos kastéllyá az egyik utód, Graefl Andor. Az épület korát meghaladóan modern volt: a szobákat légbefúvással fűtötték, egy női és egy férfi fürdőszobát is kialakítottak, és biztosították a szennyvízelvezetést is. A múlt század húszas éveire virágzott a gazdaság, s közel kétszáz embernek adtak munkát – derült ki a kastély történetét feldolgozó kiadványból. A világgazdasági válság után a vadászturizmus biztosította a megélhetésüket: német, olasz és belga vendégeknek adták bérbe a kastélyt. A leghíresebb bérlő Charles Bedaux milliomos mérnök volt, aki a lemondott VIII. Edward királyt és feleségét látta itt vendégül 1937-ben. A földek államosítása után a Graefl családot 1950-ben telepítették ki, majd a birtokot a Füzesabonyi Állami Gazdasághoz csatolták, 1972-ben pedig kárpótlásul a Tisza-tó kialakítása miatt elvett földekért a poroszlói Magyar–Szovjet Barátság Tsz-hez került. Az addigra már erősen leromlott állapotú kastély falai közt 1976-tól a ’90-es évek elejéig varroda üzemelt, majd több mint húsz éven át, egészen a mostani tulajdonosok megjelenéséig üresen és kihasználatlanul állt.

Úgy tervezik meg az étlapot, hogy először azt veszik számba, mi terem meg éppen a kertben, minek van szezonja, esetleg melyik idősebb állat érett már meg a vágásra. Az állatoknak bio­takarmányt adnak, a gondozók pedig itt laknak a majorságban, így éjjel-nappal tudják felügyelni az állatokat. – Fontos számunkra, hogy jó csapat legyünk, és szeressünk egymással dolgozni. Több mint tízen vagyunk jelenleg – főszezonban kicsit többen leszünk –, de nálunk mindenki egyenértékű, mindannyian közös célért dolgozunk. Fontos, hogy a vendégeink, vagy az éttermünkbe érkezők a lehető legjobban érezzék magukat, de nemcsak az emberekre figyelünk ennyire, hanem a minket körbevevő élővilágra is. Azért termelünk ökológiai szempontok szerint, hogy megőrizzük ennek a gyönyörű alföldi,

Tisza környéki tájnak a hangulatát, védjük a madarakat, a rovarokat, és lehetőleg úgy éljünk, dolgozzunk mi is a mindennapokban, hogy ne háborgassuk a kelleténél jobban a környezetünket – mondja a kastély „úrnője”.

Ha valaki a bekötőútról elindul errefelé, a környező réteken őzeket, fácánokat, rókákat és mókusokat lát, ők ugyanúgy nyugalomban élnek körülöttük, mint a saját gazdaságukban lévő állatok. A baromfiudvarban is békésen megfér egymás mellett a királyfácán, a kendermagos és a kopasznyakú tyúk, a bóbitás magyar kacsa, a kisebb méretű magyar pulyka és a páva is. Igyekeztek arra is odafigyelni, hogy a gazdaságot őshonos hazai állatokkal népesítsék be, s ez nagyrészt sikerült is. Szarvasmarhákból főként kárpáti borzdereseik és magyar tarkáik vannak, s elvétve néhány jersey tehén. A gulya kora tavasztól késő őszig a legelőn, ridegtartáson él, csak a téli hidegben kerül be az istállóba. A juhokat és a kecskéket naponta kétszer viszik ki legelni, ami azt jelenti, hogy egy nap átlagosan nyolc-tizenöt kilométert gyalogol a nyáj, benne a hortobágyi és gyimesi rackák, kincses parlagi kecskék. Huszonöt állattal kezdték, mára jócskán száz fölé gyarapodott az állomány.

Ha tehetik, ott vannak szinte minden ellésnél: az egyik rackának épp ottjártunk előtti éjszakán született két gidája, akik körül délelőtt már az állatgondozó, Cziba István tüsténkedett.

A baromfiudvar látványa is harmonizál az alföldi tájjal
Ebben a családban még az ajándékozás sem hétköznapi, hiszen a 2019-ben Egerlövőn polgármesternek megválasztott férj születésnapjára csacsit és alpakát is kapott a feleségétől. Most attól tart, hogy legközelebb egy lóval ajándékozom meg – mondja az asszony. A sejtelmes hangsúlyból nem tudni, vajon valóban erre készül, de ismerve azt az energiát, amit az elmúlt években a kastély és a majorság fejlesztésbe belefektettek, azon sem lennék meglepve, ha egy egész ménes érkezne ide hamarosan.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Új támogatás nyílik az agráripari technológiai fejlesztések érdekében

A Budapest Bank Budapest Business Live sorozatának online konferenciáját június 8-án tartották, ahol ismertették azokat a támogatásokat, amelyek az agrárium modernizációjának és nemzetközi versenyképességének növelését célozzák. Kiemelendő a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása, ami új lehetőséget ad a legmodernebb agráripari technológiák fejlesztésére.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől

Madarak tucatjai pusztultak el az egérinvázió elleni mérgektől az ausztráliai Új-Dél-Walesben - írta a The Guardian online kiadása.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

A magas élelmiszerárak még velünk maradnak

A növényi olaj, a gabona és a cukor ára meredeken emelkedett, ennek oka, hogy világszerte újraindul a gazdaság, mely élénkíti a keresletet, azonban a késői betakarítás és a vártnál kisebb termés globális szinten sok aggodalomra ad okot.

Itt a kánikula! - Óvjuk a borjakat a kiszáradástól

A nyár berobbanásával a hőstressz egyre jobban érzékelteti hatását a szarvasmarha állományokban, a tehenek hűtése komoly odafigyelést igényel. A hőmérséklet emelkedésével azonban nem csak a tejelő, illetve szárazon álló állatok igénylik az extra gondoskodást, a borajkat is óvni kell a melegtől, mert a tomboló nyári forróságban hajlamosabbak a kiszáradásra.

Tízből kilencen támogatják a műanyagok visszaszorítását

Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie - hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.

Július 14-én újra megnyílik az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.