Back to top

Galgahévíz még kitart

Bármennyire is szeretnék feléleszteni a kistermelői piacokat, nem látni, hogy újra sikerülne visszaterelni a fogyasztókat. Pedig igazi nyerő helyzet lenne mind a vásárlók, mind a gazdák számára. Mészáros Vendel, sok galgahévízihez hasonlóan mezőgazdasági termelésből él. A víz, a munkaerő és a piac hármasában fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek ma a kistermelőket foglalkoztatják.

A Budapest környéki települések mindig a főváros éléskamrái voltak, így Galgahévíz is híres volt zöldségeiről, gyümölcseiről. Régebben, mire a településről a gazda lovaskocsival felért az újpesti piacra ki is pihente magát, ma viszont rohan vissza, öntözni kell, permetezni kell, várja a munka.

Mészáros Vendel mellett az unoka szívesen játszik a hozzá méretezett mezőgazdasági gépekkel
Fotó: viniczai

A vírushelyzet magával hozta a bezártságot, a vendéglátás kiesése miatt jelentősen csökkent a forgalom.

„A termelői piacokat nem a koronavírus teszi tönkre, sokkal inkább a nagy áruházláncok rovására írható”- fogalmazta meg a szakember, hogy a mélyrepülés már korábban elkezdődött.

A kispiacoknak pedig lenne rendeltetése, ha szerepet szánnak neki a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatok erősítésében. Jó hangulat, baráti beszélgetések, tiszta, minőségi és hazai alapanyagok. Az emberek körében egyre hangsúlyosabban jelenik meg a helyi értékek és a helyi termékek védelme, az élelmiszerek eredetének ismerete, így a termelőkkel kialakított személyes kapcsolat iránti igény is.

Miközben a termelői piacok fontosságát hangsúlyozzák, a helyzetet jól tükrözi a „migráns burgonya” esete, amikor a tavalyi kamionstop idején, a magyar krumpli termelői ára pillanatok alatt 300 forint fölé kúszott. Ha visszatekintünk, volt idő, amikor a kenyér csak kicsivel volt drágább, mint a burgonya.

A szakember véleménye szerint ma 100 forintos önköltségi ár jelenti az alsó határt, ugyanakkor vannak, akik nagytételben 40-60 forint között is kínálják, csak megvegyék.

Ezen csak ront a „honosított” áruk kérdése, amit a kocsi hátuljában címkéznek át. Sajnos ez a hatóságok számára szinte ellenőrizhetetlen marad.

Ha az import termék nem jönne be, akkor januárra a magyar burgonya elfogyna a tárolókból, s elégedettek lennének a termelők. Jó példa erre a német gazdaság, amíg van saját krumplijuk, az import labdába sem rúghat.

„Ne idegenedjünk el az élelmiszer előállítástól, tudni lehet, hogy ki, hol és milyen módon termelte meg az élelmiszert, amit magadhoz veszel. Ezzel nem csak a helyi kistermelőket, őstermelőket támogatod, hiszen tudod, csak megbízható és minőségi ételek kerülnek az asztalra, egyenesen a faluról” - magyarázta a szakember, nem többezer kilométerről hozzák, így nincs lefagyasztva vagy telenyomva tartósító szerrel.

„Amilyen magas színvonalú volt a hazai szabadföldi zöldségtermesztés, most olyan mélyrepülésbe kezdett…” - hívta fel a figyelmet Mészáros Vendel, hogy az elmúlt pár évben a régi termesztőkörzetek kezdtek összezsugorodni.

Nagyon nagy a munkaerőhiány, ennek sem tett jót a vírusos időszak, ugyanis sokan Erdélyből, vagy újabban Ukrajnából jöttek a földekre dolgozni. Az is látható volt, hogy a munkabér igények rövid időszak alatt megduplázódtak, viszont a munkaerő minősége nem, hogy jobb lett, hanem a jó kereseti lehetőség ellenére sokan inkább elmenekültek a szakmából.

Fotó: pexels.com
Egyre csökken a nagyvárosok környékén az elkötelezett termelők száma. A régi zöldség-gyümölcs hagyományok veszni látszanak, a kistermelői vonal megszakad. Kevés az olyan fiatal, aki vállalja az ezzel járó kockázatot, a bizonytalan bevételt. És ebben nem csak az időjárás értendő, hanem az import áru megjelenése is.

Korábban egy kispiacon naponta 3 mázsa krumplit adott el a gazda, ma 50-60 kilónak is örül.

Már nincsen szükség a nagyobb autóra, az utánfutóra, a napi áru elfér a csomagtartóban. Ebből pedig a helypénzt is alig lehet kigazdálkodni. A termelőt lehet fülön fogni, másra nehéz ráterhelni a költségeket. Az áruházláncok pedig elszívják elölük a vásárlókat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Július közepén kerülhet magyar dinnye a piacra

Kedvező időjárás esetén július közepén kerülhet a magyar dinnye a piacokra - nyilatkozta a Magyar Dinnyetermesztők Egyesülete elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Növekszik az olasz kiskereskedelmi boreladás

Az olaszországi nagy áruforgalmú kiskereskedelmi csatornákban a boreladások volumenben kifejezve 8,5% -kal, 22 millió literre nőttek 2021 első négy hónapjában. Ugyanebben az időszakban a boreladások értékében 20%-kal növekedtek – derült ki a Vinitaly számára készített kutatásból, amely a pezsgők erős, míg a borok mérsékelt növekedését is kiemelte.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze