Szinte mindennap az évben valaminek a világnapja van. Vannak ismertebbek ezek közül, mint az anyák napja, a munka ünnepe, közülük némely nemzetközi, más jeles napok csak helyi jelentőségűek.
Ilyen a meztelenül kertészkedés világnapja, ami április 26-án volt, bár a mostani hűvös tavasz miatt aki ezt megtartotta valószínűleg jól ráfázott, mert idén jó eséllyel megfázott…
2015-ben az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) égisze alatt indult a kezdeményezés, hogy május 18. legyen a „Növények Napja”, azaz a Fascination of Plants Day. A kezdeményezés célja, hogy az emberek figyelmét ráirányítsa a növényeknek a természetben és a mindennapi életünkben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, hangsúlyozza a növénytudományok jelentőségét és a környezet-megőrzés, valamint a gazdasági fenntartható fejlődés összehangjának megteremtésében is figyelemfelkeltő legyen e jeles nap.
A Növények napjának nemzetközi honlapja itt található: www.plantday18may.org
Miért fontosak?
A növények termelik számunkra az életet jelentő oxigént. Ha az összes növény elpusztulna a Földön, körülbelül 2-3 hónap múlva az emberiség és az állatvilág is kipusztulna, az elfogyó oxigén miatt. Ellenben, ha az emberiség pusztulna ki, az nem okozna gondot a növényeknek:
néhány év alatt a növények elkezdenék visszahódítani Földet és élnék világukat szépen tovább…
Tehát nem a növények vannak az emberekre utalva, hanem fordítva az emberek léte függ a növényektől.
Bár a növények is természetesen élőlények, annyira más „életstílusban” élnek, hogy sokakban ez nem is tudatosul igazán. Ennek oka, hogy mi emberek az állatokra sokkal jobban hasonlítunk, mint a növényekre…
A Földön körülbelül háromszázezer növényfaj él, amiből igen jelentős az ehető fajok száma. Ezekből azonban mindössze 20 körül van azon fajok száma, melyek az emberiség élelmezésének a 90 százalékát adják.
Linné annak idején 7700 növény-, és 4235 állatfaj tudományos nevét írta le. Az azóta eltelt több, mint 260 évben a leírt és a központi adatbázisokba bekerült fajok száma körülbelül 1,25 millióra emelkedett. Ezek közül 1 millió él a szárazföldön és 250 000 a tengerekben. A kutatók úgy gondolják, hogy ezeken kívül még hozzávetőleg 700 000 fajt leírtak már, de ezek még nem kerültek be a központi adatbázisokba.
Érdekességek a növényekről…
Azokat a növényeket, amelyeket az ember valamilyen (élelmezési, ipari, esztétikai stb.) célra használ fel, haszonnövényeknek nevezzük.
A haszonnövények közé tartoznak egyrészt a kultúrnövények, másrészt olyan vadon termő növények, melyeket az ember még ha termeszt is, nem tartoznak a kultúrnövények közé (pl. gyógynövények, egyes gyümölcsök).
A növények, bár helyhezkötöttségük miatt menekülni nem képesek, különböző módszerekkel próbálják meg kivédeni azt, hogy a növényevő állatok táplálékává váljanak. Ezen módszerek között szerepel például az, hogy tüskéket növesztenek, mérgező anyagokat termelnek, bizonyos rovarfajokkal lépnek kapcsolatba, melyek védelmezésükért cserébe különböző tápanyagokat kapnak a növényektől.
A kutatók azonban felfedeztek egy új módszert, melynek során a növények összegyűjtik a rájuk rakódó homokot és abból, mintegy páncélzatot képeznek magukon, vagy a sérülékenyebb részeiken. Ezáltal a homokkal borított növényi részek ehetetlenné válnak a növényevő állatok számára.
Időjós növények
Egyes növényeink már órákkal előbb megérzik az időjárás változását. Amennyiben a bogáncs reggel kinyitja virágját, egészen biztos, hogy aznap egész nap szép lesz az idő. Ha összecsukja, úgy az időjárás esősre fog változni. Hasonló tulajdonsággal bírnak a madársóskák (Oxalis) is, amely egyedei 5-6 órával az eső beállta előtt összecsukják leveleiket, még ha ekkor még erősen is süt a Nap.
A világ legdrágább fűszere
A Crocus sativus, azaz a valódi sáfrány növény bibéje, a világ legdrágább fűszere, egy fél kilóhoz körülbelül 50 000 virág bibéje szükséges. A fűszer fél kilójáért 1000 dollárt is elkérnek.
A történelem egyes korszakaiban, a sáfrány drágább volt még az aranynál is.
Napjainkban is a legdrágább fűszer a világon, a gyűjtés csak kézzel végezhető, emiatt ilyen magas az ára.
A legrégebben termesztett szent fa
Az Olea europaea, azaz olajfa termesztésének kezdetei olyan régre nyúlnak vissza, hogy meg sem állapítható idejének pontos kezdete. Régészeti ásatásokon találtak már 9000 éves magot is krétai és szíriai leletek pedig arra utalnak, hogy az olajfa termesztése Krisztus előtt legalább 4000 évvel megkezdődhetett. Az olajfát és annak olaját több alkalommal említi a Korán és a Biblia is.
A legősibb ma is élő fa
A Ginkgo biloba, vagyis a páfrányfenyő elszigetelt, önálló faj a növényvilágban.
A Ginkgoaceae család körülbelül 18 tagból áll, legkorábbi levélkövületei 270 millió évre (perm időszak) nyúlnak vissza. A kövület felfedezések megmutatják, hogy a ginkgo a mezozoikus korszak óta a nedves, mérsékelten meleg éghajlatok alatt uralkodott, mára visszaszorult.
Nemcsak egy virág!
A napraforgó barnás közepe és jellegzetes, sárga szirmai tulajdonképpen 1000-2000 önálló virágból állnak, melyeket egyetlen szár tart össze. Tehát egy napraforgó virág, nem egy napraforgó virág…
A növények reagálnak a hangra
Tanulmányok kimutatták, hogy a vibráció – a zenére vagy az emberi hangra – hatással lehet a növény fejlődésére.
A legnagyobb…
A világ legnagyobb virága a titánbuzogány, amelyeknek virágai elérik 3 méteres magasságot és a 90 cm-es szélességet. A virág „illata” a rothadó húséra emlékeztet, nem meglepő, ha ezért hullavirágnak is nevezik, ebből pedig az is következik, hogy megporzásához döglegyeket hív segítségül..
