Back to top

Környezetbarát technológia reformálhatja meg az élelmiszerek tartósítását

Napjainkban a fogyasztók részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a környezetbarát módon előállított, friss, tápanyagban gazdag élelmiszerekre, miközben a koronavírus idején a hosszabb távú eltarthatóság is fontos szempont. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik tavalyi díjazottja, Tóth Adrienn erre a kettős igényre dolgozott ki innovatív megoldást.

A nagy hidrosztatikus nyomású eljárás megreformálhatja a hazai élelmiszerek tartósítását, ugyanis ezzel hosszabb ideig tarthatók el az ételek, és kevésbé veszítenek tápértékükből, mint a hagyományos tartósító eljárások esetében.

A

Tóth Adrienn
Fotó: K&H
z egészségtudatos életmód elterjedésével napjainkban egyre inkább felerősödik az igény a környezetbarát, alig feldolgozott ételek iránt, amelynek következtében több fogyasztó részesíti előnyben a tartósítószermentes termékeket. Ezt a trendet a Deloitte Future of Fresh tanulmánya is alátámasztja:

a kutatásban résztvevők 80 százaléka az élelmiszerek egészséges változatát keresi aktívan, 77 százalékuk pedig kerüli a vegyszereket, tartósítószereket.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány alatt a ritkább, de hosszabb távra történő bevásárlások során megtapasztalhattuk annak fontosságát, hogy az adott termék akár több hétig eltartható legyen. Tóth Adrienn kutató az élelmiszerek hosszabb idejű, környezetbarát eltarthatóságára dolgozott ki innovatív megoldást, és egy, hazánkban kevéssé ismert módszerrel, a nagy hidrosztatikus nyomású eljárással helyezné új alapokra a tartósítást. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat éppen az ilyen előremutató, áttörő kutatásokat díjazza, ezért idén is várja a fiatal kutatók pályamunkáit.

„A hidrosztatikus nyomású eljárás, vagyis high hydrostatic pressure (HHP) egy kíméletes tartósító technológia, amely lehetővé teszi, hogy a friss jellegű termékek a tartósítást követően is tápanyagban gazdagok maradjanak.

Lényege, hogy a hagyományosan alkalmazott hőkezeléses módszerrel ellentétben a tartósítás a nyomásváltozás következtében jön létre.

Így amellett, hogy az élelmiszerekben található baktériumok és mikroorganizmusok biztosan elpusztulnak, magasabb marad a vitamintartalom, mint a hőkezelés esetében, miközben nem tartalmaznak adalékanyagot, kemikáliákat sem. A technológia további előnye, hogy hosszabb ideig állnak el az ételek, amelynek köszönhetően csökkenhet az élelmiszerpazarlás is. Mindezek mellett pedig az sem elhanyagolható, hogy alkalmazása során mérséklődhet az élelmiszerfeldolgozás biológiai lábnyoma, ami környezetvédelmi szempontból jelentős eredmény” – részletezte a technológia sajátosságait Tóth Adrienn, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat tavalyi díjazottja.

Illusztráció

A jövő élelmiszerei – jön a palackozott tojáslé és tojásfehérje alapú tejtermék-helyettesítő

A HHP technológiát világszerte széles körben elterjedt, többek között Európában és Amerikában népszerű készételek, húsok, tengeri halak tartósítása esetén, Magyarországon pedig egyelőre gyümölcslevek kezelésére, „hideg pasztőrözésként” használják.

„Ez az innovatív technológia áttörést jelenthet a hazai élelmiszeriparban, ugyanis több élelmiszercsoport esetében is hatékonyan alkalmazható.

Kutatásom egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tojáslevek tartósítására kiválóan működik, így az ipari felhasználásban, például cukrászdák vagy nagy mennyiségű tojást igénylő üzemek esetén palackozott formában, hosszú távon eláll. Ugyanakkor a fogyasztók számára is előnyös lenne, mivel egyre nagyobb kihívást fog jelenteni a jó minőségű, környezetbarát módon előállított fehérjeforrás iránti növekvő kereslet. „Mivel a tej, túró, vajkrém helyettesítésére előállítható, tojásfehérje alapú termékek tartósítására is megfelel, ezért a speciális táplálkozási igénnyel rendelkezők számára is megoldást jelenthet az állati fehérjeforrás bevitelére” – fűzte hozzá Tóth Adrienn.

Forrás: 
K&H sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Fiókarekord parlagi sasoknál

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a napokban végzik a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését az Igazgatóság teljes működési területén.

Nehezen kibírható nyomás a vendéglátósokon – megfizethetetlen munkaerő és alapanyag

A turisták és a személyzet hiánya, a hatalmas bérigények, a magas alapanyagárak, valamint az elviteles ételek áfájának várható növekedése miatt az éttermek nagyon nehéz helyzetben kezdik meg a nyári szezont – mondta az InfoRádióban Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint a budapesti vendéglátók még nagyobb bajban vannak a külföldi vendégek hiánya miatt.

Műanyag szívószál helyett

Az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát 2021-ben betiltják Európában, úgyhogy helyettesítő anyagokat keresnek a kiváltásukra.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Almáskert dobozba zárva

Az almáskertből egyenesen a közeli feldolgozóba érkeznek a gyümölcsök, ahol azonnal elkezdődik a préselés. Az almát nem hűtik, nem tárolják, a legideálisabb állapotában dolgozzák fel, ez az egyik titka a VitaBox natúr gyümölcslevek minőségének és sikerének.

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön

Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön: ezúttal a Kovászna megyei Zágonban támadt egy férfira a nagyragadozó.