Back to top

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

"Magyarországon az agrár-felsőoktatási intézmények között jó az együttműködés, amiben a mi karunk a műszaki területek erősítésével és az ebből fakadó komplexitással tud részt venni, segítséget nyújtani. Erre másutt is van példa, nem is kell messze menni: a világ legjobbjai közé tartozó Müncheni Műszaki Egyetem agrárkara a mintegy harminc kilométerre lévő, Mosonmagyaróvárnál nem sokkal nagyobb Freisingben található” – mondta dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem óvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, hangsúlyozva az intézményük győri műszaki tudományi karaival, szervezeti egységeivel meglévő szoros kapcsolat fontosságát.

Erre példa az a jövőre záruló, a Tématerületi Kiválósági Program keretében megvalósuló hároméves projekt is, amelynek során precíziós növénytermesztési kutatásokat folytatnak.

Ennek részeként a magyarra általában „a dolgok interneteként” fordított ultramodern, a világhálóra kapcsolódni képes IoT-eszközöket szereztek be a spanyol Libelium cégtől, amely honlapján a sikertörténetek között adott hírt az óvári elképzelések különlegességéről.

„Ezeket a műszereket a táblákon belül eltérő tulajdonságú helyekre, sőt a szántóföld melletti erdősávba helyeztük ki. Száznál is több paramétert mérünk a talajról, a növényről, a közvetlen környezetről, a mikroklímáról, az időjárásról negyedóránkénti gyakorisággal – magyarázta dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője.

dron.png

Drónmonitoring-feladatok betakarítás előtt.
Drónmonitoring-feladatok betakarítás előtt.
Fotó: Széchenyi István Egyetem

– A következő lépés az adatok továbbítása és tárolása.

A projektben többféle megoldás megbízhatóságát, energiaigényét, tulajdonságait vizsgáljuk, így például wifit, GSM-et, az Antenna Hungária Zrt.-vel együttműködve LoRaWan-adatátvitelt, és a közeljövőben a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Digitális Fejlesztési Központtal közösen az 5G-t is tesztelni fogjuk. Az így kialakuló adatbázisainkból mesterséges intelligencia alapú adatelemzésben, hozam-előrejelzésben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, míg a robotizációs kutatásokban a Járműipari Kutatóközponttal és egyetemünk Automatizálási Tanszékével dolgozunk együtt.”

A precíziós jelző egyre többször hangzik el az agráriummal kapcsolatban. A tanszékvezető szerint ez jelenti a stratégiai fontosságú ágazat fejlődésének irányát, mert a hozamok emelésével, a növényvédőszer- és a műtrágyafelhasználás környezetvédelmi szempontból is fontos csökkentésével javítja a termelékenységet, és növeli a gazdálkodók bevételeit.

kovacs_attila.jpg

Dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője.
Dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője.
Fotó: Széchenyi István Egyetem
A kutató szerint a precíziós gazdálkodás tulajdonképpen helyspecifikus gazdálkodást jelent.

A lényeg az, hogy nem egységesen kezelünk egy-egy táblát, hanem kisebb, úgynevezett kezelési zónákra osztjuk, hiszen maga a terület sem egységes, számos tényezőben lehet eltérés a talajszerkezettől a mikroklímáig egészen közeli részek között is.

Az egyetem tangazdaságának egyik huszonhét hektáros szántóföldi tábláján például háromféle talajtípus – vályog, iszapos vályog és homokos vályog – található meg, és mindegyik máshogy befolyásolja többek között a vízmegtartó képességet, a gyökerek növekedését.

A legfontosabb precíziós technológia a kombájnra szerelt, GPS-alapú helyspecifikus hozammérés,

de drón- és műholdfelvételek is használhatók egyebek mellett a tápanyag-ellátottság, a gyomosodás megfigyeléséhez, vagy például annak ellenőrzéséhez, hogy mindenhova jutott-e víz öntözéskor.

Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor a különbségeket ki tudjuk egyenlíteni: például van, ahova több, máshova kevesebb műtrágya, gyomirtó vagy növényvédőszer szükséges, vagy ahol jobb tápanyag-ellátottságú talaj, oda sűrűbben lehet vetni. 

Dr. Kovács Attila hozzáfűzte:

a precíziós gazdálkodás lelke a mérési adat – minél több van belőle és minél sűrűbben mintázott, annál jobb, pontosabb döntések hozhatók.

Ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat automatizálódhasson, robotizálódhasson. Ehhez használják ki ebben a projektben is az egyetem műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az eredményeknek köszönhetően szolgáltatásokat terveznek nyújtani, így például precíziós gazdálkodási referenciaközpontot hoznának létre, ahol bemutatnák a különböző műszereket és szaktanácsadást biztosítanának az érdeklődőknek.

Forrás: 
www.uni.sze.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

Múlt, jelen és jövő OMÉK 2021.

Az ország legnagyobb termelői piacán egy gombostűt nem lehetett leejteni, akkora volt a tolongás. Ami persze nem csoda, hisz finomabbnál finomabb élelmiszereket hoztak a kiállítók a standokra, a gyerekek megcsodálhatták őshonos haszonállatainkat, a felnőtteknek pedig egyebek mellett szemináriumokat tartottak borról, sörről, pezsgőről… Mindez pedig mosolyt csalt az emberek arcára.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Hibrid traktort mutattak be

A litván Auga vállalatcsoport, Európa egyik legnagyobb bioélelmiszer-gyártó cége mutatta be a világ első biometán-elektromos hibrid traktorát, amit a mezőgazdaság okozta légszennyezés csökkentése érdekében fejlesztettek ki.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.