Back to top

Zöld megállapodás: van benne logika, de az ördög a részletekben rejlik

Míg a francia termelők gyújtogatnak és ezrével vonulnak utcára a traktoraikkal, nálunk viszonylag keveset hallani a Közös Agrárpolitika (KAP) elfogadás előtt álló reformjáról. Jogosan haragszanak-e a francia gazdák, és mi a tétje a KAP-reformnak? Erről kérdeztük dr. Halmai Péter közgazdász akadémikust, az európai uniós integráció szakértőjét.

Az európai földfelszín nagy részét mégis az ágazat szereplői gondozzák, tartják rendben
A KAP központi kérdése: hogyan tudjuk összeegyeztetni az agrárium versenyképességét a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó társadalmi elvárásokkal
Fotó: pixabay
Mint mondta, a reform nem most kezdődött, 2016-tól folyik az előkészítése, aminek része volt egy hosszú intézményesített konzultáció is. Ennek a keretében magyar termelők és érdekszervezetek is kifejthették véleményüket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közvetítésével.

Az eredeti tervek szerint 2020 végéig el akarták fogadni az EU-ban a reformjavaslatokat, amely nem sikerült. A jelenlegi portugál elnökség azt vállalta fel, hogy kompromisszumot alakít ki a KAP-ról, amit megnehezít az is, hogy jó pár éve – a lisszaboni szerződés életbe lépése óta - már nem a tanács szintjén, hanem az Európa Parlamenttel egyetértésben kell dönteni a közös agrárpolitikáról, ami munkaigényes.

A jelenlegi cél, hogy május 26-án, az Európa Tanács következő találkozóján megszülessenek a döntések, amiket még a társjogalkotó EP-nek el kell fogadnia.

A probléma jelentős részben abból származik, hogy az európai uniós közös költségvetés lehetőségei nem bővülnek, a kihívásai azonban igen.

Elég, ha a globalizációra vagy a COVID-19-re gondolunk. Nem marad más, mint a prioritások újra gondolása, aminek az agrárpolitika hosszabb ideje szenvedő alanya, mivel relatíve magas arányt képvisel a közös kiadásokban.

Míg a jelenlegi költségvetési ciklusban 36 százalékot képviselnek a közös agrárkiadások, a bizottság eredeti javaslata szerint ez 28,5 százalékra csökkent volna az előttünk álló hét éves időszakban.

A kompromisszum 33 százalék körüli érték.

A fenntarthatóságot szolgáló teljesítményeket nehéz mérni és ellenőrizni
Minél egyszerűbben adminisztrálható valamely támogatási rendszer, annál jobban torzítja a piacot
Fotó: pixabay

Hosszú viták után a támogatás első pillére kisebb mértékben csökken, mint a második, ami azért érdekes helyzet, mert éppen ez utóbbi számos, jövőbe mutató programot támaszt alá, mint például a vidéki közösségek megerősítése, az agrárdigitalizáció vagy a Leader-program.

A termelők számára viszont annyira fontosak a közvetlen támogatások, hogy a tagállamok ennek a csökkenését igyekeztek minimalizálni.

Azonban az első pillérrel kapcsolatos módosítások sem kerülhetők el. A mezőgazdaságnak ugyanis meg kell küzdenie a támogatás legitimációjáért, alá kell támasztani a társadalom számára olyan szolgáltatásokkal, amelyeket hajlandó díjazni. A klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, a környezeti követelményeknek történő megfelelés kiemelkedő szerepet kapnak.

Bár a foglalkoztatásban és a GDP-ben jelentősen csökkent az agrárium szerepe, az európai földfelszín nagy részét mégis az ágazat szereplői gondozzák, tartják rendben.

Mindehhez joggal kérnek támogatást. A legitimációs érvrendszerben növekvő szerepet kap a környezeti orientáció.

Minél egyszerűbben adminisztrálható valamely támogatási rendszer - mint például az árkiegészítés vagy az inputok támogatása – annál jobban torzítja a piacot. A fent említett fenntarthatóságot szolgáló teljesítményeket azonban nehéz mérni és ellenőrizni.

A termelők attól félnek, hogy a támogatási rendszer egyre bonyolultabbá válik, a növekvő környezetvédelmi (s egyúttal tegyük hozzá: adminisztratív) követelmények pedig egyre nagyobb terhet jelentenek majd számukra.

A KAP központi kérdése: hogyan tudjuk összeegyeztetni az agrárium versenyképességét a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó társadalmi elvárásokkal.

Alapkérdés az agrárökológiai rendszerek támogatásának aránya, valamint annak a követelményrendszere
A reform bevezetésében nemzeti szinten nagy eltérések alakulhatnak ki
Fotó: pixabay

Míg jelenleg a zöldítés (greening) ellenében pótlólagos támogatást kapnak a gazdák, a jövőben az az alaptámogatás feltételei közé kerül (megerősített kondicionalitás). Megemelt támogatás csak az úgynevezett ökorendszereknek jár majd.

Ez szigorúbb rendszer, de van benne logika. Az ördög persze mindig a részletekben rejlik. Nem véletlen, hogy még most is nagy erők mozdulnak meg a termelők számára minél rugalmasabb szabályok elérése érdekében.

A reform bevezetésében nemzeti szinten nagy eltérések alakulhatnak ki. Alapkérdés az agrárökológiai rendszerek támogatásának aránya, valamint annak a követelményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa 20 százalékot tenne kötelezővé, az Európai Parlament viszont 30-at mond, ami sok termelő számára ijesztő lehet. Kérdés az is, hogy a tagállamok a redisztributív, vagyis újraelosztó rendszert választják-e vagy a célzott kistermelői támogatást. Az új KAP ugyanis nagy mértékben megnöveli ennek lehetőségét, ami a kisebb gazdaságokat hozhatja jobb helyzetbe, miközben a nagy árutermelőktől vonna el közvetlen támogatást. Lényeges kritérium a fiatal gazdák támogatása is. Ezek együtteseként alakul ki a tagállami alkalmazás.

Jelenleg hektáronként 53 ezer forint támogatást kapnak a magyar termelők az első pillér keretében, amely módosulhat.

Nem jelent drámai változást, de jelentős többletkövetelményeket igen, és további kérdés, hogyan járnak a nagyobb gazdaságok.

Az is felmerült, hogy a nemzeti adaptáció során a támogatások ökorendszerekhez kötött részét ki lehetne váltani a második pillérrel.

Az adófizetői, környezetvédelmi, társadalmi és agrárszakmai elvárások közötti keskeny ösvényen lehet előre haladni a KAP-reformmal a május végi csúcstalálkozóig. A magyar kormány az első pillér maximalizálására törekedett, aminek az ára, hogy nagyon meg kell emelni a második pillérben a nemzeti kiegészítést.

Szellemes megoldás, jelentős költségvetési terhekkel.

E konstrukcióról nyugat-európai képviselők is irigykedve nyilatkoztak, de az új KAP-rendszer csak a hazai implementáció (alkalmazás) után válik a gazdák számára igazán értelmezhetővé. Nyárra már többet fogunk tudni. Az év végére pedig elvileg azt is el kellene érni, hogy EU-szinten lehessen egyeztetni a tagállami stratégiákról, amelyek alapján aztán 2023-tól dolgozni lehet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Agrárdigitalizációs fejlesztések a jövő mezőgazdaságáért

Harmadik alkalommal dolgozhatnak együtt piacvezető agrár nagyvállalatokkal hazai agtech startupok, a 2021 szeptemberében induló NAK TechLab inkubációs program keretében. A program az elmúlt két évben több olyan együttműködést is eredményezett, amely meghatározó lehet az agrárium fejlődése szempontjából. A három hónapos inkubátor programba 2021. augusztus 22-ig lehet jelentkezni.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.