Back to top

Zöld megállapodás: van benne logika, de az ördög a részletekben rejlik

Míg a francia termelők gyújtogatnak és ezrével vonulnak utcára a traktoraikkal, nálunk viszonylag keveset hallani a Közös Agrárpolitika (KAP) elfogadás előtt álló reformjáról. Jogosan haragszanak-e a francia gazdák, és mi a tétje a KAP-reformnak? Erről kérdeztük dr. Halmai Péter közgazdász akadémikust, az európai uniós integráció szakértőjét.

Az európai földfelszín nagy részét mégis az ágazat szereplői gondozzák, tartják rendben
A KAP központi kérdése: hogyan tudjuk összeegyeztetni az agrárium versenyképességét a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó társadalmi elvárásokkal
Fotó: pixabay
Mint mondta, a reform nem most kezdődött, 2016-tól folyik az előkészítése, aminek része volt egy hosszú intézményesített konzultáció is. Ennek a keretében magyar termelők és érdekszervezetek is kifejthették véleményüket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közvetítésével.

Az eredeti tervek szerint 2020 végéig el akarták fogadni az EU-ban a reformjavaslatokat, amely nem sikerült. A jelenlegi portugál elnökség azt vállalta fel, hogy kompromisszumot alakít ki a KAP-ról, amit megnehezít az is, hogy jó pár éve – a lisszaboni szerződés életbe lépése óta - már nem a tanács szintjén, hanem az Európa Parlamenttel egyetértésben kell dönteni a közös agrárpolitikáról, ami munkaigényes.

A jelenlegi cél, hogy május 26-án, az Európa Tanács következő találkozóján megszülessenek a döntések, amiket még a társjogalkotó EP-nek el kell fogadnia.

A probléma jelentős részben abból származik, hogy az európai uniós közös költségvetés lehetőségei nem bővülnek, a kihívásai azonban igen.

Elég, ha a globalizációra vagy a COVID-19-re gondolunk. Nem marad más, mint a prioritások újra gondolása, aminek az agrárpolitika hosszabb ideje szenvedő alanya, mivel relatíve magas arányt képvisel a közös kiadásokban.

Míg a jelenlegi költségvetési ciklusban 36 százalékot képviselnek a közös agrárkiadások, a bizottság eredeti javaslata szerint ez 28,5 százalékra csökkent volna az előttünk álló hét éves időszakban.

A kompromisszum 33 százalék körüli érték.

A fenntarthatóságot szolgáló teljesítményeket nehéz mérni és ellenőrizni
Minél egyszerűbben adminisztrálható valamely támogatási rendszer, annál jobban torzítja a piacot
Fotó: pixabay

Hosszú viták után a támogatás első pillére kisebb mértékben csökken, mint a második, ami azért érdekes helyzet, mert éppen ez utóbbi számos, jövőbe mutató programot támaszt alá, mint például a vidéki közösségek megerősítése, az agrárdigitalizáció vagy a Leader-program.

A termelők számára viszont annyira fontosak a közvetlen támogatások, hogy a tagállamok ennek a csökkenését igyekeztek minimalizálni.

Azonban az első pillérrel kapcsolatos módosítások sem kerülhetők el. A mezőgazdaságnak ugyanis meg kell küzdenie a támogatás legitimációjáért, alá kell támasztani a társadalom számára olyan szolgáltatásokkal, amelyeket hajlandó díjazni. A klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, a környezeti követelményeknek történő megfelelés kiemelkedő szerepet kapnak.

Bár a foglalkoztatásban és a GDP-ben jelentősen csökkent az agrárium szerepe, az európai földfelszín nagy részét mégis az ágazat szereplői gondozzák, tartják rendben.

Mindehhez joggal kérnek támogatást. A legitimációs érvrendszerben növekvő szerepet kap a környezeti orientáció.

Minél egyszerűbben adminisztrálható valamely támogatási rendszer - mint például az árkiegészítés vagy az inputok támogatása – annál jobban torzítja a piacot. A fent említett fenntarthatóságot szolgáló teljesítményeket azonban nehéz mérni és ellenőrizni.

A termelők attól félnek, hogy a támogatási rendszer egyre bonyolultabbá válik, a növekvő környezetvédelmi (s egyúttal tegyük hozzá: adminisztratív) követelmények pedig egyre nagyobb terhet jelentenek majd számukra.

A KAP központi kérdése: hogyan tudjuk összeegyeztetni az agrárium versenyképességét a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó társadalmi elvárásokkal.

Alapkérdés az agrárökológiai rendszerek támogatásának aránya, valamint annak a követelményrendszere
A reform bevezetésében nemzeti szinten nagy eltérések alakulhatnak ki
Fotó: pixabay

Míg jelenleg a zöldítés (greening) ellenében pótlólagos támogatást kapnak a gazdák, a jövőben az az alaptámogatás feltételei közé kerül (megerősített kondicionalitás). Megemelt támogatás csak az úgynevezett ökorendszereknek jár majd.

Ez szigorúbb rendszer, de van benne logika. Az ördög persze mindig a részletekben rejlik. Nem véletlen, hogy még most is nagy erők mozdulnak meg a termelők számára minél rugalmasabb szabályok elérése érdekében.

A reform bevezetésében nemzeti szinten nagy eltérések alakulhatnak ki. Alapkérdés az agrárökológiai rendszerek támogatásának aránya, valamint annak a követelményrendszere. Az Európai Unió Tanácsa 20 százalékot tenne kötelezővé, az Európai Parlament viszont 30-at mond, ami sok termelő számára ijesztő lehet. Kérdés az is, hogy a tagállamok a redisztributív, vagyis újraelosztó rendszert választják-e vagy a célzott kistermelői támogatást. Az új KAP ugyanis nagy mértékben megnöveli ennek lehetőségét, ami a kisebb gazdaságokat hozhatja jobb helyzetbe, miközben a nagy árutermelőktől vonna el közvetlen támogatást. Lényeges kritérium a fiatal gazdák támogatása is. Ezek együtteseként alakul ki a tagállami alkalmazás.

Jelenleg hektáronként 53 ezer forint támogatást kapnak a magyar termelők az első pillér keretében, amely módosulhat.

Nem jelent drámai változást, de jelentős többletkövetelményeket igen, és további kérdés, hogyan járnak a nagyobb gazdaságok.

Az is felmerült, hogy a nemzeti adaptáció során a támogatások ökorendszerekhez kötött részét ki lehetne váltani a második pillérrel.

Az adófizetői, környezetvédelmi, társadalmi és agrárszakmai elvárások közötti keskeny ösvényen lehet előre haladni a KAP-reformmal a május végi csúcstalálkozóig. A magyar kormány az első pillér maximalizálására törekedett, aminek az ára, hogy nagyon meg kell emelni a második pillérben a nemzeti kiegészítést.

Szellemes megoldás, jelentős költségvetési terhekkel.

E konstrukcióról nyugat-európai képviselők is irigykedve nyilatkoztak, de az új KAP-rendszer csak a hazai implementáció (alkalmazás) után válik a gazdák számára igazán értelmezhetővé. Nyárra már többet fogunk tudni. Az év végére pedig elvileg azt is el kellene érni, hogy EU-szinten lehessen egyeztetni a tagállami stratégiákról, amelyek alapján aztán 2023-tól dolgozni lehet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.